Michelangelo: Éva teremtése

A nő tehát a férfi élő valóságából teremtetett, nem a föld porából, mint a férfi. A bordából, mely legközelebb áll a szívhez, az érzelmek, a gondolatok és az akarat helye az emberben, mindené, ami az embert emberré teszi. Talán ennek köszönhető az a genetikai különbség (1%), amely megkülönbözteti a nőt a férfitól, bár a férfiagy 9%-kal nagyobb méretű, az agysejtek száma azonban mindkét nemben azonos. Mégis jelentős különbségek is fellelhetőek: például a beszédért és a hallásért felelős agyterületen a nők esetében 11%-kal több idegsejt található. A nőknél az érzelmek keletkezéséért felelős agyi terület is fejlettebb (hippokampusz), így a nők sokkal jobban képesek kifejezni az érzéseiket, emocionálisabbak, jobb a kommunikációs képességük, jobban ismerik fel mások érzelmeit, empatikusabbak és együttérzőbbek. Génjeik és hormonjaik alapján az emberek közötti harmóniára vannak programozva, feladatuknak érzik a sikeres kapcsolatok kialakítását és fenntartását. A beszélgetés megnyugtatja őket, stresszoldó, rendkívüli örömforrás számukra.

A nők a problémákhoz ismáshogy állnak: szeretik megosztani őket másokkal, véleményt cserélni róluk, mérlegelni az esetlegesen felmerülő megoldási lehetőségeket, például az „elmesélés” magában kulcsfontosságú is lehet. A női agy erőteljesebben reagál a stresszorokra, a párkapcsolati konfliktusokra attól való félelmükben, hogy elveszítenek egy szoros kapcsolatot. Rosszabbul reagálnak a stresszre, és nehezebben is nyugszanak meg egy stresszel teli nap után. Nagyobb mértékben emelkedik a stresszhormonszint (kortizol), míg a kapcsolati hormonszint (oxitocin), továbbá a szerotonin- (boldogsághormon), dopaminszint lényegesen visszaesik, ami szorongáshoz vezet.

A nők képesek egyszerre több mindenre figyelni párhuzamosan

Érdekességként megemlíthető: egy öleléssel kapcsolatos vizsgálat kimutatta, hogy 20 másodpercnyi becézgetés már megnöveli a női agyban az oxitocinszintet — ez a partner iránti bizalom, összetartozás hormonja. Hatására a partnerek bizalommal fordulnak egymás felé, és érzékenyebben fogják fel a másik kívánságait. A család vagy a karrier szempontjából a nők inkább a párkapcsolatokban, a családi életben és a lelki fejlődésben szeretnének kiteljesedni. A férfiak számára fontosabb a személyes előrelépés, a karrier és a munkában elért sikerek. Természetesen lehetnek kivételek.

Jelentős különbség mutatkozik a nők és a férfiak között a nemi vágy tekintetében is. Felmérések alapján kimutatták, hogy a férfiagyban a nemi vágy központja kétszer akkora, mint a nőknél. Külön kell szólni a havi ciklus hormonváltozásairól. A ciklus első két hetében az ösztrogénkibocsátásnak köszönhetően fokozódik az agyműködés, jobb az emlékezet, tisztább, rugalmasabb a gondolkodás. Ez jelentős változáson megy át a ciklus 3. és 4. hetében, amikor progeszterondominancia alakul ki, ami pedig fokozott ingerlékenységhez, koncentrációs zavarokhoz, lassúsághoz vezet, megnő a stresszérzékenység. Gyakoriak lehetnek a hangulati ingadozások (reménytelenség, levertség, negatív világnézet, agresszió), már a legkisebb ok is elég a sírva fakadáshoz.

Nagy változást hoz az úgynevezett életközépi krízis, mely sok nőnél jelentős hangulati ingadozásokhoz vezet. Az agy kevésbé reagál az ösztrogénre, emiatt izzadási rohamok, extrém érzelmek és más egyéb terhelő tünetek léphetnek fel. A csökkenő ösztrogénérzékenységhez társul a csökkent mennyiségű szerotonin-, a dopamin-, a noradrenalin-, valamint az acetilkolinszint is, melyek erősen befolyásolják a hangulatot és az emlékezetet. Az életközépi krízis az új célok kitűzésének ideje. Ekkor az egész életet újra kell gondolni: a gyerekek már elköltöztek, a házassági problémák felerősödhetnek. Vannak nők, akik ilyenkor másokon próbálnak segíteni, vagy újrakezdik az életüket: új dolgokat tanulnak, jobban a hivatásuknak szentelik magukat, új hobbit keresnek.

A nők több életeseményt élnek meg stresszként, és érzékenyebben is reagálnak ezekre, kiszolgáltatottabbak a stressz káros hatásainak

Legfontosabb, hogy mindenki felismerje a krízis adta lehetőségeit, megakadályozza, hogy tartósan felboruljon az egyensúly (pl. tartós negatív érzelmi állapotok következtében), ami befolyásolná a hormonrendszer működését, és kortizol-túltermeléshez vezetne, ez pedig nagyon megviselné a szervezetet. A kortizol túltermelése emeli a vércukorszintet és növeli a csontritkulás kialakulásának esélyét. Elnyomja a nemi hormonok hatását, növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések veszélyét, valamint gyengíti az immunrendszert, ami kedvező helyzetet termet az allergiák, a fertőzések és a rák kialakulásához.

Ennek a feltételnek manapság nem könnyű megfelelni, mivel a férfi és a női szerepek összemosódnak, nem úgy, mint az ősi kultúrákban, ahol ezek a szerepek élesen elváltak egymástól. A nők az elfogadás, a befogadás megtestesítői voltak, az otthon melegének, tüzének őrzői, akik őrizték a család békéjét, rendjét, gondoskodtak a család összetartásáról. Erre determinálják őket lelki, fizikai adottságaik. Mindezek a nemi szerepek az idők folyamán sokat változtak, aminek következtében a nők nagyobb fokú feszültséget és jóval több stresszel kapcsolatos panaszt (fejfájást, gyomorproblémákat, kimerültséget, ingerlékenységet és szomorúságot) élnek meg, mint a férfiak.

Az érzelmek, az emlékek ellenőrzéséért felelős agyi (limbikus) területek igen aktívak, éppen ezért a sérelmekre, megaláztatásokra is élénkebben emlékeznek. A következmény az lesz/lett, hogy ma már a nőket jobban veszélyeztetik a szív- és érrendszeri megbetegedések. A várandósság és a változókor az az időszak, amikor megnő a rizikófaktorok gyakorisága. A kockázati tényezők (magas vérnyomás, elhízás, az 1-es vagy a 2-es típusú cukorbetegség) sokkal erősebben hatnak, különösen miután megszűnik az a védettség, melyet az ösztrogénellátottság nyújtott. A változás kora után a nőknek sokkal tudatosabban kell odafigyelniük önmagukra, az egészséges életvezetésre, a napi rendszerességgel végzett testmozgásra.