Tiltakozás Londontól Kalkuttáig

Kalkuttában a magyar tiszteletbeli konzul hivatala előtt tiltakoztak az örmény közösség tagjai. A megmozduláson Horen Hovhaniszjan atya, lelkipásztor, az Örmény Kollégium és Emberbaráti Akadémia irányítója levelében azt írta, hogy „az életet Isten adta. Az előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság az emberiség és Isten elleni bűntett”. A dokumentumban az indiai örmények nevében az atya bocsánatkérést követelt a magyar hatóságoktól amiatt, hogy szabadon engedtek egy embert, akit életfogytiglanra ítéltek. Mint fogalmaz: „Az elfogadhatatlan döntés nincs tekintettel az emberi jogokra, az igazságra, az emberi méltóságra, és elutasítja az isteni törvényeket a földön”. A lelkipásztor a levelet Magyarország tiszteletbeli konzuljának adta át, és kifejezte felháborodását a történtek miatt, majd közölte, ha a konzul lemondana hivataláról, akkor hősként tekintene rá. Tiltakozás zajlott számos európai országban, a többi közt Magyarország londoni nagykövetsége előtt is. A tüntetés örmény résztvevői magasra emelt transzparenseikre egyebek között azt írták: „Európa, ne engedd eladni értékeidet!”.

Svájc segítene, illetve közvetítene az ügyben

Didier Burkhalter svájci külügyminiszter felajánlotta országa segítségét a magyar—örmény kapcsolatok rendezésében, és Svájc, mely ország „hagyományosan közvetítő, semleges”, tud is segíteni — jelentette ki Martonyi János magyar külügyminiszter. A külügyminiszter szerint „végtelenül sajnálatos, elfogadhatatlan és elítélendő”, hogy az azeri kormány nem tartotta be ígéretét, és kegyelmet adott Ramil Safarovnak. Minden lehetséges eszközt fel kell használni a Magyarország és Örményország közötti feszültség enyhítéséhez — tette hozzá a miniszter. Úgy fogalmazott, hogy Magyarország nem akart sérelmet okozni Örményországnak, a kormány jóhiszeműen járt el az azeri katonatiszt kiadatásának ügyében, és nem volt gazdasági háttere a lépésnek. Jelenleg az a legfontosabb, hogy megértessék az örményekkel: Magyarország mindig is barátként viszonyult hozzájuk — hangoztatta Martonyi. Megjegyezte, ha ebben tud segíteni Svájc, „akkor mi ezért hálásak vagyunk”. Szerzs Szargszján örmény elnök azonban kijelentette: nem kér a nemzetközi segítségből.

Magyar—amerikai kapcsolatok

Kumin Ferenc, a magyar kormány nemzetközi kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára Megyesy Jenő miniszterelnöki főtanácsadó és Szapáry György washingtoni magyar nagykövet társaságában vett részt a demokraták elnökjelölt-állító konvencióján. „A demokrata konvenciót kísérő rendezvényeken betekintettünk a választások körüli helyzetbe és dilemmákba. Legalább ennyire fontos volt, hogy e rendezvények közben, előtt és után találkozni tudtunk a demokrata párti politikai elit képviselőivel. Így volt módom mások mellett Joe Biden alelnökkel is szót váltani egy fogadáson” — nyilatkozta Kumin Ferenc. „Szinte minden alkalommal fontos beszélgetéseket tudtunk folytatni. Ezeknek nem a mélysége volt a lényeg, mert senki sem várhatja, hogy egy politikai nagyüzem kellős közepén lehetőségünk legyen mélyre szántani az amerikai—magyar kapcsolatok elemzésében, de arra mindenképpen jók voltak ezek a találkozások, hogy sokakkal legalább valamilyen szinten szót tudtunk váltani Magyarországról” — mondta a helyettes államtitkár.

Elsőkből utolsók? Szlovákia egyre versenyképtelenebb

Az utóbbi években rohamosan fejlődő Szlovákia az EU legkevésbé versenyképes államai közé került: ilyen rosszul ugyanis még soha nem szerepelt a Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi rangsorában. Az EU tagállamai közül csak Románia és az utolsó Görögország van rosszabb helyzetben. Robert Kičina, a Szlovákiai Vállalkozói Szövetség (PAS) igazgatója kijelentette, hogy Szlovákia gyenge versenyképességét több tényező okozza: főként a nem elég hatékonyan működő közintézmények, a jogérvényesítés alacsony foka, a tetemes államháztartási hiány, a közpénzek kevéssé hatékony felhasználása, az oktatási rendszer gyenge minősége, a munkaerőpiac alacsony hatékonysága, a bürokrácia és a korrupció. Szlovákia hat éve folyamatosan csúszik vissza a rangsorban. A legjobb helyezést (37. hely) 2006-ban sikerült elérnie. Jelenleg a visegrádi államok mindegyike versenyképesebb. Csehország A tavalyi évhez képest egy helyet csúszott vissza, s most a 39. helyen áll, Lengyelország viszont továbbra is a 41. pozícióban található. Magyarország 12 helyet rontott, s most a 60. helyre sorolta a Világgazdasági Fórum. Ezek szerint az EU 27 országa közül a 23. legversenyképesebb tagállam. A világ legversenyképesebb állama az idén is Svájc, utána Szingapúr, Finnország, Svédország, majd Hollandia következik. Németország a hatodik, az Egyesült Államok a hetedik, Nagy-Britannia pedig a nyolcadik a rangsorban.