Évértékelő sajtótájékoztatót tartott Aleksandar Vučić. Csökkent az államadósság és a munkanélküliség, Szerbia megőrizte a pénzügyi stabilitását, és ellenállt a külföldről érkező nyomásnak, a legnagyobb eredmény pedig, hogy sikerült megőrizni az ország békéjét és stabilitását — összegezte Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök a 2022. évet, egyúttal hozzátette, 2023 az előző esztendőnél is nagyobb kihívásokat tartogat.
A gazdasági mutatók ismertetése során kitért arra, hogy 2023 a további fejlesztések éve lesz. Emellett tovább nőnek a fizetések és a nyugdíjak, és a cél az lesz, hogy a rekordalacsony, 8,9 százalékos munkanélküliségi arányt is megtartsák, illetve tovább csökkentsék.
Az államfő a születések számának növelését nevezte az egyik legfontosabb feladatnak. Nem bocsátkozott részletekbe, de közölte, hogy az ország vezetősége azon fog dolgozni, hogy tovább bővítse a várandós nők és a kismamák jogait. Mint mondta, nem az elvándorlás okozza a legnagyobb gondot, hanem az, hogy kevesen vállalnak gyereket.
Hangsúlyozta, nagyon fontos az ország védelme, ezért az idei év során a szerb hadsereg különleges egységeiben szolgálók számát 1600-ról 5000-re növelnék. Természetesen az ott szolgálók fizetése is módosul, az alapbér meghaladja majd a 2000 eurót, a különleges juttatásokkal együtt pedig a fizetések majdnem elérhetik a 3000 eurót is.
Az egészségüggyel kapcsolatban rámutatott, a szektor óriási veszteségeket produkál, ezért spórolni kell, a nagy projektumokat viszont mindenképp folytatni fogják.
Vannak tartalékaink
Aleksandar Vučić arról is tájékoztatta a hallgatóságot, hogy Szerbia élelmiszer-tartalékai bőven elegendőek a következő időszakra, búzából 20, kukoricából 13, napraforgóból pedig 30 hónapra elegendő tartalék van. Hozzátette azonban, továbbra is a raktárak feltöltésén kell dolgozni, mert egyre kevesebb élelmiszer lesz Európában és a világon, ezért Szerbiának be kell biztosítania magát.
Rámutatott, az Egyesült Államok ismét közel áll a gazdasági válsághoz, és Kína, illetve az európai országok gazdasági növekedése is csökken. Mivel Szerbia is része ennek a láncnak, Szerbiában is a gazdasági növekedés mérséklődése, illetve gazdasági visszaesés várható — magyarázta.
A pénzügyi stabilitás megőrzése szempontjából fontosnak nevezte, hogy a dinár-euró árfolyam stabil, és Belgrád célja az, hogy továbbra is megőrizze a 117-118 dináros euróárfolyamot.
Energiahordozók tekintetében egyelőre nem áll rosszul az ország. A közvállalatokat is meg kell reformálni, szakembereket kell az élükre állítani, hogy hatékonyabban tudjanak működni. A gáz ára Európában a legalacsonyabb marad, az elektromos energia ára pedig a második legalacsonyabb lesz — tette hozzá. A cél az, hogy az udvarnoki gáztároló folyamatosan tele legyen. Magyarázata szerint Udvarnokon és a magyarországi bérelt tárolókban jelenleg 580 millió köbméter gáz van, vagyis várhatóan március 31-éig az udvarnoki tároló szerb tulajdonú része tele marad, és felhasználható lesz belőle mind a 286 millió köbméter, és még Magyarországon is marad körülbelül 100 millió köbméter gáz. Szerbia továbbra is szeretné fenntartani ezt a megállapodást, illetve meghosszabbítani a gáztárolók bérlését Magyarországgal — hangsúlyozta, mert — mint mondta — a következő tél még nehezebb lesz, Szerbiának előre be kell biztosítania magát.
Külkapcsolatok
Több diplomata is az országba látogat a következő időszakban, az államfő az Egyesült Államokból érkező küldöttel folytatott megbeszéléstől a Belgrád és Washington közti kapcsolat javulását várja, míg az Európai Unió küldöttei várhatóan a Belgrád és Pristina közötti viszony rendezését szorgalmazzák majd. Szerinte kompromisszumos megoldásra van szükség, és amíg nem kompromisszumkész mindkét fél, addig nem születhet megállapodás.
Ehhez kapcsolódóan az államfő kitért arra, hogy a német lapok szerint az Európai Unió csak erős kezű irányítással „szelídítheti” meg őt, mert elnökként az EU-ra, a térségre és az országára nézve is „káros” politikát folytat. Mint mondta, ameddig Angela Merkel vezette Németországot, addig jó volt a kapcsolat Berlinnel, most pedig szelídítésről beszélnek. Egy példával is élt az elnök, aki szerint a cirkuszban a legnagyobb állat az elefánt, a legerősebb pedig a tigris, szelíd farkast (vuk, Vučić) azonban nem látni a cirkuszokban.
Koszovón a helyzet változatlan
Az államfő szerint Szerbia előtt nehéz év áll a Koszovóval fenntartott kapcsolat szempontjából, hiszen már 2022-ben is csak nagy nehézségek árán lehetett megőrizni a békét és a stabilitást a térségben. Magyarázata szerint a szerbek egyik pillanatban sem provokáltak semmit, hacsak az nem számít provokációnak, hogy Szerbia tiszteli az alkotmányát (melyben Koszovó mint Szerbia elszakíthatatlan része szerepel — a szerk.), és meg akarja óvni az állampolgárait. Rámutatott, hogy egyik incidenst sem a belgrádi fél kezdeményezte. Véleménye szerint Koszovónak az is fáj, hogy egyre többen vonják vissza függetlenségének az elismerését. Közölte, hogy mára mindössze 84 ország szerint független állam Koszovó, míg 106 állam szerint nem az, 3 ország pedig nem nyilvánított véleményt. Felhívta a figyelmet, hogy már 9 ország vonta vissza Koszovó függetlenségének az elismerését, és hamarosan egy újabb is így tesz majd. Aleksandar Vučić arra is kitért, hogy a koszovói politikusok bejelentették, az idei évben több nemzetközi szervezetbe is kérni fogják a felvételüket. Az államfő szerint Szerbia kis ország, Koszovó mellett pedig nagyhatalmak állnak, ám Belgrád mindent meg fog tenni, hogy Koszovó ne tudjon bekerülni ezekbe a szervezetekbe.
Utolsó megbízatási időszak
A szerb elnök azt is megemlítette, hogy az év első felében lemond a Szerb Haladó Párt elnöki tisztségéről. Ezt korábban már többször is beharangozta, ám párttársai eddig mindig meggyőzték arról, hogy maradnia kell.
Leszögezte, hogy köztársasági elnökként a tavaly megkezdett és 2027-ben véget érő mandátuma lesz az utolsó. Nem kívánja megváltoztatni az alkotmányt azért, hogy hatalmon maradhasson — tette hozzá.
