Régóta velünk élnek, pontos fogalmunk még sincs róluk. Nem tudjuk, honnan jöttek, milyenek a szokásaik, van-e hitük, vallásuk és istenük. Annyi minden szól mellettük és ellenük, hogy úgy gondoltam, valahogy rendbe kellene tenni a róluk keringő pro és kontra véleményeket.
Brasnyó Ferenc kishegyesi plébános
házszentelést végez (A szerző felvételei)
Tanulmányom egy több hónapos antropológiai terepmunkán alapul, melyre 2009 tavaszán szántam rá magam. A cigánytelepen mintegy kétszázan élnek, de számuk állandóan változó. Rajtuk kívül szétszórtan még vagy ötvenen vannak a környéken, de ők szigorúan elhatárolják magukat a putritól. Azt tartják róluk (rosszallóan), hogy azok ott a telepen oláh cigányok, ők pedig lovárik. A lovári csoport tagjainak egy része szerb cigánynak is nevezi magát, másik részük meg azt vallja: magyar lovárik. A putribéliek nem kötik magukat nemzethez. Ők oláh cigányok. Mindkét csoportnak igen kevés kapcsolata van a falu lakosságával, annál szorosabb azonban a viszonyuk a más településeken élő rokonaikkal, a csantavéri és az újvidéki romákkal.
Lelki gyakorlaton
Arról, hogy a cigányok Európában mikor telepedtek le, csak emlékeztetőül szólok, hiszen ennek (is) ma már gazdag irodalma van. Megszületett a romológia tudománya: romák és nem romák kutatják a cigányság történelmét.
Története során a cigány népre is éppúgy jellemző volt a klasszikus népvándorlás, mint számos más népre, például a magyarra. Körülbelül ezer évvel ezelőtt indultak el az őshazából, Indiából és vándorlásukat meg-megszakítva a XIV. században elérkeztek Európa egy jól körülhatárolt régiójába, a román fejedelemségek, valamint Szerbia és Bulgária területére. A cigány nyelv indoárja eredetű, de a Bizánci Birodalomban töltött évszázadok alatt görög elemekkel keveredett.
E nép szétszórtságának okát értékrendjének sajátos voltában kell keresnünk. A cigány értékrendből hiányzik a „meghatározott terület birtoklására való törekvés, legyen az egyéni, közösségi vagy nemzeti birtok”. A sematikus összeírásokból kiderül, hogy nagyon kevesen végeztek közülük paraszti munkát. Az, hogy a mezei munka kevésbé van jelen a cigányközösségek életében, nem a vándorló életmódból, hanem a korábbi földtelenségből fakadó nehézségekből következik.
Eredetüket a vallásra alapozzák. Különféle eredetmondákat találtak ki, melyekben azonban kevés szó esik az őshazáról, arról, hogy honnan jöttek, a hangsúly inkább azon a személyen van, akiktől származtatják magukat.
Íme néhány eredetmonda a származásukról!
Az egyik változat szerint Káintól származnak. A monda őt nevezi meg a cigányok ősatyjának. Természetüket ezért Káin állhatatlan és kóbor hajlamával magyarázzák, és szerintük ez a magyarázata annak is, hogy nincs sehol a világon maradásuk.
A kishegyesi romák az eredetmondának ezt a változatát nem ismerik.
Ismerik viszont azt, amelyik szerint Isten megbocsátja nekik a kisebb lopásokat. A cigányok éppen Jeruzsálemben tartózkodtak Jézus Krisztus keresztre feszítésének idején. Valamelyikük szemet vetett az egyik vasszögre, mellyel Krisztust a keresztfára akarták szegezni, és ellopta. Ezzel megkönnyítette a szenvedéseit, mindkét lábfejét ugyanis csak egy szöggel ütötték át. Ezért van csak három szög a keresztre feszített Jézus végtagjain. Krisztus ezért akkor azt mondta, hogy ezután lophatnak kedvükre a cigányok, nem lesz bűnként felróva nekik.
Az eredetükre vonatkozó legismertebb elmélet azonban az, amelyik szerint Egyiptomból származnak, és onnan jöttek a keresztény országokba. Ez az elmélet terjedt el leginkább, és vált elfogadottá az 1990-es években Kishegyesen is, amikor a balkáni háború idején menekültként tömegével érkeztek a békés Vajdaságba, egyebek közt ebbe a faluba is. A 2002-es népszámlálási adatlapokban már szerepel az egyiptomi rubrika mint nemzeti hovatartozást megjelölő rovat. Később megtudtam, hogy a magukat egyiptominak valló romák nem keverednek a tősgyökeres kishegyesi romákkal, mert az utóbbiak nem fogadják be őket.
Honnan, milyen eredetmonda alapján nevezik magukat egyiptominak? Több feljegyzés is tanúsítja, hogy Bajorországba és Németország más vidékeire érkezve miképpen igyekeztek igazolni kóborlásaikat. Azt állították, s erről igyekeztek meg is győzni az embereket, hogy zarándoklatukkal atyáik bűnéért vezekelnek, akik nem fogadták be a Heródes elől Egyiptomba menekülő Szűz Máriát és a kisded Jézust.
Másutt meg arról igyekeztek meggyőzni az embereket, hogy egykor megtagadták a kereszténységet, a pogányság borzasztó bűnébe estek, és hét évig pogányságban tévelyegtek, így aztán e hűtlenséget csak hétévi zarándoklattal tehetik jóvá. Azóta vezekelniük kell, és nyugtot nem lelve földönfutókként zarándokolnak a világban.
Egy harmadik, sőt negyedik verzió is ismert, melyek mindegyike szerint a cigányok megtagadták Máriától és Józseftől a segítséget, amikor összetalálkozván velük arra kérték őket, könnyítsék meg nekik az Egyiptomba való menekülést. Önzők voltak, nem segítettek a Szent Családnak, ezért bűnhődniük kell.
Ezek tehát azok a hiedelmek, amelyek szerint a cigányok Egyiptomból vagy az Egyiptommal határos tartományokból származnak. A sokféle elmélet közül talán az összehasonlító nyelvészeti kutatások eredményei határozzák meg legpontosabban a származásukat.
(Etnikai jelenségek Kishegyesen. Grafoprodukt, Szabadka, 2011. Napjaink vallási jelenségei a kishegyesi romák körében — részlet a tanulmányból)
