Petrás Mária csángó származású népdalénekes és kerámiaművész volt a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ vendége a magyar kultúra napja alkalmából. Az egyházi ihletésű alkotások, melyeket a kiállításon bemutatott, az emberiség sok évezredes kulturális örökségét közvetítik.
Szabadkai látogatása során, a tárlat megnyitója után, autentikus csángó dallamokat hallhatott tőle a közönség.
Petrás Mária Prima Primissima és Magyar Örökség-díjas művész azt mondja, a Kárpát-medence minden pontján otthon érzi magát, és jól tudja, milyen külhoni magyarként élni. Vajdaságban már több alkalommal járt. Munkáihoz a hitből merít ihletet. Szobrai egyházi személyeket, szenteket ábrázolnak.
— Amikor a határon túlra készülök, mindig izgulok, olyan, mintha hazamennék. Együttérzek a határon túli részekkel és azok lelkületével. Csodálatos belülről az ember. A csángólét nagyon sokat adott, és ez egy kemény feladat. Odatartozni valahova, ahonnan valamilyen módon el van zárva az ember. A munkáimnak csak nagyon kis része nem kapcsolódik a szakralitáshoz. A művészet valamikor magától volt szakrális, a témák is, azután jöttek olyan idők, korok a művészetben, hogy megfeledkeztek a szakralitásról. Én úgy vélem, meg is lett az eredménye, és úgy gondolom, egyensúlynak kell lennie.
A Magyar Művészeti Akadémia szegedi regionális munkacsoportja két irányban is tartja a kapcsolatot a határon túli magyarokkal. Egyrészt Románia, Temesvár, másrészt Szerbia, illetve Vajdaság felé. Petrás Mária szabadkai kiállítását és koncertjét is támogatta.
Bata János, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja, az Aracs délvidéki folyóirat főszerkesztője régóta ismeri Petrás Máriát, és fontosnak tartotta, hogy a szabadkai közönség is megismerje a munkáit. A művésznő bemutatkozása az ő ajánlata révén jöhetett létre.
— Amióta ismerem Petrás Máriát, azóta csodálom és tisztelem őt, hiszen a kortárs képzőművészet és zeneművészet egyik legnagyobb alakja. Olyan személyiség, aki a gyökereiből táplálkozik, magával hozta azt a csodálatos mitologikus világot, amelyben ő felnőtt a moldvai magyarság körében. Moldvai csángó születésű művész, aki annak ellenére, hogy évtizedek óta Magyarországon él, a hovatartozását és azt, hogy honnan indult, a mai napig kifejezi a kerámiáival, valamint az énekhangjával.
A megnyitó után Napkelettől napnyugtáig címmel tradicionális moldvai csángó magyar dallamok csendültek fel Petrás Mária és zenésztársai előadásában. A koncert előtt Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke köszöntötte az egybegyűlteket.
— Nemzetünk és nemzeti imánk születésnapja a hála ünnepe is. A hálaadás szentséges együttléte a mai nap, valamint annak a lelki vértnek, annak a lüktető bensőnek a megerősítése, amely nap napra rá velünk van ezekben a tettekben és hívásban. Hogy feladatot kaptunk, és mindehhez hitet és örökséget, a fohász teremtő szavait, állhatatosságot és társakat, példaadókat s egyszeri embereket, anyát s apát, nagyatyát s nagyanyót, bátyat s nővért, közösséget, kört, népköröket — hangsúlyozta beszédében.
A kerámia faliképeket február 6-áig tekinthetik meg az érdeklődők a Népkör körgalériájában.
5 különböző művészeti ágban 15 program megvalósítását támogatja ebben az évben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi munkacsoportja a Dél-Alföld és a határon túli, szomszédos területek 7 településén. A rendezvények között szerepelnek színházi ősbemutatók, különleges irodalmi estek és koncertek, hiánypótló képzőművészeti kiállítás, valamint több népművészeti esemény is, melyek minden esetben térítésmentesen látogathatóak.
A munkáját tavaly megkezdő, 30 akadémikust és 15 köztestületi tagot összefogó szegedi munkacsoport az indulás évében 14 program létrejöttét segítette elő a Dél-Alföld és a Bánság területének 7 településén. Céljuk, hogy tovább bővítsék az együttműködést a határon inneni és túli kulturális intézményekkel, művészeti csoportokkal.
A támogatott programok sora Tóth Péter zeneszerző, az MMA rendes tagja Raymond Queneau Stílusgyakorlatok című műve ihlette operájának ősbemutatójával kezdődött a magyar kultúra napja alkalmából. A darabot először Szegeden, majd Magyarkanizsán láthatta a közönség. Az ősbemutató mellett mindkét esten a Kosztándi vonósnégyes adott koncertet.
Két irodalmi estet is terveznek, melyeknek a tavasszal a Dóm Látogatóközpont, illetve a magyarkanizsai könyvtár ad otthont. Vári Fábián László kárpátaljai költő, író, az MMA rendes tagja és az irodalmi tagozat vezetője, valamint Temesi Ferenc szegedi író és akadémikus lesz a vendég. Az esteken kiváló beszélgetőtársak és zenészek is közreműködnek.
Az év végéig megvalósuló gazdag programsorozatból kiemeljük azt a színházművészeti produkciót, amelyet a huszonöt éve indult Simándy József-énekversenyre benevezett fiatal operaénekesek közreműködésével hoz létre a Hazám, Hazám, Te Mindenem alapítvány. Erkel Ferenc Bánk bán című operájának keresztmetszetét, Temesi Mária operaénekes rendezését a határon innen és túl egyaránt be szeretnék mutatni. (Forrás: MTI)
Fényképezte: Hodolik Boglárka
