home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Nagykorúvá vált jótékonykodás
Kónya-Kovács Otíla
2021.01.05.
LXXV. évf. 52. szám
Nagykorúvá vált jótékonykodás

A Nagybecskereki Püspökségi Caritas immár tizennyolc éve folyamatosan teszi a dolgát. A jótékonysági szervezet legjelentősebb, szociális jellegű programja a házi gondozási szolgálat, melynek köszönhetően folyamatosan foglalkoznak az idős, sok esetben magányosan élő, betegségekkel küszködő emberekkel Nagybecskereken és környékén.

— Meggyőződésem, hogy a város területén élő, segítségre, gondozásra szoruló embertársaink nagy többségét a Caritas házi gondozási szolgálata látta el az elmúlt tizennyolc év alatt, és reményeim szerint teszi ezt majd az elkövetkező időszakban is. Öt évvel ezelőtt a tevékenységünk palettája új szociális szolgáltatással gazdagodott — a jelzőrendszeres házi segítségnyújtással. Ez abból áll, hogy a 24 órás ügyeletet tartó szolgálatunk riasztásra sürgős segítséget nyújt a krízishelyzetbe került védenceinknek — mesélte Halmai Tibor, a Nagybecskereki Püspökségi Caritas igazgatója.

Közben azt is megjegyezte, hogy ezeket a szolgáltatásokat ötfős, szakmailag képzett személyzet valósítja meg, időnként önkéntesek segítségével, bevonásával.

— Már sokan kérdezték tőlem, és teszik ezt főleg ebben az évben, amikor sok megpróbáltatás éri a szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezeteket, hogy mi a siker titka, hogyan tud ilyen szépen működni a Caritas. Meggyőződésem, hogy több tényező összehangolására van szükség. Egyrészt nagyon fontos a Caritas-szolgálat alkalmazottainak a szakmai képzettsége. Másodsorban megjegyezném, hogy a személyzet elköteleződése a karitatív munka iránt, az emberszeretete és önfeláldozása is jelentős. Harmadik tételként megemlíteném, hogy isten áldásával teszik a dolgukat a szeretetszolgálat alkalmazottai, és mindannyian végezzük a mindennapi munkánkat — mondta a szeretetszolgálat vezetője, de hozzáfűzte, hogy a Caritas nonprofit szervezet, ezért a működéséhez nélkülözhetetlenek az anyagiak, hogy a szolgálatban dolgozók bérét ki tudják fizetni, beszerezzék a felszerelésüket, megfelelő munkafeltételekről gondoskodjanak. — Mindezeket pályázatokon elnyert támogatásokból fedezzük évről évre. Mindannyian tudjuk, hogy ezek a források ebben a rendkívül nehéz, megpróbáltatásokkal teli 2020. évben jócskán megcsappantak. A legjelentősebb támogatónk, a Bethlen Gábor Zrt. közreműködésével a magyar kormány ebben az évben sem hagyott cserben bennünket, így minden viszontagság ellenére mintegy 140-150 gondozottat tudott és tud folyamatosan ellátni a szeretetszolgálatunk — zárta gondolatait Halmai Tibor.

A terepről éppen „befutott” a város területén dolgozó két alkalmazott, Kovács Kanalas Szilvia és Palatinus Likár Karolina. Elmondták, a héten van két napjuk, amikor együtt mennek terepre olyan egyénekhez, akiknél csak kettesben tudják megoldani a betegek ellátását.

— A betegeink egy része a járvány miatt meg van ijedve, de vannak, akik elfogadják a helyzetet, nem igazán járnak hozzájuk, mi is minden elővigyázatossági intézkedést betartunk, maszk, kesztyű, fertőtlenítés. Persze olyanok is vannak, akik demenciával élnek együtt, így nincsenek is tisztában a veszélyekkel. Amióta kitört a járvány, csak egy személy esetében mondták le a házi gondozást a családtagjai. A maszkokon kívül eddig is használtuk a kesztyűt, a fertőtlenítőszereket, nem is hajolunk nagyon az ápoltjainkhoz, de tegyük hozzá, nem tudjuk 2 méterről fürdetni őket, ott kell lennünk a közelükben. Természetesen tilos a puszi! Talán ezt volt a legnehezebb elfogadtatni velük, mert sok idős embernek a mi megjelenésünk a hét fénypontja, hiszen nagy örömmel fogadnak bennünket, vannak, akik az egész hetüket elmesélik, minden élményüket megosztják velünk. Azzal is tisztában vagyunk, hogy mennyit számít az időseknek, amikor bemegy hozzájuk egy fiatal, aki mosollyal végzi el a munkáját, csak szép szót hallanak tőle, meghallgatja a gondjukat, bajukat, és egy kicsit elviccelődnek — mesélték felváltva a nővérkék, és azt is hozzáfűzték, igyekszenek minden ápoltat, igénylőt beiktatni az „órarendjükbe”, hiszen a munkájuk nagyon fontos az időseknek, ágyban fekvőknek, betegeknek. Sokan hiányolják, hogy az ápolók hétvégenként nem dolgoznak, olyankor üresnek találják a saját otthonukat. Igaz, hogy nem töltenek el egy-egy betegnél hosszabb időt, mégis óriási segítségnek számít, hiszen egy kis lelki támaszt is nyújtanak.

Elmondták még, hogy mindannyian vállalják a riasztórendszeres ügyeletességet, havonta egy-egy hetet, és olyankor nem hagyhatják el a várost, mert bármikor megszólalhat a telefon, érkezhet a segélyhívás. Mintegy tizenkét személynél van karóraszerű vagy nyakban hordható készülék, melyet akkor aktivizálnak, ha bajban vannak. A legutóbbi esetekkor nem volt jelentősebb baj, egy néni kétszer is riasztotta az ügyeletest, mert elesett a kertben. A nővérke, amikor megérkezik, gyorsan ellenőrzi a vérnyomást, és ha szükséges, gyógyszert is ad, illetve egy kicsit meg is nyugtatja az idős embert. Egy kis beszélgetéssel gyorsan normalizálódik a helyzet, az ijedtség is elszáll.

A Caritas munkatársaira, a házi gondozást végző nővérkék áldozatos munkájára még nagyon sokáig szükség lesz, a védencek pedig elégedettek, biztonságban érzik magukat, könnyebben élik meg a betegség nehéz pillanatait is, hiszen a segítőikre mindig számíthatnak.

Fényképezte: Kónya-Kovács Otília

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..