home 2024. április 22., Csilla napja
Online előfizetés
Nagyhét – a böjt utolsó hete
2024.03.25.
LXXIX. évf. 12. szám
Nagyhét – a böjt utolsó hete

Húsvét napja a keresztény kultúrkörben Jézus feltámadásának ünnepe. A húsvétot megelőző negyvennapos időszakot böjtnek hívjuk. A böjt utolsó hete – amely virágvasárnaptól nagyszombatig tart, az idén március 24-e és március 30-a között – a magyar nyelvben a nagyhét elnevezést kapta. A nagyheti események Jézus földi életét a virágvasárnapi jeruzsálemi bevonulástól a keresztre feszítésen keresztül nagyszombatig veszik sorra.

A katolikus miséken ma is gyakorlat a virágvasárnapi barkaszentelés. A templomban megszentelt barkaágakat a hívek hazaviszik, a következő esztendőben, böjt első napján, hamvazószerdán elégetik a virágvasárnapi barkákat, és a hamuból a pap a hamvazkodás szertartása keretében keresztet rajzol a hívek homlokára.

A nagyhét első napjai után nagycsütörtök estéje az utolsó vacsora és az úrvacsora, valamint Jézus elfogatása a Gecsemáné kertben. Nagycsütörtököt „zöld csütörtöknek” is hívják, mivel a hívek általában valami zöldet, például spenótot fogyasztanak.


Az illusztrációt a szalezi szerzetesek készítették

Nagypéntek Jézus Golgotán történt keresztre feszítésének, halálának és sírba helyezésének emléknapja, míg nagyszombat a sír nyugalmának napja. A katolikus közösségekben a nagyhét kiemelkedő eseménye a nagypénteki keresztútjárás, amikor a hívek Jézus szenvedésének egyes állomásairól emlékeznek meg

Három napon át, nagycsütörtök estétől nagyszombat estéig hallgatnak a katolikus templomok harangjai – ahogy a mondás tartja: „Rómába mennek gyászolni” –, így is kifejezve, hogy ezek a napok Krisztus szenvedésének napjai, az ember számára pedig a csend, a meditáció, a húsvétra való felkészülés ideje.

A népi hiedelemvilágban a pénteki napot általában szerencsétlennek tartják, nagypénteket, Krisztus keresztre feszítésének napját pedig különösen sok hiedelem övezte. Így például nagyhét péntekén nem gyújtottak tüzet és nem sütöttek kenyeret, mert úgy gondolták, kővé válna. Nagyhét péntekén sok helyen tiltották vagy éppen szorgalmazták az állattartással kapcsolatos munkákat. Voltak területek, ahol nagypénteken nem fogták be a lovakat, hogy ne legyenek betegek, míg más helyeken ezen a napon bélyegezték meg az állatokat.

Nagypénteken a hajnali patakban való mosdás, sőt fürdés volt népszerű a lányok és asszonyok körében, ugyanis szépség-, egészségvarázsló és gyógyító erőt tulajdonítottak neki.

(Internetes források alapján)

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..