Nagyboldogasszony ünnepe katolikus keresztény vallásunkban azt a mély hitet fejezi ki, hogy Szűz Mária mindjárt földi élete befejezte után testestől-lelkestől felvétetett a mennyei dicsőségbe. Az ünnepet már a VII. században is jegyezték, de más dátumon. Magyarországon Szent István király avatta ünneppé, mi több, az országot Máriának ajánlotta fel, így Magyarország a Szűzanya országa lett. Ehhez a Mária-ünnephez nagyon sok hagyomány is fűződik. Legismertebb az ún. Mária-virrasztás, mely azon a meggyőződésen alapul, hogy ezen a napon napkeltekor látható A jelenések könyvéből ismert, napba öltözött asszony, azaz a Szűzanya, de ehhez a jeles dátumhoz fűződik az egyik legismertebb termésjövendölés is. Ha ezen a napon napos idő van, vagyis Nagyboldogasszony fénylik, akkor jó termés várható.

Szentmise a Szentháromság-templomban

A nagy meleg ellenére benépesült a központi tér, ahol az árusok főleg saját kezűleg gyártott kézművestermékeket, ékszereket, fából készült remekműveket, édességeket, házilag, vegyszermentes gyümölcsből előállított üdítőket, borokat, papucsokat, gyermekjátékokat, mézet, édesebb és csípősebb szószokat és egyéb fűszereket kínáltak az érdeklődőknek, a gyerekeket a korzó végén egy körhinta is várta, a megéhezett látogatók pedig a gasztroutcában különféle finomságokkal csillapíthatták éhségüket.

Ft. Szungyi Károly

Az 1795-ben épült Szentháromság-templomban megtartott szentmise után ft. Szungyi Károly esperesplébános osztotta meg ünnepi gondolatait a templomkertet megtöltő közönséggel.

— A legnagyobb Mária-ünnepet tartja a magyar katolikus egyház ezen a szép napon, amely tulajdonképpen egy nagyon ismert hitigazságra épül, ez pedig Szűzanya mennybevételének dogmája, azaz hittitka. Annak ellenére, hogy a Szentírásban nem találunk idevonatkozó feljegyzéseket, a keresztények nagy Mária-tisztelete arra a meggyőződésre juttatta a Szűzanya körüli tanismeretek sorát, hogy az Istenanya testestől-lelkestől való mennybevitele is helyt kapott a hitigazságok sorában. Ezt az eseményt általában úgy ábrázolják, hogy a Szűzanyát földi életének befejeztével Szent Fia angyalai immár megdicsőült testben és lélekben az égbe, az örök dicsőségbe emelték.

Tóbiás József

Szűz Mária a tökéletes tisztaság mintaképe, egész életét az Istenbe vetett hit, őszinte, tiszta hit járta át. Mindig mindenben Isten akaratát kereste és találta meg, személyes akarata pedig annyira eggyé vált a mennyei atya akaratával, hogy tökéletesen megegyezett a Teremtő elgondolásaival. Mária szerénysége, családközpontúsága mindannyiunk példaképe lehet. Emberpróbáló életében ott állt mellette férje, Szent József, az igaz ember, és egyszülött fia, Jézus, az üdvösséget hozó megváltó. Mária mennybevétele jelzi, hogy a mennyei atya minden gyermekének a Máriának adott jutalmat szánja testestől-lelkestől, felemeltetné az örök életbe. A Boldogságos Szűzanya a mennyei dicsőségben is aggódik értünk, és mint a kánai menyegzőn, közbenjár mindannyiunkért. Ezért ajánlotta fel majdnem ezer évvel ezelőtt Szent István királyunk is az országot és a magyar népet a Szűzanya oltalmába — osztotta meg ünnepi gondolatait ft. Szungyi Károly.

A Szentháromság gyermekkórus

Tóbiás József, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője az egybegyűltekhez szólva elmondta, hogy Nagyboldogasszony napja nagyon fontos ünnep, hiszen Szent István királyunk ezen a napon adta át Magyarországot a Szűzanya oltalmába.

— Mi itt ma évezredes hagyományt próbálunk ápolni, ugyanakkor helyi szinten huszonhat éves hagyományról van szó, melyet az Aranykapu Művelődési Egyesület kezdett el, és amelyet az elmúlt néhány évben a Szentháromság-plébánia oltalma alatt művelődési egyesületeink közös erővel szerveznek, tanúbizonyságot téve az összefogásról. Az összefogásról, melynek nagyon nagy jelentősége van közösségünk számára. Annál is inkább, mert vannak olyan pillanatok az életünkben, amikor ez az összefogás, az összetartozás nem annyira jól megy. Kapaszkodjunk össze, fogjunk össze, és kérjük a Jóistent, adjon nekünk erőt, nézzen le ránk odafentről, egyengesse utunkat, hogy utunk a jövőben is az összefogásról és az összetartozásról szóljon — mondta köszöntőjében Tóbiás József, majd mindenkinek áldott Nagyboldogasszonynapot kívánt.

Benépesült a templomkert

A színvonalas és meghitt ünnepi műsorban fellépett a zentai Mécsvirág együttes, a Szentháromság gyermekkórus és Toll Gyula hegedűművész, majd az ünnepség a templom előtti téren folytatódott, ahol Sóti Juli és Varga Iván köztéri szalonzenével szórakoztatta a jelenlévőket. Az esemény, melyen mások mellett részt vett Rigó Pál Zsófia, az MNT alelnöke is, a Magyar Nemzeti Tanács és Ada Önkormányzata támogatásával valósult meg.

A gazdag kirakodóvásárra is sokan voltak kíváncsiak