A megoldás keresése

A NIS többségi részvényeit 2008-ban adta el Szerbia áron alul, mindössze 400 millió euróért az orosz Gazpromnyeftynek. A különféle változások után most úgy áll, hogy a NIS 50 százaléka a Gazpromnyeftyé, 6,15 százaléka a Gazpromé, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak. Ez a felállás pedig nem tetszik az Egyesült Államoknak, mert Washington úgy véli, hogy a kőolajból befolyó pénzből tudja Moszkva az Ukrajna elleni háborúját támogatni. Washington célja az, hogy Oroszországnak minél kevesebb pénz jusson, így az sem számít, ha közben más országok vagy cégek járulékos veszteségként elesnek bizonyos jövedelemtől, sőt energiahordozóktól.

Szalai Attila rajza

Február 25-éig kapott Szerbia időt arra, hogy rendezze a NIS jogállását. Tehát lényegében valamilyen módon ki kell szorítania az orosz tőkét a vállalatból, az azonban még mindig nem ismert, hogy csak 50 százalék alá kell-e csökkenteni az orosz tulajdonrészt, és az elegendő lenne az Egyesült Államoknak, vagy pedig 100 százalékban másnak kell átvennie a céget.

A bizonytalanságok tisztázása érdekében Aleksandar Vučić tárgyalni hívta az amerikai és az orosz felet is. Alekszandr Bocan-Harcsenkótól, Oroszország belgrádi nagykövetétől a szerb elnök azt kérte, hogy minél hamarabb kezdjenek tárgyalásokba. Az államfő Instagram-profilján azt írta: „A Szerbia és az Orosz Föderáció közötti kormányközi megállapodás értelmében arra kértem orosz barátaimat, hogy kezdjünk egyeztetéseket és tartsunk számos találkozót a NIS jövőbeli működéséről, és találjuk meg a legjobb megoldást, amely mindkét fél érdekeit, illetve a partneri és baráti kapcsolatok megőrzését szolgálja Szerbia és az Orosz Föderáció között.”

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Washington és Brüsszel azt szeretné elérni, hogy Szerbia elárulja Oroszországot. Úgy véli, hogy a távozó amerikai elnök még egy utolsó döntéssel ártani akart Szerbiának és az új, Donald Trump vezette kormánynak is. Mint mondta, hiába bizonygatja a szerb vezetőség, hogy nem fog letérni az európai uniós útról, ezzel nem elégszenek meg Nyugaton, hanem különféle elvárásokat támasztanak Belgráddal szemben, például, hogy ismerje el Koszovó függetlenségét, vagy hogy csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz.

Hogyan vélekednek a szakemberek?

A kőolaj világpiaci ára már december közepén növekedni kezdett, az amerikai szankciók bejelentése után viszont kilőtt, és egyik pillanatról a másikra hordónként 74-ről 81 dollárra emelkedett, ráadásul a várakozások szerint a növekedés nem áll le, legalább 85 dollárig. Tomislav Mićović, a Szerbiai Kőolajtársaságok Egyesületének főtitkára szerint ez a tendencia nem fog sokáig tartani, korábban is voltak szankciók, akkor is nőtt az ár, de aztán visszaállt a normálisnak nevezhető sávba. Úgy véli, az a legfontosabb, hogy Szerbia kihasználjon minden lehetőséget, melyet a környező országok forrásai, illetve logisztikai lehetőségei nyújtottak, hogy a pancsovai feldolgozóüzemnek ne kelljen leállnia. A logisztika megoldása azért is fontos, mert az amerikai szankciók a szállítást és a hajókat is érintik, tehát nemcsak magának a NIS-nek a megtartása okoz majd gondot, hanem az is, hogy bárki is legyen a jövőben a tulajdonosa, hogyan és mennyi pénzért tud majd nyers kőolajat szerezni. A szakember azt nem tartja valószínűnek, hogy a kereslet felülmúlhatja a kínálatot, sőt, úgy gondolja, hogy a következő két évben nagyon is meghaladja majd a kínálat a keresletet, úgyhogy a piac szükségleteit mindenképp ki fogják elégíteni.

Fotó: Szalai Attila

Miloš Zdravković energiaügyi szakember szerint az amerikai indoklás, mely szerint azért szankcionálják a NIS-t, hogy az oroszok ne tudják finanszírozni az ukrajnai háborút, azért sem állja meg a helyét, mert Oroszországnak a NIS-ből nem származik olyan óriási bevétele. Mint mondta, Oroszország naponta 2 millió hordó kőolajat szállít Kínába, és további 2,1 milliót Indiába. Decemberben India volt az Európai Unió legnagyobb kőolaj-beszállítója, Szaúd-Arábiát is megelőzve.

Goran Radosavljević egyetemi tanár szerint elsősorban nem arról van szó, hogy mekkora gazdasági hatása van Oroszországnak a NIS-en keresztül Szerbiára vagy a térségre, sokkal inkább a politikai befolyásról. Így ha az orosz fél kivonul a Szerbiai Kőolajipari Vállalatból, akkor a politikai hatalma is csökkenni fog az országban, ezt pedig Moszkva nem akarja megengedni.

Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter szerint a legfontosabb az, hogy Szerbia továbbra is jó viszonyt tartson fenn minden partnerével, és racionálisan kezelje a kérdést, hogy a NIS zavartalanul tudjon működni a továbbiakban is.

Szakemberek szerint a legjobb, de egyúttal a legdrágább megoldás az lenne, ha a szerb állam venné át az orosz fél részvényeit, már ha Moszkva egyáltalán hajlandó őket Szerbiának eladni. Becslések szerint az orosz részesedés értéke 2,5-3 milliárd euró, ennyi pénze viszont Szerbiának nincs erre. Ha az oroszok nyereséget szeretnének szerezni, akkor piaci áron adhatják át a NIS-részvényeket valaki másnak, ezzel viszont veszélybe kerülnének a jó orosz—szerb kapcsolatok.

Bogdan Petrović közgazdász szerint az is előfordulhat, hogy Oroszország nem akarja eladni majd a részvényeit, Szerbiának viszont lépnie kell, ilyen esetben akár államosíthatják is a céget. A kényszerhelyzet megoldása után pedig Belgrád gondoskodna arról, hogy a megfelelő módon kártalanítsa Moszkvát. Az államosítást a szerbiai parlamentnek kell megszavaznia, de ez valóban csak a végső forgatókönyv, mert rossz szájízt hagyna maga után — tette hozzá.

Várható-e üzemanyaghiány?

Közben már a Belgrádi Értéktőzsdén is felfüggesztették a NIS-részvényekkel való kereskedést, igaz, csak ideiglenesen, annak érdekében, hogy megvédjék a kereskedésben részt vevők érdekeit. A turbulens változások miatt ugyanis a Szerbiai Kőolajipari Vállalat részvényeinek értéke 779-ről 718 dinárra esett vissza. Hasonló eset legutóbb december 16-án történt, amikor egyik napról a másikra 778-ról 678 dinárra zuhant a részvények értéke, ennek előzménye pedig az volt, hogy a szerb elnök a tévében először beszélt a NIS elleni lehetséges szankciókról.

A NIS egyelőre zavartalanul működik, nincs fennakadás az ellátásban, a következő hónapok azonban kulcsfontosságúak lesznek nemcsak a vállalat, hanem Szerbia számára is. Az ígéretek szerint nem kell üzemanyaghiányra számítani, aki viszont Jugoszláviában és Szerbiában nőtt fel, tudja, itt semmi sem lehetetlen.