Néhány cím a Bácsország legújabb számából, melyben Trianon 100. évfordulójához közeledve az 1919. évi eseményeket dolgozták fel.

A bemutatón Hulló István, a honismereti társaság elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Németh Ferenc főszerkesztő vezette fel A. Sajti Enikő arany diplomás történész, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritája előadását, akinek kutatási területe a Balkán és Jugoszlávia XIX—XX. századi története, a magyar—délszláv kapcsolatok, a nemzeti kérdés Jugoszláviában és Szerbiában, valamint a délvidéki magyarok története. Ezúttal Szerbia történelmének legfontosabb állomásait magyarázva Nikola Pasics (1845—1926), az egyik legnagyobb formátumú szerb politikus és diplomata, a szerb békedelegátus vezetője, szerb, majd jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter tevékenysége által mutatta be, hogyan formálódott a győztesek közé tartozó Szerbia és a Szerb—Horvát—Szlovén Királyság álláspontja az I. világháborút lezáró békével, és különösen Magyarországgal szemben hogyan hatott területi követeléseikre a dinamikus szerb nacionalizmus, az antant hatalmak Monarchiával szembeni álláspontjának alakulása.

A Bácsország tartalmát Fábián Borbála olvasószerkesztő mutatta be. A lapban olvashatunk a törökkanizsai Szent György római katolikus templomról, a nyugat-bácskai Szűzanya-emlékekről, a magyarittabéi Kossuth-szobor történetéről, Damjanich János óbecsei tartózkodásáról, a szerémi borvidék múltjáról, a homoki nősziromról… A lap ugyanis azoknak a vajdasági, anyaországi, Kárpát-medencei szakembereknek és amatőr kutatóknak ad teret, akik a régió történelmét, művészetét, társadalom- és természetrajzát tanulmányozzák. A témák között található még a Magyarországi Tanácsköztársaság, illetve a szovjet—jugoszláv konfliktus és Magyarország.

A címlapon a szabadkai pályaudvar látható a XX. század elején — egy képeslaprészleten, Mirko Grlica gyűjteményéből.

A rendezvényen elhangzott, hogy a Magyar Nemzeti Tanács támogatásának köszönhetően rendeződött a lap anyagi helyzete, a Bácsország évi négy száma biztosan megjelenik.