* A gyógytornászat mely területein sikerült szakképesítést szerezned?

— Mivel derékproblémáim voltak, melyeket szerettem volna orvosolni, elvégeztem az első McKenzie-képzést, aminek köszönhetően elsajátítottam a McKenzie-terápiának a derékra és az alsó végtagokra kisugárzó fájdalmat vizsgáló és a speciális módszerű kezelésében használatos részét, ezáltal sok embernek tudok segíteni. Közben elvégeztem a dinamikusjógaoktató-képzést, melyet egy gyógytornász fejlesztett ki. Mivel egyre több gonddal kerestek meg az emberek, úgy éreztem, bővítenem kell a tudásomat, így egyre több és több tanfolyamot végeztem el. Színesedett a paletta, és ezzel együtt még több problémán tudtam segíteni, illetve el tudtam magyarázni a pácienseknek a betegségek okát, kialakulását, hiszen azáltal, hogy megértik a saját szervezetük működését és a folyamatok lényegét, el fogják végezni a házi feladatokat, melyekkel meggyógyítják önmagukat. A gyógytornásznak nemcsak az a feladata, hogy megtanítsa a pácienst a helyes mozgásra, hanem az is, hogy megbeszéljék a házi feladatot, melyet a páciens kontroll nélkül tud otthon egyedül gyakorolni. Amikor egyre többen kerestek meg a test felső részét érintő panaszokkal, akkor elvégeztem a McKenzie-terápia nyakspecifikus részét.

* Babaterapeutaként is dolgozol. Mesélnél erről?

— Dévény-terapeuta szerettem volna lenni, de mivel ennek rengeteg előfeltétele van, úgy éreztem, hogy családanyaként ezt nem tudom bevállalni. Elkezdtem más módszerek után kutatni, és szembejött velem az FDM-terápia. Amikor elvégeztem ezt a képzést, akkor összeállt a fejemben mindaz, amit a kisfiamnál tapasztaltam. Kiderült, hogy miért sírt sokat, miért feszítette meg gyakran a testét, miért bukott gyakran, vagyis miért áramlott vissza nagyobb mennyiségű tej a gyomrából, kúszott féloldalasan, és amikor egyre jobban beleláttam ebbe az egészbe, akkor jöttem rá, hogy mennyi kötőszöveti problémája van. Császármetszés során a születés körülményei miatt megjelenhet a babánál a kötőszöveti probléma nyaki szakaszon, a csípő környékén vagy ágyéki részen, és ezekből lehetnek azok a tipikus tünetek, hogy a baba csak az egyik oldalra fordítja a fejét, nem szereti, ha domborítják a hátát, nyakát. A későbbiekben emiatt kompenzálni fog a mozgásfejlődésben, és így alakul ki például a féloldalas kúszás. Nagyon fontos, hogy idejében felismerjük a kötőszöveti problémákra utaló jeleket.

* Mik lehetnek a figyelmeztető jelek?

— A sírás nagyon egyértelmű jel lehet, mert ha tudjuk, hogy a gyerek nem éhes, nem álmos, mégis sír, akkor annak jelzésértéke van. A többi közt az is gyanús, ha mindig csak az egyik irányba fordítja a fejét, amikor a hátán fekszik, és emiatt látszódik egy kis aszimmetria a fej hátsó részén; ha nem szeret bölcsőtartásban lenni, feszes nyak esetén ugyanis utálni fogja ezt a testtartást, melyben meg van támasztva a feje. A rengeteg bukás is intő jel lehet, a gyomorszáj ugyanis felcsúszik egy picit a rekeszizom rostjai közé, nem tud teljesen lezáródni, és emiatt folyton visszajön a gyomortartalom. Az is gyanúra adhat okot, ha a baba nem szeret hason feküdni, vagy hason fekve repülőzik. Ez meglehetősen tipikus, hiszen ahhoz, hogy hason fekvésből fel tudjon támaszkodni alkarra, meg kell nyújtania a lapocka közti részt, és ha az feszes, akkor ez fájdalmat okoz. Ha csak az egyik oldalt preferálja az oldalra fordulásnál, ha aszimmetrikusan kúszik-mászik, ez mind-mind vizsgálatot indokol. Akár már egy vizsgálat is meg tudja oldani a problémát. Akik észreveszik a gyermekükön az említett jeleket, babákkal foglalkozó gyógytornász specialistát keressenek fel. A kicsi életének az első évében a legkönnyebb megoldani a gondokat, minél korábban kezdjük a kezelést, annál jobb.

* Baba-mama jógaoktatóként is tevékenykedsz. Milyen pozitívumai vannak ennek a foglalkozásnak?

— Jelenleg sajnos szünetel a baba-mama jóga, de el kell mondani, hogy egy olyan foglalkozásról van szó, amelyen minőségi időt tölthetünk el a gyermekünkkel. Ezeken a találkozásokon megtanítom a szülőt arra, hogyan kell jól és szakszerűen átmasszírozni a babát, miközben játékos mondókák hangzanak el, tehát mondókákat is tanítok az anyukáknak. A 60 vagy 90 perces foglalkozás a babamasszázzsal kezdődik, a baba tornáztatásával folytatódik, majd az anyuka bemelegítése következik, és végül a közös gyakorlatok, játékok. Az anyukának is nagyon sokat segít a kiegyensúlyozottság megőrzésében, ha egy kicsit kimozdul és szocializálódik, illetve a baba nevelésében is nagyon hasznos lehet, ha otthon akár hetente néhány alkalommal félretesszük egy kis időre a telefont, kikapcsoljuk a televíziót, és teljes mértékben a gyerekkel foglalkozunk, rá figyelünk. A kismamáknak egyébként nagyon ajánlom a kismamajógát is, mely szülésfelkészítőnek is megfelel, és akár már a 13. héttől el lehet kezdeni. Minden várandós nőnek a kismamákra adaptált mozgásformát javaslom, legyen az torna, gyógytorna vagy jóga.

* A szülés után mikor kezdhetünk el mozogni?

— Igazából azonnal. Ha természetes úton szült az anyuka, akkor akár már másnap lehet enyhe gátizom-erősítő mozgásformákat végezni, ezzel serkentjük a vérkeringést azon a területen, és jobb lesz a szövetek regenerációja. Ezután az otthon végzendő gyermekágyas gyakorlatokkal tanácsos folytatni, melyek fontos légzőgyakorlatok. A császármetszés után posztoperatív gyógytornára van szükség egyrészt a vénás keringés támogatása miatt, másrészt pedig a hegszövet regenerálódása érdekében és letapadása ellen, valamint hogy az egész hasfal ne bomoljon meg a műtét következményeként. A szoptatás miatt nem szabad megvonnunk magunktól a táplálékot, ezért úgy gondolom, hogy szénhidrátot is fogyaszthatnak a kismamák, csak mértékkel, de a megszakított, néhány órás alvás nem igazán fogja támogatni a fogyásunkat. Ez az időszak a túlélésről szól, nem pedig az alakformálásról. Azt tudom javasolni, hogy vacsorára kevesebb kenyeret együnk, ne faljunk be egy egész tábla csokoládét, és sétáljunk, adjuk meg magunknak a jóleső mozgást. A gyermekágyas hat hétben azon van a hangsúly, hogy a posztnatális gyakorlatokkal elkezdődjön a hasi regenerálódás. Csak az a lényeg, hogy az anyuka jól érezze magát a bőrében.

* Mit tanácsolsz azoknak, akik ülőmunkát végeznek, és derékfájdalommal küzdenek?

— Első körben lépjenek kapcsolatba egy mozgásterapeuta gyógytornász szakemberrel. Ő biztosan tud tanácsot adni az olyan egyénre szabott és hatékony gyakorlatok kialakítását illetően, amelyekkel az ember saját magán tud segíteni a hétköznapokban, és esetleg meg tudja előzni, hogy ebből a hosszú vagy egyoldalú terhelésből nagyobb problémák alakuljanak ki. A gyógytornának egyébként minden szervrendszerre pozitív és jótékony hatása van, serkenti a vér- és a nyirokkeringést, ezáltal erősíti az immunrendszert, segíti a szervezet méregtelenítő folyamatait, javítja a szív- és érrendszeri működést, a légzőszervek munkáját, általa több oxigénhez jutnak a sejtek, átmozgatja az ízületeket, megtartva a mozgásterjedelmet, nyújtja a rövidült izmokat, míg a gyengülteket erősíti, növeli a gerinc stabilitását és javítja a testtartást. Jól látható, hogy nemcsak mozgás-, hanem akár belső szervi gondokat is lehet vele kezelni, illetve kiegészítő terápiaként kellene szerepelnie akár a belgyógyászatban, akár a kardiológiában vagy a pulmonológiában. Azoknak, akiknek mozgásszervi panaszaik vannak, elsősorban gyógytornásszal konzultálva kell megtanulniuk a számukra helyes és biztonsággal végezhető gyakorlatokat, hogy könnyítsenek a saját terhükön. Fontos, hogy mindenki tegyen valamit a testi egészségéért: mindennap sétáljon, mozogjon, nyújtózzon sokat, akár ébredéskor is. Mindenkinek jó egészséget kívánok!