A humán papillomavírus, azaz a HPV nem új keletű jelenség, viszont csak az elmúlt években került igazán rivaldafénybe, tekintettel arra, hogy egyes típusai súlyos gondot okozhatnak a fertőzötteknek.

A típusokat magas és alacsony kockázatú csoportokba lehet osztani, előbbi akár a rákos elváltozások kialakulásáért is felelős lehet. Dr. Nebojša Bohucki, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet járványügyi szakembere elmondta: körülbelül 200 különböző HPV-típus ismert ma, és a vírus abszolút vezető helyen áll a szexuális úton terjedő betegségek között.

— Ami nagyon érdekes a HPV-vel kapcsolatban, hogy a legtöbb ember immunrendszere képes legyőzni a vírust úgy, hogy még csak tüneteket sem tapasztalnak, azaz valószínűleg azt sem tudják, hogy megfertőződtek. Így viszont éveken át hordozzák magukban a vírust, és tovább fertőznek másokat, tudtukon kívül. Az alacsonyabb kockázatú HPV-csoportba tartoznak azok a típusok, amelyek a bőrelváltozásokért felelősek, ezek szemölcsöket okozhatnak, amelyek veszélytelenek ugyan, de nagyon csúnyák, és újra meg újra visszatérnek. Megjelenhetnek a végtagokon, de akár a nemi szerveken is. Szerencsére a nemi betegségeket okozó HPV-variánsokból jóval kevesebb van, ezek azonban nagyon veszélyesek. Kevés olyan vírusfertőzés van ugyanis, amely közvetlenül felelőssé tehető a rákos betegségek kialakulásáért, a HPV ilyen. Körülbelül negyven évvel ezelőttig nem is feltételeztek volna ilyesmit a szakemberek. Csak az 1970-es években kezdtek el párhuzamot vonni valamilyen fertőzés és a rákos megbetegedések kialakulása között. Először a hepatitis B és a májrák kialakulása között fedeztek fel kapcsolatot, majd egy német szakember, Harald zur Hausen összefüggést talált a HPV és a méhnyakrák kialakulása között. Már a ’80-as években bizonyosságot is nyert a szakember felfedezése, később Nobel-díjat is kapott ezért. A nemi szervek, a szaporítószervek rákos megbetegedése nem új keletű dolog, sajnos mindig is jelen volt, de sejteni sem lehetett, mégis mi okozhatja. Csak a ’80-as években derült ki, hogy a HPV, ha nem győzi le a szervezet, akár tíz-húsz év elteltével is képes rákos sejtek kialakulásához vezetni. Ma már biztosan tudjuk, hogy ez így van, a HPV egyes típusai daganatos megbetegedést okoznak.

A nők körében ezért nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel, a nőgyógyász felkeresése legalább évente egyszer. A méhnyakrák ugyanis az emlőrák mellett a másik daganattípus, mely a leggyakrabban okoz halált. Az idejében diagnosztizált betegség esetében azonban — megfelelő kezeléssel — a legtöbb esetben teljes gyógyulás vár a betegre. A gond az, hogy a méhnyakráknak a kezdeti stádiumban leginkább semmilyen tünete nincs. A Sremska Mitrovica-i Darko Nedić tavaly veszítette el feleségét, Natašát ezen alattomos betegség miatt. Nataša a közösségi oldalakon, több alapítvány révén próbált pénzt gyűjteni az újabbnál újabb kezelésekre, ám a szervezete — több mint öt év kőkemény küzdelem után — tavaly augusztusban feladta a harcot. 2006-ban került forgalomba a négykomponensű védőoltás, mely azóta kilenckomponensűvé bővült, és kilencéves kortól ingyenesen igényelhető nálunk is. Az elmúlt években óriási méreteket öltött oltásellenes mozgalom miatt sajnos nagyon kevesen döntenek úgy, hogy beadatják a gyermeküknek ezt a vakcinát. Darko, Nataša özvegye most azért küzd, hogy eloszlassa a tévhiteket, a megalapozatlan feltételezéseket a védőoltásokkal kapcsolatban, hiszen — mint mondja — ha a felesége fiatalon megkapta volna a vakcinát, nagy valószínűséggel még mindig a gyermekei mellett lehetne. Éppen ezért idősebbik, tízéves fiuknak már beadatta az oltást.

— A feleségemnél 2017 novemberében jelentkeztek az első észlelhető tünetek, vérzések formájában. Mivel rendszeresen járt nőgyógyászati szűrővizsgálatokra, évente két alkalommal, kezdetben nem aggódtunk — kezdi a család kálváriájának történetét Darko. — Egy alkalommal felfedeztek egy miómát a méhnyakon, ezt 2018 februárjának végén műtéti úton távolították el. Ez rutinműtétnek számít, de március 8-án megkaptuk a lesújtó szövettani eredményeket: amit addig miómának gondoltak az orvosok, az valójában rosszindulatú daganat, és annak is egy nagyon ritka fajtája, neuroendokrin daganat, melyet a világban a méhnyakrákos páciensek mindössze 1 százalékánál diagnosztizálnak, ez pedig a gyógyítást is nagymértékben megnehezíti. Azzal vigasztaltuk magunkat, hogy idejében „elcsíptük” a daganatot, mindössze 1 cm nagyságú volt, és nem alakultak ki áttétek. Ez azonban nem garantálta, hogy a kezelések sikerrel járnak. Ma már mi is tudjuk, hogy ilyen esetekben a teljes méh és a petefészkek, valamint a környező nyirokcsomók eltávolítására van szükség, és mi ezt kértük az orvosoktól, de a feleségem kezelőorvosa úgy döntött, hogy egy petevezetéket, valamint a nyirokcsomók nagy részét meghagyja, és a sugárkezelések helyett kemoterápiát írt elő. Alig két hónappal a kemoterápia befejezése után agresszív áttétek jelentek meg a megmaradt petefészken, valamint a nyirokcsomókon, így biztosan állíthatom, hogy a feleségem állapota azért kezdett el romlani, mert az orvosa elutasította a kéréseit. Rengeteget kutattunk, olvastunk, azokat a gyógyszereket, amelyeket más országokban javasolnak az ilyen páciensek számára, a feleségem nálunk nem kaphatta meg, mert nem szerepelnek az elfogadott gyógyszerek listáján. 2019 júniusában az állami egészségügyi lehetőségek végérvényesen kimerültek számunkra, ekkortól kezdődött meg az igazi harcunk: orvost kellett találnunk, gyógyszereket, és a pénzt is elő kellett teremtenünk minderre. Világossá vált számunkra, hogy nagyon nehéz és rendkívül bizonytalan lesz ez a harc, hiszen az állam elengedte a kezünket, és a továbbiakban semmilyen támogatást nem kaphatunk. A feleségem 3 műtéten esett át, 28 kemoterápiás, 36 immunoterápiás és 30 biológiai terápiás ciklust csinált végig. Gamma-késsel kezelték többször, járt orvosokhoz Németországba, Törökországba, Horvátországba és Szerbiába. Csaknem 300 000 eurót gyűjtöttünk össze, illetve költöttünk el a kezelésekre. Ez sem volt elég arra, hogy megmentsünk egy fiatal életet, egy édesanyát, feleséget, akinek a szervezete 2023. augusztus 25-én feladta a folyamatos küzdelmet — magyarázza megtörten a két fiával egyedül maradt családapa.

Azt mondja: kezdetben egyszerűen semmi jel nem utalt arra, hogy nagy a baj. Arról nem is beszélve, hogy fiatalon az embernek sokszor akkor sincs betegségtudata, amikor a szervezete már egyértelmű jelzéseket küld.

— Ha fiatal nő vagy, aki két gyermeket szült, babázik, élvezi a mindennapokat, meg sem fordul a fejedben, hogy akár meg is betegedhetsz — mondja Darko. — A fiaimmal kapcsolatban már sokkal óvatosabb vagyok, sokat tanultam az elmúlt évek során. Lehetőségem van arra, hogy megvédjem őket, és a jövőbeli partnereiket a betegség egyik okozójától, a humán papillomavírustól. Az idősebb fiamat, aki tízéves, néhány hónappal ezelőtt oltattam be, és hamarosan megkapja a második adagot is. A kisebbik fiam még túl kicsi, de számomra nem kérdéses, hogy amint lehet, ő is felveszi majd a védőoltást. Ne történjen több ilyen tragédia. Ezt már nem lehet visszacsinálni, de az biztos, hogy mindez nem történt volna meg, ha a feleségem gyermekkorában megkapja a védőoltást. Akkoriban azonban nálunk még nem létezett ez a vakcina. Most, hogy elérhető, ingyenes, nem látom be, miért tagadják meg annyian a gyermekeiktől. Az a kis szúrás, amelyet egy gyermeknek el kell viselnie a vakcina beadásakor, semmiség ahhoz a pokolhoz képest, amelyet egy daganatos megbetegedés hoz egy család életébe. Ezért én minden szülőt kérek: ne habozzanak, érdeklődjenek, és oltassák be a gyermekeiket HPV ellen, még az első szexuális élményeik megtapasztalása előtt.

(Folytatjuk)