Mikortól tanuljon idegen nyelvet a kisgyermek?

Mikortól tanuljon idegen nyelvet a kisgyermek?

Évekig tartotta magát az a nézet, hogy az óvodáskorú gyermekek idegennyelv-tanulása csak felületes lehet. A jelenlegi kutatások azonban ennek éppen az ellenkezőjét támasztják alá. A kisgyermek életében a legideálisabb időszak egy új nyelv elsajátításához a három-négy éves kor. Vegyük sorra az okokat!

Miért könnyebb a nyelvtanulás gyermekkorban?

Egy felnőtt általában csak az elméjét használja egy új nyelv elsajátításához, például hosszasan ismételgeti a szavakat, hogy azok bevésődjenek. Amikor azonban az idegen nyelvű környezetbe kerül, nehezen tud megszólalni. Ezzel szemben azok, akik gyermekként bátran elmerülnek az elsajátítandó idegen nyelvben, és játékosan felfedezve kívánják azt megtanulni, sokkal könnyebben boldogulnak. Tehát: minél gyerekközelibb a nyelvtanulásunk, annál könnyebben sajátíthatjuk el az idegen nyelveket.

A hat hónapos babák már tudják az összes alaphangot, melyből a világ nyelvei felépülnek

Azok a gyermekek, akik megfelelő körülmények között növekednek, négyéves korukra nagyjából 2000 alapszót sajátítanak el. Megfigyelve a kisbabák beszédének fejlődését, bebizonyosodott, hogy a nyelvtanulás természetes folyamat. Az élet első hat hónapjában a babák elgügyögik mindazt a hetven alaphangot, amelyből a világ összes nyelve felépül. Később a környezetüktől, a szülőktől és a családtagoktól tanulják meg, hogy melyek az anyanyelv-specifikus hangok, s ezután agyuk elveszti a „nem használatos, nem hasznos” őrzésének képességét.

A kisgyermekek az idegen nyelvet ugyanolyan könnyen tanulják, mint az anyanyelvet

Főleg az első három életévben alakulnak ki a gondolkodás, látás, nyelv, hozzáállás, alkalmazkodás és egyéb mentális jellemzők alapjai. Pazarlás tehát nem kihasználni a gyermekek természetes tanulási képességét abban a korban, amikor az idegen nyelvet ugyanolyan könnyen sajátítják el, mint anyanyelvüket. Mivel a tanulási képességek 50 százaléka az élet első évében fejlődik ki — és még 30 százalék nyolcéves korig —, a korai gyermekfejlesztési programoknak hatalmas jelentőségük van a kicsik tanulási képességeinek fejlesztésében. Mindez nem azt jelenti, hogy az intelligencia, a bölcsesség vagy a tudás 50—80 százaléka már kora gyermekkorban kialakul, csak arról van szó, hogy a gyermekek az élet első éveiben alakítják ki a tanulás számukra legmegfelelőbb útjait az agyukban. Az ember az élete későbbi szakaszaiban ezekre a kisgyermekkorban kialakult tanulási stratégiákra fog építkezni.

„Az idegen nyelvek tanítását már az iskola előtt meg kell kezdeni!”

Az idegen nyelvek oktatása sajnos hangsúlyosan még mindig inkább a középiskola feladata. Harry Chugani, a Detroitban élő gyermekneurológus tanulmánya szerint „az idegen nyelvek tanítását már iskoláskor előtt meg kell kezdeni, mert ekkor tudják a tanárok a gyermekek tanulási motivációit/akaratát/képességeit a leginkább kihasználni. Mire a gyermek középiskolába lép, éppen lecsúszott az optimális tanulási periódusról”.

A svédek nem véletlenül beszélnek több nyelven

Az idegen nyelv elsajátításának korai sikerére Mr. Chugani a svéd óvodákat mutatja be példaként, ahol a migráns hároméves gyermekek néha három nyelven is folyékonyan beszélnek. Svédország az élmezőnyben van a felnőtt lakosság többnyelvűségét illetően is. Leginkább a migráns táborok lakói beszélnek két-három nyelven, a táborokban ugyanis könnyen és gyorsan oktatják az ott lakókat. Hogyan? Szenzoros (érzékszervi) stimuláció, játék és nyelvtanulás kombinációjával, vagyis ahogyan mindezt a gyermekek természetesen teszik.

Hogyan taníthatóak második vagy harmadik nyelvre a gyerekek?

A gyermekek hallás, látás, utánzás és gyakorlás által tanulnak. Eleinte beszéljünk hozzájuk, mondjuk el, mit csinálunk. Ismertessük meg őket sok verssel, mondókával, énekkel, játékkal és kiszámolóval a második vagy a harmadik nyelvből. Az a leglényegesebb, hogy a tanulás egyúttal szórakozás is legyen.

Miért könnyebb játszva tanulni?

Az úgynevezett érzelmi agy az agy középpontjában helyezkedik el, és memóriatárolóként funkcionál. A játék, szórakozás pozitív érzelmet idéz elő, lehetőséget nyújt a tanulásra, ezért könnyebb és hatékonyabb játszva tanulni, mint magolva.

Tippek az idegen nyelv otthoni tanításához

1. Tanítsunk cselekvés közben

Játsszuk el a bevásárlást, készítsünk közösen szendvicset, vagy csak sétáljunk. Mindeközben pedig beszéljünk a gyermekhez idegen nyelven.

2. Képpel és hanggal való megerősítés

Mondjuk ki és ismételjük a megtanítandó hangot, és mindig mutassunk megfelelő képet. Például a is for apple.

3. A tanulásnak élvezetesnek kell lennie

Minél szórakoztatóbb az idegen nyelv elsajátítása, a gyermek annál inkább akarja folytatni. Játék közben tanulni az egyik legjobb módszer, mert az érzelmi ráhangoltság megnöveli a befogadóképességet.

4. Mindig nyugodt és felszabadult hangulatban tanítsunk

Soha ne tegyük ki stressznek a gyermeket. A kutatások kimutatták, hogy a tanulási nehézségek 80%­a a stresszhez köthető.

5. Tanuljunk zene és ritmus által

A zene az egész agyat aktivizálja. Emlékszünk még a gyermekkorunkban tanult dalokra? A legtöbbünk igen, mert a szöveget zenével párosítva sokkal könnyebb volt megtanulni. Tanítsuk a gyermeket ezzel a jól bevált módszerrel egy vagy akár több idegen nyelvre!

6. Tanuljunk és tanítsunk sok mozgással

Az agy és a test egysége fontos, noha a hagyományos oktatási rendszer a tanulókat egész napi ülésre ítéli. Bizonyított tény, hogy mozgás közben könnyebben tanulhatunk. Az idegen nyelv elsajátítása közben táncoljunk, mozogjunk a nyelv ritmusára!

7. Tanuljunk a közös étkezések alkalmával

Kitűnő alkalom az étkezés — ilyenkor idegen nyelven beszéljünk egymással.

8. Tanítsunk reflektálva

Nyugodtan nyilvánítsunk véleményt idegen nyelven! A gyermekek eleinte csak „megfigyelik” és látszólag „elnyelik” az idegen nyelvet, ám ekkor már élénken figyelnek. Ez a tanulás szunnyadó szakasza, mely megelőzi a megszólalást.

9. Számok tanítása különféle módon

A gyermek például úgy ugróiskolázzon, hogy a szám kimondásával egyidejűleg a megfelelő négyzetbe ugrik.

10. Tanítás érintéssel

Ujjbábokkal játsszuk el az idegen nyelvi mondókát közösen a gyermekkel.

11. Tanítsunk ízlelve

Ünnepeljük meg a gyermekkel, hogy tud már egy­két szót, s az ízeket is remekül megtaníthatjuk neki fagyizás közben.

12. Szaglással tanítsuk

Játsszunk szagjátékot! Kis zsákocskákba különféle dolgokat rejtsünk, a gyerek pedig szaglás alapján találja ki, mi van bennük. Bátorítsuk, hogy mindezt idegen nyelven tegye!

13. Az egész világot használhatjuk osztályteremként

Mindenből lehet tanulási élményt varázsolni! Tanulhatunk narancsot számolgatva, levelek színét összehasonlítva, madarakat tanulmányozva vagy bármiből, ami érdekli a gyermeket.

 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Baba-mama rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Mikortól tanuljon idegen nyelvet a kisgyermek?
Baba-mama
  • FAROGI Anna
  • 2016.04.03.
  • LXXI. évfolyam 13. szám
Facebook

Támogatóink