A 2022. április 3-ai előre hozott parlamenti választás éjszakáján Aleksandar Vučić — akkor még a Szerb Haladó Párt elnökeként (is) — bejelentette, a megválasztott politikusok mandátuma várhatóan csak két évre szól majd, és 2024-ben vagy nagyon jelentős kormányátalakításra, vagy ismét előre hozott választásra lesz szükség. Így senki nem kapott sokkot, amikor néhány hónappal ezelőtt elkezdtek a voksolásról beszélni. Előbb az ellenzék, most már a kormánypártok is.

Az ellenzék persze előbb szerette volna ezt megejteni, az ország több városában is az erőszak ellen tüntető tömeg bizalomra adott okot. Ám a nyár ezeknek a tüntetéseknek is véget vetett, a tiltakozási kedv sem tud már visszatérni a korábbi szintre. Most viszont éppen a köztársasági elnök kezdte pedzegetni, hogy engedne azoknak az ellenzéki kéréseknek, amelyek szerint országos és belgrádi választást kell kiírni. Persze megint csak nem az a kérdés, hogy lesz-e ilyen, hanem hogy mikor. A szerb sajtóban elnök- és kormányközeli forrásokra hivatkozva korábban az a hír jelent meg, hogy akár már decemberben ismét urnák elé vonulhatnának a szerbiai szavazópolgárok, később azonban Aleksandar Vučić azt mondta, mindenképp a jövő év márciusa előtt tartják meg a választást. Azt nem részletezte, hogy „csak” országos választásról lesz szó, vagy másról is. Ne felejtsük el, hogy jövőre lejár az önkormányzati és a vajdasági tartományi képviselők mandátuma, így logikus (és költséghatékony) lenne ezekkel egy időben tartani a parlamenti választást is.

Fotó forrása: Pannon RTV

Kampány van

Bárhogyan is lesz, a kampány már elkezdődött. A tizenhat év alatti gyermekeket nevelő anyákat 10 000, a nyugdíjasokat pedig 20 000 dinárral támogatja a kormány. Emellett a magas, augusztusban 11,5 százalékos inflációt kezelendő bizonyos élelmiszerek és tisztálkodási szerek árát átlagosan 30 százalékkal, kötelezően csökkentette a kormány. A Jobb ár akció keretében azok is olcsóbban jutnak élelmiszerhez, akik nem támogatják a kormányt, még ha közben kritizálják is a vezetőséget, mert „megvásárolja” — és nem is túl drágán — a szavazópolgárokat. 

Ezekkel a kampányfogásokkal persze az ellenzék nem tud versenyre kelni. Feltehetőleg azonban nem is ezzel van elfoglalva, sokkal inkább azzal, hogy össze tud-e fogni végre rendesen, vagy hasonló fejetlenség következik, mint két évvel ezelőtt. Emlékeztetőül: a két évvel ezelőtti parlamenti választás során többé-kevésbé összefogtak a szerbiai ellenzéki pártok, és sikerült bejutniuk a parlamentbe. A képviselőházba érve azonban azonnal összevesztek, frakciókra bomlottak, és annyira tarthatatlan lett a helyzet, hogy már új pártok és új szövetségek alakultak, s a következő választáson bizonyosan nem indulnak együtt. Szóval, ki kellene találniuk, hogy mivel állnak az állampolgárok elé, és mivel tudják őket meggyőzni arról, hogy leváltsák a jelenlegi hatalmat.

Kormányoldalon sem teljesen tisztázott a helyzet. A Szerb Haladó Párt vezetését Miloš Vučević vette át Aleksandar Vučićtól, míg a köztársasági elnök egy több pártot tömörítő ernyőszervezet, egy népi mozgalom megalakítását jelentette be. Ez azonban még mindig várat magára, nem lehet tudni, kik lennének a tagjai, és milyen programmal indulna. Igazából most már azt sem lehet tudni, lesz-e egyáltalán ilyen.

A politikában fél év lehet sok, de lehet nagyon kevés is. Március már itt van a nyakunkon, ha választásról van szó. A közvélemény-kutatások hullámzást mutatnak az ellenzéki, de a kormánypártok támogatását illetően is. Szóval az előző évek tapasztalatai alapján úgy tűnik, ismét lesznek meglepetések a voksolás után. Hogy ezek kellemesek vagy kevésbé kellemesek lesznek-e, az a politikusok tevékenységétől függ.