Mikor lep el minket a homok?

Mikor lep el minket a homok?

Ismét ősbemutatóval rukkolt elő a Zentai Magyar Kamaraszínház. A Möbius című darab szövegkönyvét Abe Kóbó A Homok asszonya című regényének felhasználásával Brestyánszki Boros Rozália írta, az előadás szereplői Vicei Natália, Mészáros Árpád és Bakos Árpád, a díszlettervező Saša Senković, a rendező Hernyák György.

Abe Kóbó, eredeti nevén Abe Kimi-fusa 1924-ben született Tokióban. Orvosi egyetemet végzett, de irodalommal is foglalkozott, első verseit 1947-ben közölték. Nemzetközi elismerést A homok asszonya (Suna no onna) című művével szerzett 1962-ben, Tesigahara Hirosi filmrendező vitte vászonra 1964-ben. A film az 1964-es cannes-i filmfesztiválon kiérdemelte a zsűri különdíját, valamint a legjobb idegen nyelvű alkotásként Oscar-jelölést kapott. A történettel a szerző életfilozófiát épít a magányból, a közönyből, azaz a „homok”-ból, mely mindannyiunk körül létezik, s rajtunk múlik, hogy elsüllyedünk-e benne.
Főhőse egy városi egyetemi tanár, aki rovargyűjtő útra indul a pusztaságba, onnan azonban soha többé nem tér vissza. Egy homokra települt falu férfitagjai foglyul ejtik, összezárják egy özvegyasszonnyal, aki a homokkráter mélyén épült házában él. Értelmetlen robotmunkára kényszerítik, a végeláthatatlanul és örökösen csordogáló homok elhordásában kell segédkeznie a nőnek. A férfi lassan nyugszik bele a kényszerhelyzetbe, vitatkozik, lázad, alkudozni, menekülni próbál, terveket sző a falu megmentésére… Végül nemcsak megbékél a sorsával, hanem talán már a lapátolásban látja élete értelmét is.
Ha a Möbius-szalag közepén hosszirányban csíkot húzunk, visszajutunk oda, ahonnan elindultunk, bejárva az eredeti fizikai szalag mindkét oldalát. 

A darab különlegessége a két, egymással homlokegyenest ellentétes világban élő ember egymás mellé sodródása, konfliktusa, majd összecsiszolódása. A nő egy gödörben él, férjét és gyermekét elvesztette, soha nem beszél senkivel, az életben nincs más dolga, mint a homok mozgatása. Rendkívül kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen a falubeliektől csak akkor kap vizet és ételt, ha elvégzi monoton tevékenységét. Mégsem akar elmenni, mert az embernek szeretnie kell azt a helyet, ahol él. Minden vágya egy kis tükör, mert az azt mutatja, ami most van, nem a múltat vagy a jövőt. A férfi, aki betoppan hozzá, művelt, olvasott, a nagyvárosból jött, vagyis egészen más értékrendet képvisel. Nem érti, a nő hogyan élheti le így az életét, a nő előtt viszont az nem világos, a férfi miért ragaszkodik azokhoz a dolgokhoz, amelyek nem létfontosságúak.

A „cselekmény” mondanivalóját többféleképpen értelmezhetjük. Szólhat a kapcsolatról két ember, két világ, két vérmérséklet, két látásmód között, de felfedezhetjük benne a hatalmon lévőknek a védtelen, kiszolgáltatott emberekkel való játékát.

„Az ember nem másulhat meg. Akkor se, ha megtanul repülni, vagy úszik a tengerben. Akkor is eltemeti a homok. Miért kell mindig más, mint ami van? Miért sose az van, ami most, csak az, ami volt vagy lesz? A bicska leesik, én meg felveszem. De azt is betemeti a homok. Ez a dolgok rendje. És az embert csak eltölti a bánat, ha nem békél meg a homokkal.” (Részlet a drámából)

Ülünk a színpadon, előttünk, egy kör alakú, homokozószerű térben botladozik, küzd a két ember. Vicei Natália és Mészáros Árpád. Mögöttük, mellettünk, fölöttük Deux ex machinaként Bakos Árpád.

És közben száll a homok. Elképzeljük, ahogy a finom szemcsék megtelepszenek a ruhánkon, a hajunkon, a bőrünkön… Talán lassan el is borít minket. Önkéntelenül köhögni kezdünk, az orrunkat fújjuk, amit persze az influenzajárványra fogunk.

Gondolatban lapátoljuk, csak lapátoljuk a homokot, hogy el ne lepjen minket. Még napok múlva is, amikor eszünkbe jut az előadás.

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Művelődési Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Mikor lep el minket a homok?
Zene
Mikor lep el minket a homok?
Nemzetpolitika
  • Hét Nap
  • 2018.11.05.
  • LXXIII. évfolyam 44. szám
Facebook

Támogatóink