A partnerkapcsolati erőszak egyik leggyakoribb formája a szóbeli vagy verbális erőszak, azaz az áldozat kinevetése, kigúnyolása, nevetségessé tétele vagy akár a mindennapi, állandó verbális támadások, folytonos káromkodás, szidalmazás, megszégyenítés, a másik emberi méltóságának eltiprása. Ide soroljuk a bántalmazással, veréssel, sőt a gyerekek elvételével, öngyilkossággal való fenyegetést is.

A fenyegető zaklatás vagy angolul stalking a párkapcsolati erőszak külön fajtája, mely számos viselkedést felölelhet. E cselekmények közös jellemzője, hogy tipikusan azután kezdődnek, hogy az áldozat elhagyta az őt bántalmazót, vagy válási szándékát hangoztatta előtte. A fenyegető zaklatás elemei a megtorló fenyegetőzéstől a manipulatív békülési kísérletekig terjedhetnek: a bántalmazó az áldozatot annak munkahelye előtt várja, megfigyeli, hogy kivel találkozik, esetleg új partnerét is megfigyelés alatt tartja, fényképeket készít az áldozatról, zsarolja, kárt tesz az autójában vagy egyéb tárgyaiban, életveszélyes fenyegetésekkel „bombázza” személyesen vagy üzenetek formájában, esetleg megveri vagy súlyosan megsebesíti őt. Ezzel lassan már át is csúsztunk a lelki erőszakba, mely a nők elleni cselekményeknél igen gyakori. Magában foglalhatja a különféle fenyegetéseket, zsarolást, függő viszony kialakítását (munkalehetőség korlátozása, baráti-családi kapcsolatok megszakításának kierőszakolása), ellenőrzést az elnyomott személy felett, információk eltitkolását. Gyakori, hogy a bántalmazó a saját erőszakos cselekményét a partner-családtag állapotával, magatartásával magyarázza, felelősséget ébreszt a bántalmazottban — az áldozat is tehet a saját bántalmazásáról. Az elszigetelés az egyik alapcselekménye a bántalmazónak: megpróbálja elérni, hogy a bántalmazott ne találkozzon vagy korlátozza kapcsolattartását a családtagjaival, barátaival, kollégáival; ne forduljon a hatóságokhoz, ha bántalmazás történik.

A lelki erőszak jellemzői az alap érzelmi igények megtagadása, barátoktól, munkától, családtól, kedvenc foglalatosságtól való elszigetelés vagy eltiltás. Féltékenység, a másik fél önbizalmának módszeres lerombolása, elzárkózás a gondok közös megbeszélésétől, a partner állandó hibáztatása. Ide tartozik még az áldozat tárgyainak összetörése, fegyverrel való fenyegetőzés, félelmet keltő viselkedés, támadó faggatózás, ijesztő autóvezetés, a telefon és az egyéb kommunikációs csatornák lezárása, valamint az állandó ellenőrzés. Gyerekeknél előfordul az elhanyagolás, ennek következtében pedig a tanuló gyakran hiányzik az iskolából, az öltözéke nem megfelelő, rossz fizikai állapotban van, gyakran éhes, sokszor fáradékony, stb.

Lelki bántalmazás esetén a test ugyan nincs tele ütésnyomokkal és véraláfutásokkal, de a szenvedés sokkal ártalmasabb is lehet a fizikai fájdalomnál. Ennek a súlyát azonban sajnos gyakran még az áldozatok is alábecsülik, szemet hunynak felette. A pszichés-érzelmi bántalmazás gyakran

alacsony önértékelést eredményez, mely leginkább közömbösséggel, érdektelenséggel és gátoltsággal társul. A lelki erőszaknak pontosan az a célja, hogy megtörjön a másik fél önbecsülése és függetlensége. A verbális erőszakon kívül eszköze még az elszigetelés, a megfélemlítés, a másik fél ellenőrzés alatt tartása. Azok, akik lelki vagy pszichológiai erőszakot alkalmaznak, gyakran fenyegetőznek fizikai erőszak alkalmazásával is, ha nem engedelmeskednek nekik. A lelki erőszak elszenvedőinek sebtapasz helyett nagy segítséget nyújthat a pszichoterápia, illetve egy olyan kapcsolat, amelyben nincs függés, a felek egyenlőek, a viszonyok jók, és a korábban bántalmazott személy valóságosan megélheti a biztonságot.

Végül essen még néhány szó a gazdasági erőszakról, hiszen a bántalmazó nemcsak érzelmileg, hanem pénzügyileg is igyekszik függőségbe hozni az áldozatot: az önálló megélhetést mint lehetőséget megszünteti, ellenőrzést gyakorol a bántalmazott pénze és vagyontárgyai fölött. Nem ritka, hogy az elnyomott személynek „engedélyt” kell kérnie még a saját vagyonával való rendelkezéshez is. A válások leggyakoribb fékezője éppen az anyagi természetű félelem. A pénzügyi erőszak eszköze az anyagi függésben tartás, a munkáról való lebeszélés vagy az attól való eltiltás, a fizetés elvétele, a mindennapi kiadások megkérdőjelezése, a szoros elszámoltatás, a közös céggel való sakkban tartás.

A családon belüli erőszak sajnos itt még nem ér véget, a fennmaradt erőszakfajtákat legközelebb tárgyalom.