Benedeket Ferenc pápa követte a Vatikánban

Az elmúlt év elején elbúcsúzott XVI. Benedek pápa, helyére Jorge Mario Bergoglio argentin bíboros, avagy I. Ferenc pápa került. A pápaváltásra XVI. Benedek előrehaladott kora, illetve megromlott egészségi állapota miatt került sor. „Miután ismételten megvizsgáltam lelkiismeretemet Isten előtt, eljutottam arra a bizonyosságra, hogy erőnlétem, előrehaladott korom miatt, már nem alkalmas arra, hogy megfelelő módon gyakoroljam a péteri szolgálatot. Szent Péter hajójának kormányzásához és az evangélium hirdetéséhez szükség van mind a test, mind a lélek erejére. Ez az erő az utóbbi hónapokban olyan mértékben csökkent bennem, hogy el kell ismernem, képtelen vagyok jól megfelelni a rám bízott szolgálatnak” — jelentette ki búcsúzó beszédében a pápa. Ezt követően március 13-án a Vatikánban felszállt a fehér füst és I. Ferenc néven pápává avatták Jorge Mario Bergoglio argentin bíborost. Az új pápának egészen rövid idő alatt sikerült belopnia magát az emberek szívébe. Hónapok alatt sokak számára olyanná vált, mint egy hozzátartozó vagy családtag. A világhírű Time Magazin pontosan emiatt választotta az év emberének. „Az új pápa Isten szeretetének, irgalmasságának, közelségének hirdetésére összpontosította figyelmét, arra, hogy minden teremtmény jóságra és üdvösségre vágyik. Az emberek megértették ezt, hiszen a pápa egyszerű szavakon és gesztusokon keresztül kommunikál. Megszüntette a személyek közötti választóvonalakat és az emberek, akikkel találkozott ezt azonnal felismerték.” — jellemezte Ferenc pápát P. Federico Lombardi szentszéki szóvivő a Vatikáni Rádióban elhangzott interjújában.

Az amerikai adatgyűjtési botrány

Ferenc pápán kívül más személyeknek is sikerült az emberek kitüntetett figyelmét elnyerniük. Közülük is kiemelkedik Edward Snowden, akit a pápához hasonlóan szintén számos sajtóorgánum az év emberének választott. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség egykori informatikusa nemrég még teljesen ismeretlen volt. A mögöttünk álló esztendőben azonban sikerült kirobbantania az amerikai titkosszolgálatok legnagyobb botrányát, amikor nyilvánosságra hozta a Nemzetbiztonsági Ügynökség több százezer titkos dokumentumát. Ezek az iratok rávilágítottak arra, hogy az Egyesült Államok és néhány szövetségese, kiterjedt adatgyűjtést végezett szinte minden ország ellen. Snowden kiszivárogtatásai után komoly vita robbant ki arról, hogy a nemzet biztonsága vagy a magánélet sérthetetlensége a fontosabb érdek. Sokan tekintettek a férfira árulóként, bűnözőként vagy dezertőrként, akinek tevékenysége miatt a világ veszélyesebb hely lett. Mások azonban a szabadságjogok és a magánélet harcos védelmezőjét látják Edward Snowdenben, aki miatt a kormányok kevésbé mernek ezentúl saját polgáraik után kémkedni. Az adatgyűjtési botrányt követően Snowden Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatásával Oroszországban kapott ideiglenesen menedékjogot.

Jelentős politikusok távoztak az élők sorából

Több tekintélyes, illetve jelentős politikus hunyt el tavaly: Margaret Thatcher egykori brit miniszterelnök, Hugo Chávez venezuelai elnök és Horn Gyula, Magyarország egykori miniszterelnöke. Thatcher asszony, vagy ahogyan világszerte az emberek ismerték, a vaslady, nyolcvanhét esztendős korában hunyt el. A II. világháború utáni időszak „legnagyobb” brit miniszterelnöke volt. Három választást nyert meg egymást követően, emellett a modern brit politikatörténetben ő állt a leghosszabb ideig, 11 és fél évig folyamatosan a kormánya élén. Hugo Chávez, Venezuela nagyhatású és ellentmondásos megítélésű elnöke ötvennyolc éves korában halt meg. Az egykori szélsőbaloldali forradalmár 1998-ban demokratikus választásokon került hatalomra, és haláláig vezette országát. Kormányzásának idején szembefordult az Egyesült Államokkal, Kubával pedig stratégiai szövetséget kötött. Nem véletlenül tartották egyesek Fidel Castro „igaz” fiának. Horn Gyula, Magyarország egykori miniszterelnöke szintén baloldali politikus volt. Életének nyolcvanegyedik esztendejében hunyt el. A rendszerváltást követően, 1994-ben pártjával, a Magyar Szocialista Párttal elsöprő többséggel megnyerte a választásokat és miniszterelnöknek választották.

Árvíz sújtotta Közép-Európát

A nyár közeledtével a heves esőzések miatt Európa nagy része víz alá került. Bajorországban Passaut és Regensburgot szinte teljesen elöntötte a Duna. Passau városában az áradás 500 éves rekordot döntött meg. A délen fekvő német tartomány mellett súlyos vészhelyzet alakult ki az Elba és mellékfolyói mentén Németország keleti részén is. Halle városából 30 ezer embert kellett kitelepíteni. A várost átszelő Saale folyó vízállása 400 éve a legmagasabbra, 807 centiméterre emelkedett. Németország mellett az árvíz Magyarországon, Ausztriában, Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban, Horvátországban és Szerbiában is komoly gondokat okozott. Az áradások legalább 25 ember életét követelték, a legtöbben Csehországban haltak meg. Magyarország területén is óriási készültség volt, az ország lakossága keményen megküzdött az árral. Több mint 800 kilométer töltésen volt árvízvédelmi készültség. A sikeres védekezésben hozzávetőlegesen 15 ezren vettek részt, és több mint 3 millió homokzsákot használtak fel az emberek.

Horvátország is az Európai Unió tagjává vált

Július elsejével Horvátország hivatalosan az Európai Unió 28. tagállamává vált. Az egykori jugoszláv tagköztársaság a kilencvenes évek legelején, pontosabban 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét. Csatlakozási kérelmét 2003-ban nyújtotta be, a csatlakozási tárgyalásokat pedig 2005-ben kezdte meg az ország. A folyamatot egyébként sokáig gátolta Szlovénia, a Pirani-öböl hovatartozása miatt. 2013-ra azonban minden tagállam a csatlakozás ügye mellé állt, Horvátország pedig teljesítette az elvárásokat. A csatlakozás éjszakáján, a Jelačić téren megtartott központi ünnepségen mintegy 170 külföldi vezető politikus, köztük csaknem 30 állam- és kormányfő vett részt. Az illusztris vendégek között ott volt Manuel Barroso, az Európai Bizottság, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök is. A csaknem 700 ezer eurós költségvetésű ünnepi műsorban a hagyományokat és a modernitást egyaránt megjelenítették a horvát rendezők.

Megszületett a brit trónörökös

Az év közepén fia született Vilmos cambridge-i hercegnek, a brit trón várományosának és hitvesének, Katalin hercegnőnek. London utcáin több tízezer ember ünnepelte az örömhírt. A fiúgyermek a George Alexander Louis, avagy a György Sándor Lajos nevet kapta szüleitől. Az Alexander név Katalin hercegnő választása volt, Louis viszont Vilmos herceg negyedik neve. „Fontos pillanata ez a brit nemzet életének.” — jelentette ki David Cameron brit miniszterelnök. Cameron szerint „a büszke nemzet a hercegi házaspárral együtt ünnepel”. A miniszterelnök kérésének megfelelve, Nagy-Britanniában a trónörökös születését követően valóságos népőrület tört ki. A sajtó hetekig cikkezett az eseményről, az emberek pedig fergeteges szuvenírvásárlásba és üzletelésbe kezdtek. Anglia-szerte szinte mindent lehetett kapni a trónörökös születésének apropójából: a koronás pelenkától a trónszék alakú biliig. A számítások szerint a királyi baba–üzletágazat a brit gazdaságnak közel fél milliárd fontot jelentett. Ebből a kiskereskedők mintegy 200 millió fontot könyvelhettek el a különféle szuvenírtárgyak forgalmazása által.

Kormányok jöttek, kormányok mentek

2013-ban számos országban tartottak parlamenti választásokat, melyek kapcsán Olaszországban alakult ki a legösszetettebb helyzet. A pártok torzsalkodása miatt ugyanis mintegy két hónapra vezetés nélkül maradt az ország. Végül Giorgio Napolitano elnök Enrico Lettát jelölte ki miniszterelnöknek. A német választások az olasszal ellentétben makulátlan rendben zajlottak és nem okoztak meglepetést. A favoritnak kikiáltott Angela Merkel ugyanis magabiztosan nyert, korábbi partnerei, a liberálisok azonban kiestek a parlamentből. A harmadik ciklusát kezdő kancellár asszony és a mellette álló kereszténydemokrata, illetve keresztényszociális pártszövetség a szociáldemokratákkal kötött nagykoalíciót. Politikai személycserére került sor a Közel-Keleten is. Iránban Mahmud Ahmedinedzsádot Hasszan Rohani követte. Mivel az új elnök mérsékeltebb politikusnak számít mint elődje, a nemzetközi közösség enyhítette az Iránnal szembeni szankciókat. Genfben ugyanis a nemzetközi közösség képviselői és Irán egyezségre jutottak az atomprogramról és az Iránnal szembeni szankciók enyhítéséről.

Afrika elveszítette Nelson Mandelát

Kilencvenöt éves korában elhunyt a Nobel-békedíjas Nelson Mandela. Az apartheid ellen harcoló aktivista a kilencvenes évek elején a Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke volt. Egész életében a faji megkülönböztetés ellen küzdött, ily módon vált a szabadság és egyenlőség szimbólumává. Az Afrikai Nemzeti Kongresszusban betöltött katonai vezetői szerepe, illetve apartheidellenes tevékenysége miatt 27 évet töltött börtönben. Mandelát 1990-ben bocsátották szabadon, és egy többéves nemzeti kiegyezési folyamat végén, 1994-ben elnökké választották. Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásárért 1993-ban Fre-
derik Willem de Klerk korábbi elnökkel megosztva Nobel-békedíjat kapott. Nelson Mandelát politikusok, sportemberek és neves művészek sokasága gyászolta. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár az „igazság pilléré”–nek nevezte és úgy fogalmazott, hogy az elhunyt dél-afrikai politikus az ihlet forrása volt az egész emberiség számára.

Ukrajna megtorpant az Európai Unióba vezető úton

Az év végén több százezer ember tüntetett Ukrajna-szerte. Az ukrán ellenzéki vezetők és a tüntetők személyesen az ukrán elnököt tartották felelősnek azért, hogy nem jött létre az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás. A tüntetések szervezői, illetve vezetői általános sztrájkra szólították fel az egész országot. Egyes politikai elemzők az ukrán kormány Európai Unió–ellenes döntését egyenesen Ukrajna Szovjet Köztársasághoz való visszatérésének minősítették. Vlagyimir Putyinnak sikerül Ukrajnát az eurázsiai vámunióba csábítani energetikai segítségért fejébe. Az orosz elnök tulajdonképpen ezzel a lépéssel egy ideig elzárta Ukrajnát az európai uniós tagsághoz vezető folyamattól. Az EU-társulási szerződés előkészítéséről szóló dokumentum leállítása kapcsán az Európai Unió illetékesei igencsak borúlátóan tekintenek Ukrajna jövőbeli helyzetére. Linas Linkevicius, az EU soros elnökségét ellátó litvániai külügyminiszter szerint, ha most nem sikerül tető alá hozni a társulási megállapodást, akkor arra évekig csak elenyésző esély lesz. Ezt egyebek közt azzal indokolta, hogy 2014-ben európai parlamenti választásokat tartanak, melynek nyomán több hónapos folyamatban megújul az EU-intézmények vezetői garnitúrája, 2015-ben pedig Ukrajnában esedékes elnökválasztás. A következő két évben tehát nem lesz mód arra, hogy a felek szükséges mértékű figyelmet szenteljenek az EU–ukrán kapcsolatok nyitott kérdéseire.