Közéletünket a félelem, a konspiráció és az anyagi függőség mételyezi

A Garden Quartet előadásában felcsendült magyar himnusz után Mezei Zoltán, a szabadkai Népszínház színművésze köszöntötte az egybegyűlteket. A Magyar Mozgalom alakuló ülésén mintegy háromszáz alapító, vendég, érdeklődő vett részt.

— A hely, ahol most vagyunk, történelmünk egy mára elfeledett, de fontos helyszíne, emlékhelye. Egy olyan hely, ahol egy hasonlóan nehéz, kihívásokkal és kérdőjelekkel teli időszakban elődjeink, gondolkodóink összeültek, hogy végigbeszéljék azokat az igen nehéz, sokszor fájdalmas és szembesülésre ösztönző kérdéseket, amelyek az akkori világot terhelték — üzente a Magyar Mozgalom alapítóinak dr. Dévavári Zoltán történész, akinek levelét Mezei Zoltán olvasta fel.

1943. augusztus 20-án a palicsi Vigadóban gyűltek össze íróink, gondolkodóink a Szenteleky Irodalmi Társaság és a Kalangya szervezésében. Ma, több mint hét évtizeddel később — az 1943. esztendőhöz hasonlóan — sok szempontból súlyos és kiélezett a helyzet Vajdaságban. A Magyar Mozgalom életre hívása ennek a válságos helyzetnek a szükségszerű eredménye.

Az alakuló ülésen a szervezőbizottság nevében elsőként dr. Korhecz Tamás egyetemi tanár szólt a vendégekhez. Mint mondta, a Magyar Mozgalom értékek, eszmék és célok köré csoportosuló vajdasági magyar emberek szervezete kíván lenni, hitelét a tagjai és azok eddigi tettei adják.

— Nem pártot vagy politikai szervezetet hozunk létre, sőt nem az uralkodó magyar párt vagy vezetői ellen szerveződünk, nem áhítozunk bársonyszékekre. Célunk a vajdasági magyar közélet megreformálása, a normalitás helyreállítása — mondta Korhecz, majd hozzátette, hogy közéletünket a félelem, a konspiráció és az anyagi függőség, valamint ezek számtalan kombinációja mételyezi. A mozgalom célja, hogy közéletünket ezek alól felszabadítsa.

— Szeretnénk, ha a közéletünket a gondolatok szabad ütközése és versengése jellemezné, ha a döntéseket nyílt párbeszéd előzné meg, ha mindenki, aki a nemzetért tenni szeretne, azt képességeivel és felkészültségével összhangban tehetné. Elég volt az ellenségkeresésből, a kirekesztésből, a nemzetnek mindenkire szüksége van, aki tenni szeretne — tette hozzá a Magyar Nemzeti Tanács volt elnöke.

Tőke János, a Magyar Szó újságírója a beszédében elmondta, hogy azért látható olyan sok újságírónak a neve az alapítói okiraton, mert ezzel is szeretnék bizonyítani, hisznek benne, hogy lesz még alkalmuk olyan olvasóbarát lapot készíteni, amely az objektív tájékoztatást tartja szem előtt, nem pedig egy politikai elitet szolgál ki olyan módon, hogy ezért bármikor hajlandó a sajtótörvény megszegésére.

— Egyetem, sajtó, színház — ha a három közül csak egy is sérül, a kisebbség megmaradása hatványozottabban válik veszélyeztetetté — mondta Tőke.

Áttörtük a hallgatás bácskai nagy falát

Novák Anikó egyetemi tanár a fiatal értelmiségi generáció támogatását tartja a legfontosabbnak.

— A közösségünk vegye a fáradságot, és tudjon ezekről a fiatalokról, éljenek azok a világ bármely szegletében, adjon nekik lehetőséget, teret, hogy részt vehessenek a döntéshozatalban. Valódi beleszólási lehetőséggel! Hiszen csak ez lehet a fejlődés motorja. Szükség van a vérfrissítésre, nem szabad ellenfelet, riválist látni a fiatalokban, hanem partnert.

Várkonyi Zsolt jogász, az MNT tagja elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Tanács törekvéseit az eredeti elképzelések szerint a közösség demokratikus eszközökkel való integrálása, a nyitottság, valamint a konszenzussal és szakértelemmel meghozott döntések kell hogy jellemezzék.

— Ezek a jellemzők azonban az utóbbi kilenc hónapban már háttérbe szorultak, elsikkadtak, működésképtelenné váltak, és egy olyan bezárkózás tapasztalható, amely az elért eredmények leépüléséhez vezet, a továbbiak megszületésének pedig masszív gátja — emelte ki Várkonyi.

A Magyar Mozgalom nem tud azonosulni ezzel a leépüléssel, az elfogadott stratégiák sutba dobásával, a rengeteg jogszerűtlen és szakmaiatlan döntés elfogadásával, a közösséggel való kommunikáció szinte teljes feladásával, a szakemberek kirekesztésével.

Szabó Attila felvételei

Kókai Péter újságíró az alakuló ülés előtt egy rendhagyó közvélemény-kutatást végzett fiatalok körében. Azt szerette volna megtudni, hogy mit kívánnak napjainkban a magyar ifjak, ezért arról kérdezte őket, hogy szerintük milyennek kellene lennie a médiának. A hat sűrűn gépelt oldalon beérkezett válaszokból szemezgetett, melyek tanulságosak, és üzenetértékük van. Szerinte a mi fiataljainknak — akik a rájuk jellemző módon nem csak bírálni és kritizálni tudnak — jövőképük is van.

A felszólalók sorát Csernik Árpád, a szabadkai Népszínház színművésze zárta. Köszöntőjében abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy szerinte a súlyos válságban lévő közéletünk megreformálható, és ismét egy normális, egymás tiszteletén és elfogadásán alapuló közeggé válhat.

— Én népszínházas vagyok. Mi ugyan nem tudjuk befolyásolni a történelem menetét, ez nem is feladatunk, de mi törtük át nem egészen egy évvel ezelőtt a hallgatás „bácskai nagy falát” — nem kevésbé a bánságit —, és összetartással, egymás iránti tisztelettel, illetve szolidaritással sikerült megóvni társulatunkat, színházunkat egy nálunk sokkalta erősebb, romboló szándékkal szemben. De önerőből ez soha nem sikerült volna.

Ne legyünk passzívak!

A bevezető gondolatok után Kalmár Zsuzsa színművésznő felolvasta a mozgalom első dokumentumát, a Hitvallást, melyet a jelenlévők közfelkiáltással fogadtak el. Ezután megalakult a Kókai Péter, Beretka Katinka összetételű munkatestület.

Zsoldos Ferenc történelemtanár, alapító ismertette a mozgalom cselekvési tervre és struktúrára vonatkozó javaslatát, és azt is elmondta, hogy a magyar nép újkori történelme a szabadságharcok sorozata.

— A legtöbbet leverték, de ennek ellenére a magyar nép ennek köszönhetően élte túl. A szabadságharcok alatt robbant fel az az energia, az a fajta gondolkodás, amely a leverések után tovább éltette az embereket — mondta Zsoldos. Szerinte most jutottunk el arra a mélypontra, amikor már nem akarjuk tovább tűrni a körülöttünk tapasztalható folyamatokat.

— Mi, akik itt vagyunk, már szabadok vagyunk, ne legyünk passzívak, induljon el egy szellemi robbanás, egy szellemi rajzás — tette hozzá Zsoldos, majd ezután a jelen lévő alapítók, vendégek kaptak szót. Többen is röviden elmondták, miért tartják indokoltnak a Magyar Mozgalom megalakulását.

Ezután a munkatestület előterjesztette a mozgalom ideiglenes ügyvivő testületébe delegáltak névsorát. Az alapítók kézfelemeléssel fogadták el az előterjesztést.

Az alakuló ülés végén Szőke Attila színművész Domonkos István Kormányeltörésben című verséből adott elő egy részletet, majd a műsor a Garden Quartet fellépésével fejeződött be.

Az alábbi linkre kattintva megtekintheti az esemény többi képét is:
http://hetnap.rs/galeria/Megalakult-a-Magyar-Mozgalom-2768.html