Élelmiszerhiány Észak-Koreában

Ha az élelmiszerhiányt külső segítséggel akarnák legyőzni, az olyan lenne, mintha mérgezett cukorkát ennének — írta Észak-Korea hivatalos lapja, mely gazdasági önállóságot sürgetett a koronavírus és a szankciók közepette súlyosbodó nehézségek ellenére. Az elszigetelt országban az utóbbi években élelmiszerhiány lépett fel az áradások és a tájfunok, a nukleáris fegyverkezés és rakétaprogramok miatt hozott nemzetközi szankciók, valamint a pandémiás határzár miatt csökkenő kínai kereskedelmi forgalom következtében. A legtöbb ENSZ-ügynökség és a segélyszervezetek azóta távoztak az országból, Kína maradt a külső élelmiszer-segítség kevés forrásainak egyike. A kommunista országot vezető Koreai Munkapárt lapja, a Rodong Szinmun arra figyelmeztetett, hogy senki se fogadjon el gazdasági segítséget az „imperialistáktól”, mert azok a segélyt csapdának használják, hogy kifosszák és leigázzák az országokat, beavatkozzanak a belpolitikájukba. „Hiba, ha azzal próbáljuk meg erősíteni a gazdaságot, hogy elfogadjuk és megesszük a mérgezett cukorkát” — írta a lap.

Közeledik egymáshoz Kína és Oroszország

A kínai—orosz kapcsolatok sziklaszilárdak, és kiállják a változékony nemzetközi helyzet minden próbáját — jelentette ki Vang Ji államtanácsos, a Kínai Kommunista Párt központi külügyi bizottságának igazgatója Moszkvában. A magas rangú kínai politikust Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára fogadta. Vang Ji kifejezte Kína készségét arra, hogy Oroszországgal együtt szilárdan kiálljon a nemzeti érdekek védelme mellett, és előmozdítsa a kölcsönösen előnyös együttműködést annak a megállapodásnak a szellemében, amelyet Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnökök decemberi telekonferencia-megbeszélésen fogadtak el. Nyikolaj Patrusev különösen fontosnak nevezte az orosz—kínai koordináció elmélyítését a nemzetközi színtéren. Hangsúlyozta, hogy Moszkva feltétlen külpolitikai prioritásai közé tartozik a két ország stratégiai partnerségének elmélyítése, melynek alapja a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd és a problémamegoldási megközelítések közelsége.

Az utórengések sem kímélik Törökországot

Folytatták az áldozatok utáni kutatást a mentőcsapatok, miután az utórengések miatt újabb épületek dőltek össze Törökország déli részén. A házak már meggyengültek az előző földrengésben, így nem tudtak ellenállni az újabb rengésnek. A Hatay régióban található Mustafa Kemal egyetem egyik épülete például teljesen elpusztult, csupán a tűzlépcső maradt épen. Az utórengések közül az egyik 6,4-es erősségű volt a Richter-skála szerint. Az újabb földrengés a török—szír határ mindkét oldalán hatalmas pusztításhoz és pánikhoz vezetett. Egy török kórházból evakuálni kellett a betegeket, mert több fal összedőlt az épületen belül. A betegeket a kórház előtt felállított sátrakban kezelik tovább.