Elfogadták az Európai Unió 2014. évi költségvetését

A strasbourgi Európai Parlamentben nagy többséggel (494 szavazattal, 158 ellenében, 13 tartózkodással) megszavazták, illetve jóváhagyták az Európai Unió 2014. évi költségvetését. A tagállami kormányokat megjelenítő Költségvetési Tanács úgy döntött, hogy a kifizetések terén az eredeti javaslatához képest 500 millió euróval, avagy 135,5 milliárd euróra növeli a költségvetési összeget. A pénzügyi kötelezettségvállalások szintje pedig 142,6 milliárd euró lesz jövőre, mely összeg egyébként megfelel az Európai Bizottság eredeti indítványának. Ezenkívül az Európai Parlament a 2014 és a 2020 közötti keretköltségvetés jóváhagyásának feltételéül szabta, hogy az unió ne kezdje deficittel a következő hétéves ciklust, és hogy kárpótolja a 2013. évi árvízkatasztrófa, valamint a szárazság áldozatait, 2014-re pedig a tervezettnél több forrást szánjanak a foglalkoztatás ösztönzésére, kutatásra, innovációra, határfelügyeletre, valamint humanitárius segélyekre.

Erasmus+ program

Európa-szerte számos diák, illetve egyetemista körében jól ismert az Erasmus-program, mely eddig mintegy 3 millió hallgató mobilitását segítette elő. Az Európai Bizottság azonban azt szeretné, ha a projektum még sikeresebb lenne a jövőben, ezért a jelenlegi időszak Erasmus+ néven Erasmus, Leonardo da Vinci, Comenius, valamint Grundtvig programjait egyesítené — és további nemzetközi együttműködési projektumokat is. Brüsszel becslése szerint a hét év alatt 14,7 milliárd eurós keretből gazdálkodó Erasmus+ összesen több mint négymillió diákot segíthet majd a tanulásban, képzésben és most először a sportolásban is –- kétmillió egyetemista és főiskolás tanulhat majd külföldön. 650 ezren vehetnek részt szakképzésben valamely uniós tagállamban, továbbá a 2014 és a 2020 közötti periódusban félmillió gyerek jelentkezhet majd a nemzetközi csereprogramba, vagy lehet önkéntes.

Ukrajna két lépést tett hátra

Miközben Szerbia az Európai Unió felé vette az irányt, és a tervek szerint 2020-ban az EU tagjává válhat, Ukrajna leállította a társulási megállapodás aláírása érdekében folytatott felkészülési folyamatot. Ebben egyfajta ukrajnai visszarendeződés érzékelhető. Mindezt a dokumentumnak az a pontja is alátámasztja, amely szerint Kijev felújítja tárgyalásait Oroszországgal és a Moszkva irányította vámszövetség többi tagjával. Az EU soros elnökségét ellátó Litvánia külügyminisztere, Linas Linkevicius szerint ha most nem sikerül tető alá hozni a társulási megállapodást, akkor arra évekig csak kis esély lesz. Ezt egyebek közt azzal indokolta, hogy jövőre európai parlamenti választásokat tartanak, melynek nyomán több hónapos folyamatban megújul az EU-intézmények vezetősége, 2015-ben pedig Ukrajnában esedékes az elnökválasztás. A következő két évben tehát nem lesz mód arra, hogy a felek szükséges mértékű figyelmet szenteljenek az EU—ukrán kapcsolatok nyitott kérdéseinek. Az ukrán kormány lépése után egyébként több mint százezer ember tüntetett Kijevben Ukrajna EU-csatlakozását követelve.

Romániában decentralizálnának

A román kormány a jövőben számos közintézményt önkormányzati hatáskörbe szeretne helyezni, ezért a Parlament elé terjesztette a decentralizációs törvényt. Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök a Parlament két házának együttes ülésén ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy kormányának hadseregnyi kenyerét féltő minisztériumi tisztviselővel kellett megharcolnia azért, hogy megvalósítsa a decentralizációt, melyet 1989 óta mindegyik parlamenti párt megígért, de egyik sem vitte véghez. A jogszabály értelmében egyebek között a jelenleg minisztériumi alárendeltségben működő közegészségügyi intézmények, mezőgazdasági igazgatóságok, munkaügyi felügyelőségek, sportlétesítmények és kulturális igazgatóságok kerülnek önkormányzati hatáskörbe január 1-jétől.

Hivatalos látogatáson a japán császárnál

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hivatalos látogatáson vett részt Japánban. A magyar miniszterelnökön kívül a küldöttség tagja volt még Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is. Orbán először előadást tartott a tokiói Josai Egyetemen Magyarország és Európa a változó világban címmel, majd pedig a magyar miniszterelnököt díszdoktorrá avatták. Ezután megnyitotta a Tokiói Magyar Kulturális és Turisztikai Információs Központot, s megbeszéléseket folytatott Abe Sindzo miniszterelnökkel és Aso Taro miniszterelnök-helyettessel. A hivatalos látogatás utolsó napján a magyar miniszterelnököt Akihito császár és Michiko császárné fogadta rezidenciáján.

Olajvezeték-robbanás Kínában

Kínában Qingdao városában felrobbant egy szivárgó olajvezeték. Éppen javították, pontosabban szivárgáselhárítást végeztek rajta, amikor bekövetkezett a katasztrófa. A helyszíni beszámolók szerint a városban két nagy erejű detonáció történt. Az egyik helyén mély kráter keletkezett, nagy területen felszakadt az úttest aszfaltburkolata, a környéken autók borultak fel, ablakok törtek be, épületek falai repedtek meg. A robbanás fekete füstje kilométerekről látható volt, az olaj pedig a tengervizet is beszennyezte. A szerencsétlenség után a kínai hatóságok mintegy tizennyolcezer embert evakuáltak. A robbanásban ötvenketten vesztették életüket, százharmincan pedig megsérültek.