Sziveri Emese, L. Móger Tímea, Sisakos Fanni, Kovács Jolánka, a Sziveri-színpad elnöke és Kormos Róbert (Zsáki Ervin felvételei)

A rendezvényen a szerző mellett jelen volt L. Móger Tímea és Kormos Róbert, a könyv recenzense és illusztrátora, emellett a jelenlévők megtekinthették Kormos Róbert kishegyesi festőművész és Sisakos Fanni képzőművészeti alkotásait is. Sziveri Emese, Mák Andrea és Molnár Lábadi Csilla verseket olvastak fel a kötetből.

Tóth Annamária, művésznevén Sisakos Fanni elmondta, ezek a versek a lénye legmélyéből szólalnak meg. Nagyon örült, hogy sikerült párbeszédet kialakítania a közönséggel.

— Borzasztóan hosszú történet az én világjárásom, mely után most hálás szívvel érkeztem haza a szülőföldünkre. Szeretném kiemelni a Kodály Zoltán Zenei Gimnáziumot, melytől a zenei műveltség terén rengeteget kaptam. Az egyetem és a főiskola pedig a Debreceni Egyetem filozófia szaka, illetve a nyíregyházi főiskola nemzetközi kapcsolatok szaka volt. Aztán következett sok év Magyarországon, majd négy év Németországban, utána ismét Magyarország, majd végül egy sikeres, szép hazatalálás, melynek most a részese vagyok. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy kezdőként bemutathatom néhány képzőművészeti munkámat is. Nagyon érdekes történet ez, hiszen a vőlegényem Aleksandar Kačar festőművész, akinek a nevét nemcsak Nagybecskereken és Bánátban, hanem a világ sok pontján ismerik. Nála kezdtem el intenzívebben foglalkozni a rajzolással, ami régi álmom volt, viszont tanítani a könyvem illusztrátora, Kormos Róbert kezdett el. Az élet azonban olyan helyzetbe hozott, amelyről nem is álmodtam, hogy egy ilyen gyönyörűséges szerelem és jegyesség részese lehetek, s a vőlegényem a mesteremmé is vált. A portrérajzolást nagyon szeretem, szerintem ugyanis az emberi arcnál Istennek nincs csodálatosabb alkotása, és ezt szeretném megmutatni szépségében, esendőségében, szenvedésében, minden vonatkozásában. De ehhez még nagyon sokat kell tanulnom — fejtette ki Sisakos Fanni.

Sisakos Fanni az alkotásaival

— A versek témája azt kívánta, hogy spirituális töltetű képeket válogassunk össze. A költemények egyébként is egy kicsit elrugaszkodnak a valóságtól, de a képi világgal még egy kis sejtelmességet viszünk a sorok közé — fogalmazott Kormos Róbert.

— Számomra az volt az érdekes, hogy Fanni a hagyományos versformákat mennyire eredeti módon használja, és nagyon megragadott az a gyermeki, talán azt is mondhatom, naivitás, amellyel ő látja és láttatja a világot. Néha úgy érzem, ez hiányzik az életünkből. Nehezen mondunk ki érzéseket, nehezen mondjuk ki és írjuk le azt a szót, hogy szerelem. A szerző ezekkel a versekkel egyrészt az életszeretetet, másrészt pedig azt a végtelen rajongást fejezi ki, amellyel ő viszonyul az élethez és az abban szerepet kapó emberekhez, tájhoz, állatokhoz. Személyében egy humánus embert ismerhetünk meg, egyúttal mély tartalmat és komolyságot találunk a játékos sorok között — hangsúlyozta L. Móger Tímea.

A Mélycseppek című könyv megjelenését a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság, valamint a Magyar Nemzeti Tanács támogatta.