Néhány hete megdöbbenéssel olvastuk a hírt, hogy az Újvidék melletti Piroson nem nyílik magyar tannyelvű tagozat az elsősök számára. Az okokat kutatva a napokban ellátogattunk a településre, majd Tóthfalut is útba ejtettük, megnéztük, vajon ott mi a helyzet.
Svetozar Kozarovtól, a pirosi Szent Száva Általános Iskola igazgatójától megtudtuk, hogy az iskolának összesen tizenhat magyar nyelven tanuló diákja van: másodikban három, negyedikben kettő, hatodikban három, hetedikben öt, nyolcadikban három, harmadikban, ötödikben és elsőben egy magyar nyelven tanuló diák sincsen.
- Minden feltétel adva van a magyar osztály megnyitására, tantermünk és tanerőnk is van hozzá. Egyetlen beiratkozónk lett volna a magyar tannyelvű első osztályba, végül azonban a kislány Újvidéken kezdi meg az iskolát. Húsz évvel ezelőtt tizenhét magyar elsősünk volt, azóta egyre inkább csökken a diákok száma. A szerb családokban is egyre kevesebb a gyerek, a szülők többsége legfeljebb két gyermeket vállal, de sokan még annyit sem. A házasságkötés is kevés a településen, sok 35 éven felüli férfi és nő él itt, akik még nem házasok - vázolja a helyzetet az igazgató.

A pirosi Szent Száva Általános Iskola - Szabó Attila felvételei

Megkerestük az egyetlen magyar ajkú elsős szüleit is afelől érdeklődve, vajon miért nem Piroson íratják be az iskolába kislányukat. Bancsi Ildikó, a szeptemberben elsőbe induló Bancsi Kata édesanyja kiemelte a pirosi Szent Száva Általános Iskola igazgatójának segítőkészségét. Mint mondta, ő mindig arra biztatja a magyar szülőket, hogy helyben, magyar tagozatra írassák be a gyerekeiket.
- Amikor ilyen nagy döntés előtt áll az ember, mindig mérlegel. Mint mindennek, ennek is vannak pozitív és negatív velejárói. Piroson alsóban kombinált magyar tagozatok működnek. Kata kombinált tagozaton kezdte volna meg az elsőt, s úgy gondoltam, hogy a fejlődése szempontjából jobb, ha közösségben tartózkodik, ha nem egyedül van az első osztályban. Fontos volt számomra, hogy legyenek osztálytársai, akik ugyanazt tanulják, mint ő. Kis létszámú tagozatok esetében általában az utolsó pillanatig nem lehet tudni, hogy nyílik-e magyar osztály. A gyereknek elsőbe induláskor az a legfontosabb, hogy biztonságban érezze magát, hogy idejében megtudja, melyik lesz az ő iskolája. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mindennapi ingázás nem lesz egyszerű. De úgy vélem, ez nem akkora hátrány, mint amekkora az lenne, amiről beszéltem - mondta Kata édesanyja.
Az újvidéki Petőfi Sándor Általános Iskolában az iskolakezdés előtt több találkozót szerveztek a szülők számára, s az iskola képviselői válaszoltak a felmerülő kérdésekre.
- Kata félt az iskolakezdéstől. Piroson a szomszédban van az iskola, s az elején nagy volt az ellenállás a kislány részéről, hiszen ő is abba az iskolába szeretett volna járni, ahova a hetedikes nővére jár. A Petőfiben fokozatosan bemutatták a leendő elsősöknek az iskolát, havonta négy alkalommal találkozhattak a leendő tanító nénivel, megismerkedtek a leendő osztálytársakkal, s most már egész pozitív kép alakult ki benne az iskoláról, többé nem idegen számára. Biztos vagyok benne, hogy szeptember elsején félelem nélkül lép be az iskola kapuján. A Petőfiben magyar nyelvű napközi is működik, így Kata az iskola után a napköziben vár minket, s munka után mindannyian együtt jövünk haza - mondta Bancsi Ildikó.
A már nyugdíjban lévő Bácsi Etelka negyven évig óvónőként dolgozott, ebből kilenc évet Piroson töltött.
- 2000-ben kerültem Zomborból Pirosra, s azonnal láttam, hogy ha a következő évben nem nyílik magyar napközi, akkor a kis gyereklétszám miatt megszűnhet a magyar nyelvű oktatás. Rábeszéltem a szülőket, hogy indítsunk magyar nyelvű napközit. Voltak, akik ellenezték, s azt állították, hogy nincs rá szükség, de végül rájöttek, hogy ez bizony nagyon fontos - tájékoztat Etelka.
- Sok szülő inkább szerb tannyelvű osztályba íratja a gyerekét, mert úgy véli, hogy akkor könnyebb lesz a gyereknek a továbbtanulás - kapcsolódik be a beszélgetésbe Gyülvészi Géza, a pirosi Fehér Ferenc Magyar Művelődési Egyesület elnöke. - A településen sok a vegyes házasság, és ilyen esetekben a könnyebb érvényesülési lehetőségre hivatkozva a gyerekeket szerb tagozatra íratják a szülők. A mi falunkban ez a tapasztalat. Mi, magyarok hétszázan élünk a faluban, az összlakosságnak alig tíz százalékát alkotjuk. Három és fél éve töltöm be az egyesület elnöki funkcióját, szívesen átadnám a helyemet a fiataloknak, de sajnos alig van fiatal. Az egyre csökkenő gyereklétszám kihat az egyesület működésére is, s a jövőben sajnos tovább romlik majd a helyzet - mondta az elnök.
Az egyesület jelenleg 108 tagot számlál, nyolcvan százalékuk az idősebb korosztály soraiból kerül ki. A 25-40 éves generációra óriási szükség lenne, ők azonban nem vesznek részt az egyesület munkájában. Az egyesület keretében működik anyanyelv- és hagyományápoló csoport - ide szép számban járnak vegyes házasságban születettek is -, kézimunkacsoport, vegyes kórus és kártyacsoport, a néptánccsoport azonban a kis létszám miatt megszűnt.
- Utánpótlás nélkül nem látok fényes jövőt. Rendkívül hiányzik a 25-40 éves korosztály, s természetesen több gyerekre is nagy szükség lenne - vélekedik Gyülvészi úr.
- Az elmúlt évekre visszatekintve azt kell mondanom, hogy elég siralmas a helyzet. A magyar fiatalok elmentek Pirosról, az itt maradtak pedig főként vegyes házasságban élnek. Néhány éve nem volt elég magyar gyerek az óvodában és ezért a csoportot feltöltötték szerb ajkú gyerekekkel. A szülők azt hitték, új csoport nyílt, holott ez a csoport már megvolt és magyar csoportként működött. Ketten dolgoztunk a kicsinyekkel, a szülőkkel is kitűnően együttműködtünk, és a szerb anyanyelvű gyerekek megtanultak magyarul. Rádolgoztunk, az igaz, de volt eredménye. Jelenleg vegyes csoport működik. A kiscsoportba három magyar ajkú hároméves gyerek iratkozott be, a nagycsoportba öt magyar ajkú gyerek jár, így a következő évben remélhetőleg újra nyílhat magyar első osztály Piroson - bizakodik Etelka.

Vállalkozókat keresve

A tóthfalui általános iskola

Tóthfalu nem a szórványban helyezkedik el, de a magyar elsősök száma itt is csökkenő tendenciát mutat. Jelenleg 22 nyolcadikos, 14 hetedikes, 8 hatodikos koptatja az iskolapadot az oromi-oromhegyesi Kiss Ferenc Általános Iskola tóthfalui kihelyezett tagozatán, ötödiktől lefelé pedig a diákok száma osztályonként 8 és 10 között mozog. A 90-es években 15-20 gyerek volt egy-egy osztályban, az idén szeptemberben kilenc kis elsőst köszönthetnek a tanító nénik.
- Anyakönyvvezetőként és a helyi közösség elnökeként nem látom, hogy egyelőre pozitív irányt vehetne ez a görbe. A mai fiatalok a házasságkötést minél későbbre próbálják halasztani. Az idén még csak három pár fogadott örök hűséget egymásnak a faluban, a 80-as években ez a szám az évnek ebben a szakaszában már húsz körül járt. Emiatt is csökken a gyereklétszám. A másik okot abban látom, hogy a fiatalok kiutat keresnek a jelenlegi helyzetből, és külföldre vándorolnak. Voltak nagyon jó, népes generációink, és helyben akkor sem volt munkalehetőség, de a fiatalok itt maradtak és gyerekeket is vállaltak. A 90-es években valószínűleg erősödött az élni akarás ösztöne, hiszen 1993-ban 19 gyerek született a faluban, 1994-ben 17, 1995-ben 15. Reménykeltő, hogy évente 4-5 fiatal pár vidékről Tóthfaluba költözik. Óvodánkban háromtól hatéves korig több mint húsz kisgyermek készül az iskolakezdésre - mondta Bata Ferenc, a tóthfalui helyi közösség elnöke.
2005-ben és 2006-ban 8 gyermek született a faluban, 2007-ben 9, 2008-ban 4, 2009-ben 8, 2010-ben 5, 2011-ben pedig mindössze 2.
- Utasi atyával együtt folytatott próbálkozásaink, beruházásaink a közösség felemelését szolgálták, azzal azonban tisztában vagyunk, hogy vállalkozókat nagyon nehéz idevonzani. Magyarországi testvértelepüléseinkkel való találkozásaink alkalmával mindig felvetem ezt a kérdést. Mi adjuk a vállalkozáshoz a helyet, az itteni nyelv ismeretét, a kapcsolatainkat, ők pedig hoznák a tőkét. De sehogy sem akar beindulni a dolog, a fiatalok pedig azt kérdezik, hogy munkahelyet tudok-e teremteni számukra. A gazdasági helyzet kilátástalan, a házasság mint intézmény kezdi elveszíteni jelentőségét, formáját, a fiatalok inkább az együttélés mellett döntenek, a családalapítást pedig 25-30 éves korukra tervezik - mondta az elnök.
A faluban néhány éve működik a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium sporttagozata, ahol Vajdaság egész területéről szép számban tanulnak a magyar ajkú, labdarúgást szerető, tehetséges fiatalok. Talán a sporttagozat létrehozása volt az első nagyobb dobás, melynek sikeressége láttán a vállalkozók is kedvet kapnak ahhoz, hogy beruházzanak ebben a kicsiny faluban.