— Három olyan szecessziós épület homlokzata fog megújulni a városközpontban, amelynek a tervdokumentációja elkészült a Transznacionális DUNA Együttműködési Program támogatásával, ezt mi csak ART NOUVEAU-nak nevezzük — részletezi Silling Léda, a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet új igazgatója. — Ez a város projektuma volt, kilenc országgal és két községgel partnerségben, hiszen Szabadkán kívül Nagyvárad is részese volt. A projektum keretében nyolc szecessziós homlokzat teljes projektdokumentációja készült el a tavalyi év végéig. Ebből a nyolcból most hármat választottak ki restaurálásra, a városmagban levő legjelentősebbeket, a főtér körül elhelyezkedőket. A tartománytól 200 millió dinárt kap a város, ez a szükséges összeg 80 százaléka, és ehhez Szabadka hozzáteszi a maradék 20-at.

Az egykori takarékpénztár, majd Putnik-épület; a kereskedelmi bank székháza a főtéren; a városi bérpalota, a Ravel épülete (Szalai Attila felvételei)

* Mit illik tudnunk erről a három épületről?

— Az egyik a városi bérpalota, az, amit mi úgy hívunk, hogy a Ravel épülete, bár a közkedvelt cukrászda jelenleg zárva van. Ezt az igen jelentős objektumot Vadász Pál tervezte 1913-ban. Ebben van az egyetlen liftünk, fából készült, ami még megvan, elvileg működőképes, csak a jelenlegi feltételeknek nem tesz eleget, ezért nem üzemeltethető. Fenn nagyon érdekes mozaikokat láthatunk, a tetején pedig műteremlakás található, ahol az egyik legjelentősebb szabadkai festő, Oláh Sándor alkotott. A legjobb rálátás akkor nyílt az épületre meg a műteremre, amikor nem volt színházunk — mutat egy régi fotót. — A másik ilyen objektum a Szabadság tér 2. alatti sárga, nagy épület, az egykori kereskedelmi banké, mely Hajós Alfréd tervei alapján készült 1911-ben. A harmadik szerintem a legszebb kincsünk a Korzón, a legdíszesebb, mi Putniknak hívjuk, a Takarékpénztár székháza volt, rajta méhkasokkal a bank, a gyűjtögetés szimbólumaként. Ott szinte minden Zsolnay kerámiából van.

Az intézet vezetője elmeséli, hetvenvalahány, szecessziós jegyeket mutató épületet dokumentáltak éveken át munkatársai, Dömötör Gábor, Gordana Prčić Vujnović és Neda Džamić művészettörténész. Az európai projektum keretében ebből a listából igyekeztek kiválasztani azt a nyolc objektumot, amely a városközponthoz közel van, hogy a belső szecessziós magot erősítse.

A Volán székháza

— A nyolcas listán szerepel például egy olyan épület is, amelyről egyáltalán nem látszik, hogy szecessziós, a Sárgaház mögött, a Volán székháza a Makszim Gorkij utcában. (— Az is szecesszió? — csodálkozom rá. — Bizony ám! — bólint nagyot Léda. — De teljesen leesett a vakolat — magyarázza —, pedig gyönyörű szecessziós elemeket tartalmazott, megtalálták a levéltárban a dokumentációt, és az alapján lett kidolgozva az új tervdokumentáció. Ha egyszer sorra kerül, és visszaáll az eredeti szépsége, akkor majd leesik az állunk, ha meglátjuk a nagyon szép, apró mintás, szecessziós díszítésekkel.) Ha csak egy sarokkal odébb megyünk, ott a Subotičke novine épülete, azon látszik is, hogy szecessziós. Úgy állították össze a kollégák a nyolcas listát, hogy figyelembe vették az objektumok értékét, egyediségét és azt, hogy mindenféle szecesszió, a magyar, a müncheni, egy kicsit a geometrikus is képviselve legyen. Az első szecessziós jegyeket mutató épületünk egyébként a gyönyörű Leovits-palota, a vasútállomásra vezető utcában.

A kávé mellett a gondok is szóba kerülnek, az igazgató elmondja, egyetlen építésze maradt, Gordana Prčić Vujnović, két üres helye van, lenne is megfelelő szakember, a létszámstop miatt viszont senkit sem tud felvenni, pedig minden hónapban kérelmezi, a város jóváhagyja, viszont a minisztériumi bizottság mindig visszautasítja. Hozzáteszi, hogy a régészük négy éve úgy dolgozik az intézetben, hogy nem engedélyezik az állandósítását, pedig hatalmas régészeti projektumokat valósítottak és valósítanak meg.

— Most sem tudom, kit adok majd építési felügyelőnek. Nekünk 9 községünk van, 160 műemlékünk, ebbe nem számolom bele a védett városmagokat, Szabadkától Basahídig, tehát majdnem Dél-Bánátig, ez a mi területünk. Nem érkezünk mindenhova. Folyamatosan terepen kellene lenni, amit nem tudunk megtenni. Azt is el kell mondani, hogy nem mindig szólnak, ha műemlék épület felújításáról van szó, ezért történhet meg, hogy helyenként nem szakszerű a restaurálás. A projektum viszont rávilágított arra, és ezt a városvezetőség is felismerte, hogy Szabadka szecessziós városként turisztikai szempontból nagyon vonzó, ezért mindenki érdeke a városmag, a főtér szépítése, megőrzése.

A Subotičke novine épülete

* Nem úgy, mint a lebontott zöld szökőkút. Hozzátok tartozik?

— A városmagon belül van, de ötven évnél fiatalabb építmény, úgyhogy igazából nem tartozik hozzánk, bár műemléki felügyelet van rajta. Megpróbáljuk elérni, hogy néhány elemet múzeumba vagy valahová elmentsünk. Elég rossz állapotban volt, nagyon vékony az a glazúrfényes réteg a tetején, és nem kerámiára került, hanem más anyagra, alul meg betonba volt beleöntve. A vékony glazúrréteg nem arra volt való, hogy üljenek, ne adj Úristen, gördeszkázzanak vagy görkorcsolyázzanak rajta az emberek. Ez dísz! A zöld szökőkút helyén hat hónap alatt, augusztus elejére kell elkészülnie az új térnek. A három homlokzat felújítása viszont sokkal időigényesebb. Egy épület belső restaurálása rengeteg időt vesz igénybe, például a csókai templom egyetlenegy boltívének a felújítása négy hónapig tartott! Ehhez mérten mennyi idő kellett a vegyészeti középiskola homlokzatának restaurálására? Ez utóbbihoz képest lehetne megbecsülni a most sorra kerülő homlokzatfelújítási munkálatok hosszát, ám ez sem egységes. Hiszen például a Korzón levő épület nagyon részletes.

A lebontott zöld szökőkút