Fontos megjegyezni, hogy az emlékmű megrongálása nem tekinthető vandalizmusnak, és nem vezethető vissza a vajdasági magyarság elleni erőszakos cselekedetre sem, amire a helyszínen látható nyomok, illetve az illetékesek nyilatkozatai is utalnak.

Hegedűs József, a Vajdasági Magyar Szövetség Bajmoki Helyi Szervezetének elnöke lapunknak nyilatkozva kiemelte, feltételezhetően véletlen balesetről van szó. A sofőr valószínűleg elaludt, vagy valamilyen okból elveszítette az uralmát a jármű felett. Az autó áttért az út túloldalára, belehajtott az árokba, majd 40-50 métert haladt az úttal párhuzamosan, mielőtt az emlékműbe ütközött.

Hegedűs József (a szerző felvételei)

— Egy kiskamion vagy egy kishaszongépjármű rongálhatta meg az emlékművet. A bajmoki származású dr. Bagi Bojan, a Szabadkai Közkórház orvosa és a párt szabadkai-újvárosi helyi szervezetének elnöke értesített engem, ő vette ugyanis észre az emlékmű károsodását, majd közelebbről is megvizsgálta a helyzetet. Én jelentettem az esetet a helyi rendőrőrsön. Egy rendőrjárőr kiszállt, később telefonon kapcsolatba lépett a közlekedési rendőrséggel, és kiderült, hogy az előző éjszaka egy baleset miatt helyszínelést végeztek az emlékműnél. Tudjuk, hogy van jegyzőkönyv az esetről, de még nem jutottunk hozzá a másolathoz. Pedig fontos lenne, mert ha megvan, hogy ki a kár okozója, akkor lehetne követelni tőle a helyreállítás költségeinek a fedezését. Az pedig már jogi kérdés, hogy ezt saját zsebből kell majd megtennie, vagy a biztosító költsége lesz. A jármű az emlékmű talapzatának ütközött neki nagy sebességgel. A talapzaton egy obeliszk van, mely márványborítású, mellette pedig volt egy kis lépcső kövekből összerakva, ezt a jármű szétzúzta. A talapzat felső részén végigfut egy repedés, és az is látszik, hogy az emlékmű beleremegett a becsapódásba, mert a márvánnyal borított obeliszk megrepedezett, és egy helyen le is tört belőle egy 30 × 40 centiméteres darab. Az ütközés következtében az emlékmű tetején lévő csaknem 100 kilogrammos faragott márványtömb is elmozdult — összegezte az emlékmű baleset utáni állapotát Hegedűs József, aki rámutatott, hogy a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet az illetékes, munkatársai mérik majd fel, hogy pontosan mire lesz szükség a helyreállításhoz.

Ez az emlékmű lényegében már a harmadik, melyet a kaponyai csata emlékére állítottak — mutatott rá a helyszínt körbejárva Czindel Attila. Az emlékmű most újra felújításra szorul — tette hozzá a bajmoki Dózsa Gyögy Magyar Művelődési Központ Hagyományápoló és Kegyeleti Bizottságának elnöke.

— Az első emlékművet 1918-ban döntötték le az impériumváltás idején. Utána valamikor 1942-ben lett újra felállítva egy emlékmű a kaponyai csata helyszínén, de ledöntötték a II. világháború után. A legújabb, most megrongálódott emlékművet 1999-ben hozták létre a csata 150. évfordulója alkalmából. Mindhárom emlékmű ugyanazon a helyszínen létesült, és a mai obeliszk talapzata még az első emlékmű eredeti, kövekből kirakott alapja. Az emlékművet Mojzes Antal egykori bajmoki helytörténész kezdeményezésére Szabadka Városa állíttatta újra. Mivel 1849. március 5-én volt a kaponyai csata, március 15-e pedig a forradalom kitörésének napja, hagyományosan minden évben a két dátum közötti vasárnap tartjuk a megemlékezést.

Ha egy műemlék károsodik, legyen az szándékos cselekedet, az időjárási tényezők vagy esetleg egy véletlen baleset eredménye, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet kizárólag a károkozás tényének rögzítésével és a keletkezett kár felmérésével foglalkozik, valamint a műemlék szakszerű helyreállításáért felelős szakemberek bevonásával segít a rekonstrukcióban — mutatott rá lapunk felkeresésére Szűcs Balázs. Az intézet igazgatója elmagyarázta, hogy miután észlelik a károsodást, gyakran az önkormányzat mint tulajdonos fordul hozzájuk hivatalos kérelemmel annak érdekében, hogy meghatározzák a felújítás feltételeit. Ebben az esetben, mely egy emlékhelyet érint, az intézet segítséget nyújt a műemlék szakszerű helyreállításához, beleértve a megfelelő szakembereket is.

— Kivonulunk majd a kaponyai csata emlékművéhez a szakemberekkel, akik meg tudják állapítani, mekkora munkák várhatóak, milyen jellegű beavatkozásra lesz szükség, illetve azt is felmérjük majd, hogy ezek mennyire költségesek. Ha megvan, miként kell felújítani, és mennyi pénzből, akkor már lehet azon gondolkozni, honnan teremtik elő az összeget a felújításhoz. Mi már várjuk a felkérést, hogy hivatalból ki tudjunk menni a terepre, már megvan, hogy milyen szakemberrel megyünk, mert ilyen esetekben a kőfaragó az illetékes. Feltételezhetően a műemlék alapja és az obeliszk közepe betonból lett kiöntve, és erre a betonoszlopra vannak a márványlapok ráragasztva vagy ankercsavarokkal ráerősítve. A károsodás mértéke alapján a helyszínen majd eldől, hogy az lenne-e a legjobb megoldás, ha a márványlapokat lefejtenénk az obeliszkről. Így megállapíthatnánk, hogy sérült-e az emlékmű betonból kiöntött középső része. Ha sérült, akkor azt is újra kell önteni. Abban reménykedem, hogy a belső betonoszlop ép maradt, és csak a márványborítás sérült meg. Ha ez így van, akkor csupán a hiányzó részeket kell majd pótolni. Mivel azonban nincs két egyforma színű és mintázatú márványlap, nagyon oda kell majd figyelni, hogy miként lesz a sérült oldal helyettesítve. Ha pedig a felirat is károsodott, akkor új táblát kell készíteni, mert olyankor a gravírozásnál lévő törést nem lehet javítani.

A Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet ezt az ügyet prioritásként fogja kezelni, hogy mielőbb megkezdődhessen az emlékmű felújítása — tette hozzá az intézet igazgatója.

Fotó: Pannon RTV