Megoldhatja a bővítési patthelyzetet Várhelyi javaslata

Megoldhatja a bővítési patthelyzetet Várhelyi javaslata

Bízom benne, hogy az Európai Bizottság megbízásának végén, 2024-ben Szerbia, mint a Nyugat-Balkán kulcsországa, már az Európai Unió ajtaján fog kopogtatni — nyilatkozta lapunk megkeresésére Deli Andor, a Fidesz vajdasági származású európai parlamenti képviselője, miután Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos a napokban az Európai Parlament plenáris ülésén bemutatta a Nyugat-Balkán országaira vonatkozó új bővítési módszertant. A hónap elején az Európai Bizottság biztosa Szerbiába látogatott.

A nyugat-balkáni bővítést tartja az egyik legfontosabb feladatának — jelentette ki Várhelyi Belgrádban, és hozzátette, azt szeretné, hogy legalább egy térségbeli ország csatlakozzon a közösséghez még az új összetételű brüsszeli testület mandátumának 2024 végi lejárta előtt. A magyar biztos Szerbiában is ismertette a csatlakozási folyamat reformjára vonatkozó javaslatának elemeit. Hangsúlyozta, hogy a májusi zágrábi EU—Nyugat-Balkán-csúcstalálkozóra készülve szeretnének ismertetni egy új elképzelést, mely lehetővé tenné, hogy a régió gazdaságai és társadalmai mielőbb közeledni tudjanak az európai gazdasághoz és társadalomhoz. A biztossal közösen tartott sajtótájékoztatón Aleksandar Vučić szerb elnök hangsúlyozta Szerbia Európa melletti elkötelezettségét, és elmondta, az országnak továbbra is stratégiai célja a teljes jogú tagság elnyerése.

Az új bővítési módszertan kapcsán Deli Andor EP-képviselő válaszolt kérdéseinkre.


Deli Andor (Szalai Attila felvétele)

* Mit tartalmaz a Nyugat-Balkán országaira vonatkozó új bővítési módszertan?

Az új bővítési módszertan számos újdonságot tartalmaz, de Szerbia vonatkozásában talán a legfontosabb, hogy az eddig is létező 35 fejezetet 6 tematikus csoportra osztják a következők alapján: 1. alapvető, jogállamisági kérdéskör, 2. a belső uniós piacra vonatkozó fejezetek, 3. a verseny és a gazdasági növekedés témaköre, 4. a környezetvédelem és a mobilitás, 5. a mezőgazdaság és a kohézió, végül pedig a 6. külpolitikai fejezetek csoportja.

* Miért alkalmas ez arra, hogy elmozdítsa holtpontjáról a nyugat-balkáni bővítés kérdését?

Az eddig érvényes bővítési módszertan alapján fejezetről fejezetre haladtak a csatlakozási tárgyalások, sokszor már az is jó hírnek számított, ha egy ország félévente megnyitott egy tárgyalási fejezetet. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy Szerbia esetében 2019-ben csupán két megnyílt fejezetről beszélhetünk. A tárgyalási fejezetek összesítve, csoportonként nyílnának meg, vagyis lehetséges, hogy egyszerre akár nyolc, kilenc fejezetet is megnyitnak, ami nagy előrelépés az eddigi rendszerhez képest. Az új módszertan alapján viszont a következő csoportot csak akkor tudják megnyitni, amikor az előzőt lezárják. Ezzel is ösztönöznék a tagjelölteket arra, hogy mielőbb véghez vigyék a szükséges reformokat.

* Szerbia esetében ez mit eredményezne?

— Az még nem teljesen világos, hogy az új módszertan milyen mértékben vonatkozna Szerbiára. Az biztos, hogy nem kell újrakezdenie a csatlakozási tárgyalásokat ez alapján. Az új szabályok elsősorban Észak-Macedóniára és Albániára vonatkoznának. A már megkezdett csatlakozási tárgyalásokat folytató országok esetében az új szabályok csak abban az esetben és olyan mértékben vonatkoznának, ha azokat az érintett ország hasznosnak találja. Úgy vélem, hogy a fent leírt csoportos fejezetnyitás lehetősége jelentősen gyorsíthatna a folyamatokon Szerbia esetében is. Az elkövetkező néhány hónap kulcsfontosságú lesz, megrendezik május elején a bővítéssel foglalkozó zágrábi csúcsot, ahol az EU vezetőin kívül jelen lesznek a nyugat-balkáni térség országainak vezetői is. Azt gondolom, a csúcs után már többet fogunk tudni arról, hogy milyen formában fognak megvalósulni az új módszertan megoldásai.

 

* Egyáltalán hol tart most Szerbia a csatlakozási folyamatban?

Szerbia a csatlakozási tárgyalásait 2014-ben kezdte. Hat év alatt Szerbia tizennyolc fejezetet tudott megnyitni, ebből pedig kettőt ideiglenesen lezárni. Tehát átlagban évente három fejezetet nyitottak meg, ami alapján nem nehéz kiszámolni, hogy ha így folytatódna tovább a csatlakozási tárgyalás, akkor nagyjából még hat évre lenne szükség csak ahhoz, hogy az összes fejezetet megnyissák, a fejezetek lezárásáról nem is beszélve. Az új módszertannal minden bizonnyal ez a folyamat fel fog gyorsulni.

* A 2020. év meghatározó lesz az európai uniós bővítés szempontjából — fogalmazott. Milyen eredményekre számít, és mi alapján?

— Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos céljai között szerepel a csatlakozási tárgyalások felélesztése, az, hogy Észak-Macedóniával és Albániával még márciusban megkezdjék a tárgyalásokat, valamint a májusi zágrábi csúcsértekezleten szeretne egy gazdaságélénkítő programot bemutatni. Mint már említettem, arra számítok, hogy Szerbia esetében is fel fognak gyorsulni a dolgok. Bízom benne, hogy az Európai Bizottság megbízásának végén, 2024-ben Szerbia, mint a Nyugat-Balkán kulcsországa, már az Európai Unió ajtaján fog kopogtatni. Szerbia európai uniós tagsága a térség stabilitását is garantálná.

* Milyen EU-s alapok nyílhatnak meg számunkra, milyen formában?

— Az új módszertan alapja az, hogy amikor lezárul egy csoportnyi fejezet, akkor a tagjelölt az ahhoz a fejezetcsoporthoz tartozó alapokhoz is hozzáférést kap. Sok még a pontosítanivaló, de az én olvasatomban ez azt jelentené, hogy például a mezőgazdasági fejezetek lezárásával Szerbia is hozzáférhetne a mezőgazdasághoz kapcsolódó uniós alapokhoz. Számomra egyértelmű, hogy ez nagy előnyöket hozna a lakosságnak, a gazdáknak, akik így végre ellensúlyozni tudnák azt a méltánytalan versenyelőnyt, amely a magas uniós termelési támogatásokkal jár.

* Milyen az együttműködés Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztossal?

— Az ő személyében az Európai Bizottságon belül egy olyan szakember foglalkozik a bővítés kérdésével, akinek valóban fontos az, hogy a nyugat-balkáni országok mielőbb az EU tagjaivá válhassanak. Többször is elmondta, hogy ki kell köszörülni azt a csorbát, amelyet a bővítési politika szenvedett tavaly októberben, amikor egyes országok vétójával nem nyílhattak meg a csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával. Ennek a döntésnek a következményeként a balkáni térségben megrendült az EU-ba vetett bizalom. Várhelyi Olivér azon dolgozik, hogy ezt most valahogy helyreállítsa. A személyes együttműködésem is kiváló a biztos úrral, már többször találkoztunk megválasztása óta. Megegyeznek a céljaink, elsősorban az, hogy legalább egy nyugat-balkáni ország készen álljon az európai uniós tagságra 2024 végén. Nagyon bízom abban, hogy ez az ország Szerbia lesz.


Várhelyi Olivér és Aleksandar Vučić (BETA/Miloš Miškov)

* Hogyan értékelné Várhelyi szerbiai látogatását?

— Várhelyi Olivér szerbiai látogatása alatt minden politikai vezetővel találkozott, az államelnöktől kezdve a miniszterelnökön át egészen a köztársasági parlamenti frakciók képviselőiig, így a Vajdasági Magyar Szövetség politikusával is beszélt. Ezenkívül találkozott a szerbiai választások bojkottálásával fenyegető ellenzéki pártok képviselőivel is. Azt gondolom, hogy átfogó képet kaphatott a belpolitikai helyzetről, melyre a következő években fel lehet építeni egy konstruktív partneri kapcsolatot.

* Milyen fogadtatásra talált az új módszertan?

— Ezt Franciaország, ha szabad ezzel a kifejezéssel élnem, provokálta ki. A tavalyi év végén megvétózta Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásának megkezdését, majd nyilvánosságra hozott egy dokumentumot, melyben javaslatokkal állt elő a tárgyalások megreformálására. Az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott és Várhelyi Olivér által kidolgozott javaslat egy kompromisszum a francia ajánlat, a régi szabályok és a teljesen új szabályok között. Én úgy látom, hogy az új módszertan pozitív fogadtatásra talált mind a nyugat-balkáni országokban, mind az EU tagállamaiban.

* A pozitív visszajelzések konkrétan mit takarnak?

— Azt, hogy az érintett felek bizakodóak, úgy gondolják, az új javaslat ténylegesen új lendületet adhat a lelassult bővítési politikának. Személy szerint bizakodó vagyok. Abban reménykedem, hogy ha a dolgok jól alakulnak, és a mostani lendület kitart, akkor reális esélye van annak, hogy 2025-re Szerbia készen álljon a teljes tagság elnyerésére. Az uniós tagság pedig a vajdasági magyar közösség számára is rendkívül fontos.

 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink