A falu központjában, a templom mögött található tér jelenlegi állapotában nem felel meg Csantavér igényeinek a gazdasági, idegenforgalmi és közéleti rendezvényeket illetően, ezért a szabadkai önkormányzat úgy döntött, hogy ez a település megérdemel egy új, méreteiben nagyobb és lakóihoz méltó funkcionális teret.

Csantavéren hat és fél ezer főnyi lakosságának többsége mezőgazdaságból él. A csantavériek büszke házigazdák, sikeres állattenyésztők, így ez az ágazat különösen fejlett a településen, amely a régió vezető takarmánygyárának székhelye is. Csantavér, melynek nevét középkori írások is említik, ma saját közművállalattal, fejlett gazdasággal és egy rendezett település minden jellegzetességével rendelkezik.

Csantavér életének még jobbá kell válnia, és ehhez járul hozzá az idén induló nagy projekt, a Tiszta Szerbia projekt keretében épülő csatornahálózat, valamint a központi tér meglévő kapacitásainak bővítése.

A piaci árusítás, valamint a vásárok, ünnepségek, kiállítások és egyéb rendezvények tartására szolgáló terek rendezése nagy hasznot hoz Dusanovó, Visnyevác, Nagyfény, Újzsednik és Békova számára is, ahol körülbelül tízezer ember él, és jó az összeköttetésük Csantavérrel. A téren és a hozzá tartozó speciális létesítményekben a környékbeli gazdálkodók bemutathatják kínálatukat, társulhatnak és együtt léphetnek fel a piacon, az autópálya közelsége pedig remek lehetőségeket nyit e szabadkai falvak mezőgazdasági, üzleti és turisztikai kapacitásainak országos szintű népszerűsítésére.

Csantavéren a vásároknak és piaci napoknak több évtizedes hagyományuk van. Márciustól novemberig minden hónap harmadik vasárnapján két helyszínen is vásárt tartanak, míg hetente kétszer, csütörtökön és vasárnap piacot. Ezeken főképpen kisipari, háztáji és kézműves termékeket árusítanak, amik a boltokban és bevásárlóközpontokban nem kaphatók: pl. kézműves édességek, bőrdíszművek, kézzel fonott kosarak, és emellett zöldség, gyümölcs és egyéb mezőgazdasági termény. A 120 kiállító közül 70 mezőgazdasági termékeket, 10 élelmiszert és húskészítményeket, 10 kisipari termékeket, a többi 30 pedig ruházatot és háztartási eszközöket.

A hagyományos csantavéri piacon árusító vállalkozók és kisiparosok a letűnt időket idézik, amikor még nem léteztek nagy kereskedelmi láncok. Többnyire Bácska és Bánát távolabbi vidékeiről, különösen Zentáról, Magyarkanizsáról, Adáról, Mohlról, Csókáról, Törökfaluból, Gunarasról, Topolyáról, Oromról, Bajmokról valók, illetve csantavériek és szabadkaiak.

Ezzel a projekttel összegyűjthetjük őket egy helyre, amivel egyrészt kielégítjük a lakosság kommunális igényeit, másrészről pedig idegenforgalmi övezeteket létesítünk, és feltételeket teremtünk a vendégek idevonzására akár a szűkebb, akár a tágabb környezetből. A rendezett piactér iránti igények kielégítése, a régi mesterségek megőrzése, a turisztikai kapacitások erősítése, a falvak és a külvárosok összekapcsolása, új munkahelyek teremtése, a fiatalok vidéken maradása és az életminőség javítása – mindezek a célok vezéreltek bennünket amikor úgy döntöttünk, hogy befektetünk ebbe a nagyszerű projektbe, amely nagy jelentőséggel bír Csantavér és az egész város számára. Ez volt az oka annak is, hogy a projektet a Gazdasági Minisztérium elismerte és támogatta, amiért különösen hálásak vagyunk Atanasković miniszter asszonynak, akivel többször beszéltünk, és aki nagyon megértő volt.

Három hónap múlva Csantavér egy korszerű és látványos köztérrel lesz gazdagabb, amire már évtizedek óta várt. A kivitelezőknek sikeres munkát kívánok, hogy azok befejeztével mindannyian összegyűlhessünk ezen a szép, új téren.

Stevan Bakić     

Szabadka polgármestere