A folyóiratban olvashatunk a jogállamiság jellemzőiről, a járványok szerepéről és kezeléséről az Ószövetségben, ökológiai lábnyomok méréséről, az online kurzusok elméleti hátteréről, a televíziós szakma előtt álló utakról, a médiában megjelenő erőszak közvetítéséről. Emellett az operett világába is betekintést kaphatnak az érdeklődők.
A folyóiratban Szalma József, Rixer Ádám, Krakker Anna, Urbán Dorottya, Barabásné Kárpáti Dóra, Olajos Judit, Pusztai Virág, Sekulić Larisa, Gőgh Előd, Kővári Attila, Ana Tamara Dević és Lengyel Emese írásai közül válogathatnak az érdeklődők.
Sekulić Larisa doktorandusz Az erőszak normalizálásának színháza címmel arról ír, hogy az erőszak látványának tudatos beépítése a köztudatba nem kizárólag a médiából származik.
„Az erőszak látványának tudatos beépítése a köztudatba nem kizárólag napjaink és a média hozadéka vagy meglétének eredménye, mivel szinte egységesen jellemzi történelmünk egészét. A különbséget az egymástól független erőszak-megjelenítések között csupán az adott korra jellemző prezentálási mód és az aktuális agresszor jelenti, míg az erőszak, mint eszköz használatának célja és felépítése mindenkor azonos.”
Dr. Pusztai Virág A televíziós szakma előtt álló utak az újmédia generálta fogyasztási trendek tükrében című írásában érdekes kérdésekre kaphatunk választ. Ezek közé tartoznak például a következők: Milyen veszélyeket rejt magába, ha a média pusztán élményforrássá, szórakozási lehetőséggé válik, és erre hogyan reagálhat a televíziós szakma? Rávehető-e még a néző arra, hogy ne csupán a kikapcsolás lehetőségét keresse, vagy a nézőtábor egy részéről szükségszerűen le kell mondani? Milyen utak állnak a televíziós szakma előtt a megváltozott információfogyasztási szokások közepette?
E rövid ismertetőben látszik, hogy milyen széles körű témákat kínál a Létünk folyóirat idei 3—4. száma, melyben az olvasók biztosan megtalálják azt az írást, amelyet szívesen elolvasnának.