A RADIKÁLISOK REFERENDUMOT AKARNAK. A Szerb Radikális Párt Szerbia elnökének a leváltására tett kezdeményezést a szerbiai parlamentben. Az okot tudjuk: amiért Boris Tadiæ tévébeszédben szólította fel a kosovói szerbeket, hogy vegyenek részt a tartományban a választásokon. A radikálisok szerint ezzel Szerbia elnöke megszegte az alkotmányt. Múlt csütörtökön a szocialisták parlamenti frakcióvezetője bejelentette, hogy pártjának tagjai is aláírták a köztársasági elnök visszahívására vonatkozó kezdeményezést. Az SZRP és az SZSZP mind a 104 képviselője aláírta a papírt, s remélik, hogy a parlamentben napirendre kerül a kezdeményezés. Ha napirendre kerül - vannak olyan hangok, hogy erre már ezen a héten sor kerülhet -, akkor a parlamenti vitát követően kétharmados többség kell az elfogadásához. Ha 167 parlamenti képviselő megszavazza, úgy referendumot írnak ki a köztársasági elnök visszahívásáról. Mehetünk majd megint szavazni.
Az alkotmány értelmében az elnököt akkor váltják le, ha a népszavazáson a szavazati joggal rendelkező választópolgároknak több mint a fele (3 250 000 ember) a leváltására szavaz. Amennyiben a kezdeményezés ennél kisebb támogatottságot kap, úgy a parlament és a kormány bukik: feloszlatják a parlamentet, a kormány pedig lemondásban lesz.
Mivel a radikálisoknak 82, a szocialistáknak pedig 22 képviselőjük van (összesen 104), a szerbiai elnök visszahívását célzó népszavazás kiírásához még 63 képviselő támogatását kellene valahonnan megszerezniük. De honnan? Koštunica Szerbiai Demokrata Pártjának 53, a Demokrata Pártnak 37, a G17 Plusznak 34, a Szerb Megújhodási Mozgalom-Új Szerbia koalíciónak 22 képviselője van.
A segítséget maga a Demokrata Párt ajánlotta fel! Lehet, hogy az a DP is támogatni fogja az elnök visszahívását, melynek Boris Tadiæ az elnöke! Ennek lehetőségét Dušan Petroviæ, a DP alelnöke vetette fel - azt mondta, lehet, hogy pártja segítséget ad ahhoz, hogy sor kerüljön a népszavazásra, és a polgárok nyilatkozhassanak Szerbia elnökének a politikájáról. Hogy bebizonyosodjon: Boris Tadiæ nagy tekintélyű politikus, aki élvezi a polgárok bizalmát. Csavaros!
Az ötlettől a szerbiai kormányfő helyettese, Miroljub Labus (G17 Plusz) dühkitörést kapott, s arra szólította föl a DP és az SZRP elnökét: fogjanak össze, s közösen kezdeményezzék a kormány leváltását, ha új parlamenti választásokat szeretnének. Labus sajtóértekezleten úgy értékelte, hogy Tadiæ vágya az új parlamenti választásokra ,,csak politikai reklám', s arra emlékeztette a köztársaság elnökét, hogy választási kampányában azt ígérte, hogy legalább egy évig politikai stabilitás jellemzi majd Szerbiát. Érdekes, hogy Labus a DP elnökét bírálta, s nem a referendumot kezdeményező radikálisokat. S mint mindig, amikor a maguk pártját demokratikusnak nevező pártvezérek összekapnak, most is a harmadik nevet. Tomislav Nikoliæ az SZRP-ből máris gőzerővel nyomja a demagógiát: ,,Tadiæ és a kormány nem teljesítették egyetlen ígéretüket sem. Nagyobb bérről, több munkahelyről beszéltek, a nép azonban semmit sem kapott mindebből...' Csak azt felejti el, hogy ki kezdte el ezt az egész cirkuszt a referendummal. Ki üzeni a világnak, hogy Szerbiának esze ágában sincs se dolgozni, se az életet jelentő kérdésekkel foglalkozni, Szerbia csak szavazni szeret...
KOSOVÓIAK TILTAKOZÁSA. Múlt szerdán Belgrádban megint kosovói szerbek tiltakoztak a szerbiai elnök hivatala és a parlament épülete előtt, majd a Köztársaság téren. A mintegy ezer ember az ellen demonstrált, hogy Szerbia elnöke, Boris Tadiæ október 5-én arra szólította fel a tartományban élő szerbeket, hogy vegyenek részt az októberi választásokon. A Tadiæ-ellenes tüntetőkkel a parlament épülete előtt csak a radikálisok elnökhelyettese, Tomislav Nikoliæ állt szóba.
Megint tiltakoztak a kosovóiak - ki tudja, hányszor láttunk már ilyet Miševiæ idejében. Hogy azokat az időket idézi az egész történet, azt Oliver Ivanoviæ, a kosovói parlament elnökségének tagja is tanúsíthatja. Azzal vádolta a tiltakozás szervezőit, hogy - az 1996. decemberi hírhedt belgrádi ellentüntetés mintájára - erőszakkal bírták rá, kényszerítették az embereket, hogy menjenek Belgrádba. Az egészet pedig a szerbiai költségvetésből finanszírozták. Mint annak idején a szocialista párt, most is listát készítettek arról, kiknek kell menniük, a harmadik váltás munkásait ,,csípték el', s ültették be az autóbuszokba. Az eset kapcsán Boris Tadiæ követeli a szerbiai kormánytól, hogy nyilatkozzon az esetről, és állapítsa meg, ki a felelős, hogy közpénzen hoztak embereket mítingelni Belgrádba. A ,,kiruccanás' 400 564 dinárba került, ebből 105 000 dinárt a mitrovicai székhelyű prištinai egyetem, a mitrovicai Egészségügyi Központ például 70 000 dinárt fizetett be - mindkét intézmény a köztársasági költségvetésből él. ,,Mindenkinek joga van a politikai tiltakozásra, arra, hogy ne értsen egyet az állami intézmények politikájával, s Szerbia elnökének a politikájával se. De senkinek sincs joga a visszaélésekre, nincs joga, hogy a Szerbia polgárai által előteremtett pénzt tiltakozások szervezésére használja fel' - mondta az ügy kapcsán Boris Tadiæ.
EGY ASZALNÁL A VAJDASÁGI MAGYAR PÁRTOK! A múlt szerdán Temerinben egy asztalhoz ült mind a hat vajdasági magyar politikai párt, hogy közös erőbevetéssel megkezdjék a szerbiai magyar autonómia lehetséges modelljének a kialakítását. A találkozót Ágoston András, a VMDP elnöke kezdeményezte, melyen a VMSZ-t Egeresi Sándor és Bunyik Zoltán alelnök képviselte, a VMDP-t Ágoston András elnök és Csorba Béla alelnök, a VMDK-t dr. Páll Sándor elnök és Tari István alelnök, a VMPM-et Böröcz József, az MPSZ-t Rácz Szabó László elnök, a KDEM-et Török Árpád, a párt elnökségi tagja. A megbeszélésen a hat párt képviselői megállapodtak abban, hogy csupán egységes és erőteljes kiállással győzhetik meg a szerb kormányt és a magyarországi politikai elitet, a diplomáciát arról, hogy a vajdasági magyaroknak tényleges autonómiára van szükségük, s a nemzetközi politikai színtéren is megvitatásra kerüljön ez a problémakör. A hatpárti találkozón mindannyian egyetértettek Bunyik Zoltán javaslatával, melynek lényege: közösen kell síkraszállni annak érdekében, hogy a kisebbségek részarányos parlamenti képviselete alkotmányos garanciát kapjon. Az államnak biztosítania kell, hogy a vajdasági magyarságnak részarányos részvételi lehetősége legyen a hatalmi szervekben!
KI LESZ A TARTOMÁNYI KÉPVISELŐHÁZ ELNÖKE? A kérdés lapzártáig még nem dőlt el, bár bizonyos lehetséges megoldások már napvilágra kerültek. A sajtó tudni véli, hogy dr. Korhecz Tamás (VMSZ) lesz a parlament elnöke, Bojan Pajtiæ (DP) pedig a vajdasági kormány elnöke. A dolog érdekessége, hogy a Magyar Szónak nyilatkozva dr. Korhecz elmondta: ,,nem áll szándékában vállalni' ezt a tisztséget. Nenad Èanak (VSZL), a tartományi parlament még hivatalban levő elnöke pedig azt mondta, meglepte a hír, s nyilatkozatából az derül ki, hogy megint vállalná a posztot. Holott a nyáron azt nyilatkozta, alig várja már a választásokat, nem akar többé a tartományi parlament elnöke lenni!? (o. i.)