Az énekes-dalszerző és producer, aki több mint negyven évet átívelő karrierje során a glam rock, az art rock, a soul, a hard rock, a dance pop, a punk és az elektronikus zene világában is kipróbálta magát, január 10-én, vasárnap halt meg rákbetegségben.
Meghalt 69 éves korában David Bowie brit rockzenész — erősítette meg a hírt a művész képviselője hétfőn a Hollywood Reporter portálnak.
Az énekes-dalszerző és producer, aki több mint negyven évet átívelő karrierje során a glam rock, az art rock, a soul, a hard rock, a dance pop, a punk és az elektronikus zene világában is kipróbálta magát, január 10-én, vasárnap halt meg rákbetegségben.
„David Bowie békésen halt meg családja körében a rákkal folytatott 18 hónapnyi bátor küzdelem után. Sokan közületek osztoznak a veszteségben, mégis arra kérünk mindnyájatokat, hogy tartsátok tiszteletben a család magánéletét a gyász idején” — olvasható a művész hivatalos közösségi profiljaira feltett közleményben.
Bowie Blackstar című új albumának megjelenésével ünnepelte pénteken 69. születésnapját. A zenész 25. stúdióalbumán mindössze hét szám található, amelyek egytől-egyig elnyerték a kritikusok tetszését. Ugyancsak a múlt héten debütált az új album Lazarus című kislemezéhez készített videoklip is, amelyben Bowie egy kórházinak tűnő ágyban fekszik bekötözött szemmel.
A zenész, eredeti nevén David Jones számára a Holdra szállás előtt tisztelgő Space Oddity hozta meg a sikert, majd 1972-es The Rise and Fall of Ziggy Stardust and the Spiders Mars című albumával írta be magát a zenetörténetbe. Bowie a londoni mod szubkultúra és a japán kabuki, valamint a rock és a színház ötvözésével alkotta meg Ziggy Stardust nevű földönkívüli alteregóját.
Három évvel később a Young Americans albumról való Fame című kislemezével aratta első jelentős sikerét az Egyesült Államokban — a dal a toplista csúcsára tört —, majd egy évre rá piacra dobta Station to Station című korongját, amely harmadik helyre került az amerikai lemezeladási listán.
Legemlékezetesebb munkái közé tartozik a Let's Dance, a Heroes, a Changes, az Under Pressure, a China Girl, a Modern Love, a Rebel Rebel, az All the Young Dudes, a Panic in Detroit, a Fashion, a Life on Mars, a Suffragette City és egy 1977-es karácsonyi szám Bing Crosbyval.
A zenélés mellett Bowie színészként is kipróbálta magát: haldokló bolygójának megmentésén fáradozó űrlényt játszott Nicolas Roeg A Földre pottyant férfi (1976) című szürreális filmjében, és a kritikusokat is meggyőzte Az elefántember Broadway-előadásában nyújtott alakításával.
Marlene Dietrich oldalán játszott az 1978-as Dzsigolóban (Dietrich csak az ő kedvéért vállalta élete utolsó filmszerepét), szerepelt a Boldog Karácsonyt, Mr. Lawrence! (1983) című második világháborús filmben és Poncius Pilátust formálta meg Martin Scorsese Krisztus utolsó megkísértése (1988) című alkotásában.
A Londonban született művész 1966-ban vette fel a Bowie művésznevet. Szaxofonon játszott és pantomimtársulatot alapított, majd leszerződött a Mercury Records-zal, amely 1969-ben kiadta a Man of Words, Man of Music című lemezét (Nagy-Britanniában David Bowie címmel jelent meg), rajta a Space Oddity című számmal.
A hetvenes évek közepétől megszállottja lett a dance/funk hangzásnak. 1977-ben adta ki Low című albumát, a Brian Enóval közösen felvett Berlin-trilógia első részét, amelyet a Heroes (1977) és a Lodger (1979) követett. Dolgozott a Queen együttessel, Mick Jaggerrel, Tina Turnerrel, a The Pat Metheny Group-pal és másokkal. Megalapította a Tin Machine formációt, ám a banda nem aratott hatalmas sikert sem a kritikusok, sem a nagyközönség körében.
Az 1993-ban kiadott Black Tie White Noise című koronggal folytatta szólókarrierjét, két évre rá kiadta a Brian Enóval közös Outside című albumot és turnéra indult, amelyen a Nine Inch Nails volt az előzenekara.
Az évtizedek múlásával Bowie-ra rásütötték a kaméleon jelzőt, hangja, dallamvilága a legkülönfélébb stílusokban, hangszerelésekben is felismerhető volt. Közben arra is volt ideje, hogy barátját, Lou Reedet producerként segítse rocktörténelmet írni Transformer című lemezével, rajta a Walk On The Wild Side-dal. Hasonló szolgálatot tett Iggy Popnak is The Idiot című albumának produceri és társszerzői munkáival. 2006-ban Grammy-díjat kapott életművéért.
Bowie viszonylag csendben töltötte a 2004 és 2012 közötti időszakot, majd 2013-ban jelentkezett új albummal, amely a The Next Day címet kapta. Bowie összes addigi lemezét túlszárnyalva a korong második helyre került a Billboard 200-as amerikai albumeladási listán.
A zenésztársadalom, a kritikusok közössége és a brit politika élvonalának szereplői egyaránt felsőfokú jelzőkkel emlékeztek meg David Bowie nemzedékeken átívelő munkásságáról.
A BBC művészeti főszerkesztője, Will Gompertz azt írta, hogy Bowie volt „a pop Picassója”, aki ugyanúgy a pop lényegi meghatározói közé tartozott, mint a Beatles, a Rolling Stones vagy akár Elvis Presley.
Sir Paul McCartney honlapján azt írta: David Bowie nagyszerű sztár volt, és kincsként őrzi azoknak a pillanatoknak az emlékét, amelyeket társaságában tölthetett. Zenéje nagyon erőteljes szerepet játszott a brit zenetörténetben, és hatalmas befolyást gyakorolt mindenkire az egész világon.
A Rolling Stones a Twitter portálon közzétett rövid megemlékezésében „csodálatos embernek, rendkívüli, igazi eredeti művésznek” nevezte Bowie-t.
Brian May, a Queen gitárosa azt írta honlapján, hogy az elhunyt énekes „félelmetes tehetség” volt.
Iggy Pop, a The Stooges amerikai punk-rock banda énekese szerint Bowie barátsága jelentette a fényt az életében. „Soha nem találkoztam ilyen ragyogó emberrel (...) Ő volt a legjobb” — fogalmazott.
Madonna ugyancsak a Twitteren „tehetségesnek, egyedülállónak, zseninek, sorsfordítónak” nevezte Bowie-t.
Kanye West amerikai rapper szerint Bowie volt egyik legfontosabb ihletője, „félelmet nem ismerő, kreatív (...), aki életre szóló varázslatot adott nekünk”.
David Cameron brit miniszterelnök azt írta a Twitteren, hogy David Bowie, „a popzseni” zenéjén nőtt fel. Cameron szerint Bowie „a megújulás mestere volt”, akinek halála „hatalmas veszteség”.
Megszólalt Justin Welby, Canterbury érseke, az anglikán egyház első számú vallási méltósága is, aki közleményben tudatta, hogy „nagy-nagy szomorúsággal” értesült David Bowie haláláról.
A Vatikán is a Twitteren emlékezett David Bowie-ra. Gianfranco Ravasi bíboros, a pápai kulturális tanács elnöke hétfőn a közösségi portálon Bowie 1969-es Space Oddity című slágeréből idézett.
Köszönetet mondott David Bowie-nak a berlini fal ledöntésében nyújtott segítségéért a német külügyminisztérium. „Viszontlátásra, David Bowie! Már a hősök között vagy. Köszönjük, hogy segítettél ledönteni a falat!” — írták, a bejegyzéshez pedig mellékeltek egy videót, melyben a zenész Heroes című slágerét adja elő.