A legnagyobb erő a világon a gondolat. A gondolatoknak sajátos erejük van, melyet nem lehet túlbecsülni: teremteni és pusztítani tudnak, hatnak az érzéseinkre, döntéseinkre, cselekedeteinkre.

A negatív meggyőződések, beidegződések befolyásolják életünket

Minden a világban, legyen az szörnyűség vagy egyszerű dolog, gondolattal kezdődik, majd valósággá válik. Itt is működik az az elv, hogy a hasonló hasonlót vonz, a negatív gondolatok negatív eseményeket vonzanak, egyfajta önbeteljesítő jóslatként működhetnek, például képesek megbetegíteni, de meggyógyulni is segíthetnek. Az olykor a „semmiből felbukkanó” gondolatok tönkretehetik a legszebb álmokat, kétségbeesést, sok szenvedést okozhatnak, az illető viselkedésére is hatással vannak, azaz ami megfordult a fejben, az képes igazzá válni. A körülöttünk levő (nyugati) világ sajnos a negatív gondolatokat sulykolja, ami veszélyes, mert az élet minden területén megmutatkoznak káros hatásai: szinte lehetetlenné válik, hogy az ember élvezze a pillanatot, meglássa az életben a szépet, kiélvezze a sikereit, a boldog perceket. Mindez idővel önbizalomhiányt, szorongást, elégedetlenséget, mentális zavarokat, például depressziót is okozhat. Káros lehet a társas, illetve a párkapcsolatokra, még a karrierre is, konfliktusokat szíthat, megöli a hitet, a reményt, a derűt, magányossá tehet. A lelki zavarok fokozatosan testi elváltozásokhoz vezetnek, melyek közül a leggyakoribb a hormonrendszer egyensúlyának felborulása a stresszhormon, a kortizol szintjének megemelkedése miatt. Gyakori a fejfájás, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a rosszindulatú daganatok stb. Összefüggést találtak a rossz gondolatok, a bizalmatlanság és az Alzheimer-kór kialakulása között, mivel elszívják agyunk erőforrásait, olyan stresszreakciókat indítanak el az agyban, amelyek tartósan károsíthatják a sejteket.

A sötét gondolatok hatása a testre

Elgondolkodtató, hogy van-e szerepük a gondolatainknak, gondolkodásmódunknak betegségünkben és gyógyulásunkban. Mit tud okozni életünkben ez a láthatatlan erő, uralni tudjuk-e egyáltalán?

Egy átlagos embernek megközelítőleg 60 000 gondolat fordul meg az agyában naponta (Cleveland Clinic), és nagyjából a 80 százalékuk negatív. Az agyunk sajnos nagyobb figyelmet szentel a negatív tapasztalatoknak, mint a pozitív dolgoknak, pedig a pozitív világnézet harmóniában tart. Az életvitelünket, a változásainkat befolyásolják a környezetünkből ránk ható negatív vagy pozitív gondolatok, és ezek révén még akár időskorban is képesek vagyunk jó vagy rossz irányba változni. Kezdetben főleg lelki szinten romlik az ember állapota, másképp lesz beteg, másképp éli meg betegségét, ha lelkileg rendben van, és összetartja magát. A leggyakoribb egészségügyi hatás, hogy a negatív gondolatok (félelem, szorongás, poszttraumás stressz szindróma, harag, irigység, önbecsapás, pletykálkodás, téves hiedelmek, paranoiás képzelgések) depressziót, pszichoszomatikus betegségeket (bélgyulladást, bőrgyulladást, fekélyt, asztmát stb.) idézhetnek elő. A pozitív gondolatok pedig bizakodóvá, vidámmá tesznek, fokozzák a kreativitást, a teljesítőképességet, az erőnlétet, az aktivitást, a gyógyulási folyamatokat, egyáltalán a boldogságérzetet. Megfontolandó ezzel kapcsolatban Kurt Tepperwein véleménye: „A pozitív gondolkodás nem azt jelenti, hogy rózsaszínű szemüveget hordunk, és úgy teszünk, mintha minden a legnagyobb rendben volna. A »positum« latin szó jelentése: az, ami van. Pozitívnak lenni tehát azt jelenti, hogy felismerem: minden, ami van, engem szolgál és nekem segít, még akkor is, ha kifejezetten kellemetlen vagy fájdalmas. Elfogadjuk, ami van, és aztán továbblépünk.”

Hogyan alakulnak ki a gondolatok? Önkéntelenek, akaratlanok, tartalmuk egyéni, sokszor torzított formában jelennek meg, és közvetlenül kapcsolódnak az érzelmi válaszhoz. Egyéni színezetet adnak a világról észlelt élményeinknek, nagy szerepet töltenek be megélésükben. Az egyén a tapasztalatai útján rendszerezi a világot, melyeknek jelentést tulajdonít. Valójában nem léteznek pozitív vagy negatív események: a megítélésüktől függ minden. Már William Shakespeare is ezt írja a Hamletben: „Nincs jó vagy rossz, a gondolataink teszik azzá.” A jelentések minden ember számára különbözőek lehetnek, ezek adják az érzelmi megélések jellegét. Kialakulhat olyan érzelmi séma, amely által az egyén negatívan értelmezi a világot. A negatív sémák általában gyermekkori traumatikus élmények vagy rossz szocializációs hatások következtében jönnek létre, és meghatározzák a későbbi gondolkodást, megalapozzák a felnőttkori tájékozódást a világban (pl. kialakíthatják a betegséghez való viszonyt, amivel befolyásolják a test gyógyulási folyamatát). Ez annak tulajdonítható, hogy az elménk nagy hatással van a testünkre, meghatározza, mit fogunk érezni, mivel érzelmeink energiából állnak, melyet a testünk sejtmemória formájában képes tárolni. A fájdalom (pl. krónikus hát-, boka-, nyak- vagy vállfájdalom), a feszülő érzés vagy a lelki sérülés gyakran köthető pszichés problémákhoz. Ezért sem mindegy, hogy miként gondolkodunk, milyen érzésekkel tápláljuk gondolatainkat! Ha negatív energiákat küldünk ki magunkból, negatív energiák is fognak visszatérni hozzánk, méghozzá felerősödve, és így irányítják életünket. Minél többször gondolunk ugyanarra a dologra, annál erősebb lesz, és visszatérve annál nagyobb hatást tesz ránk. A legjobban D. T. Suzuki szemlélteti, hogy mit tesznek a testtel a negatív gondolatok: „A düh, gyűlölet vagy irigység verbális megnyilvánulásai során a kilégzett levegőben olyan molekulák találhatóak, amelyek méreganyagokat tartalmaznak. Egy óra alatt annyi ilyen méreganyag gyűlhet össze, amely akár 80 tengerimalacot is képes megölni.”

Űzzük el az állandóan visszatérő negatív gondolatokat

Le kell győzni a negatív gondolatokat! Ez az alap. Meg kell vizsgálni és leállítani őket, nem venni róluk tudomást. Vitába kell szállni a gondolattal, érvelni ellene, legyőzni a kishitűséget, a félelmet, meggyőzni magunkat, hogy lehet ezt másképp is. Kitűnő módszer a figyelem elterelése, mással lefoglalni az agyat: olvasással, beszélgetéssel, filmnézéssel, zenehallgatással. Gyakran segít, ha leírjuk a negatív gondolatokat, és tudatosítjuk őket, mintegy megbeszéljük magunkkal a dolgot. Ha szimbolikusan el is égetjük a papírt, vele együtt égnek el a rossz gondolatok is. Igazi kihívás, de hatásos módszer a negatív helyzetekben megkeresni a jót. Mert biztosan akad benne, de keresni kell, áthelyezni a figyelmet a bántó dolgokról az örömteliekre. Összpontosítsuk gondolatainkat az erősségeinkre, annak ellenére, hogy hajlamosak vagyunk többet foglalkozni a negatívumokkal, miközben átsiklunk a pozitívumok felett. Ha sikerül az erősségeinkre fókuszálni és nem a hibáinkon rágódni, annál könnyebben fogjuk pozitívan látni saját magunkat és az életünket. Ha mindez nem tudja kordában tartani gondolatainkat, gátol a feladataink ellátásában, az élet élvezetében, akkor szakavatott segítőhöz kell fordulni.