Megbecsülni a felbecsülhetetlent

Megbecsülni a felbecsülhetetlent

A vajdasági magyarság helyzetével kapcsolatban mindenki szabadon megfogalmazhatja véleményét. Tehetjük mindezt anyanyelven, közterületen, az év bármely napján.

Megválaszthatjuk kisebbségi önkormányzatunkat, a himnuszt nemcsak némán dúdolni, de énekelni is szabad, a magyar zászló kitűzése és a nemzeti színek használata nem számít államellenes cselekedetnek. Mindez jogunkban áll, nem keltünk vele közfelháborodást, illetve törvényt sem sértünk. Mielőtt azonban mindezt az anyaország egy másik elcsatolt területén szándékoznánk megtenni, mindenképp tájékozódjunk.

Szerbia gazdasági mutatói nem a legjobbak, de az identitásunk megőrzése és ápolása, valamint a magyarságtudatunk erősítése szempontjából nem vagyunk korlátozva. Nemzeti közösségünk nincs politikai kockázatként jellemezve, a magyar közösség mára a szerbiai társadalom megbecsült része, mely hozzájárult a két ország között kialakult jószomszédi viszonyhoz is. Belgrádból nem fékezik az anyaországi támogatásokat, ennek köszönhetően óvodák és sportközpontok létesülnek, a magyar diákok ösztöndíjat kaphatnak az egyetem befejezéséig, nemzeti jelentőségű intézményeink megújulhatnak és zavartalanul működhetnek, a gazdaságfejlesztési programnak hála pedig megmaradásunk zálogaként a közösségünk megélhetése is biztosabb mederbe került.

A nemrégiben véget ért harmincadik Tusványoson a többi elcsatolt nemzetrész már nem tudott ilyen biztató helyzetképet felmutatni. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor több rendezvényén is részletesen felvázolták a Kárpát-medencei összmagyarság helyzetképét, és ez alapján a vajdasági magyarság helyzete messze felülmúlja a többi nemzetrészét, mind a kárpátaljai, mind a felvidéki, mind az erdélyi magyarok tekintetében. A Szlovéniában élő muravidéki magyarok és a horvátországi magyarság helyzete kielégítő, őket azonban a kis létszám miatt az asszimiláció veszélyeztetheti jelentősen.

 

A Kárpátalján élő magyarok sanyarú sorsa 

Ukrajnában a kisebbségek szisztematikus felszámolását tűzték ki célul — nyomatékosította Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség politikai-kommunikációs titkára. Mint mondta, az elmúlt öt évben egy rendkívül erős magyarellenes kampány indult. Az ukrán központi média a magyarokat szeparatistáknak, az állam nyelvét nem beszélő analfabétáknak állítja be. Másfél évvel ezelőtt felrobbantották a Magyar Kulturális Szövetség székházát is — emlékeztett, majd hozzátette, hogy a meglevő intézményrendszerüket teljes egészében felszámolják.

Az oktatási törvénnyel megszüntetik a magyar nyelvű oktatást, a nyelvtörvénnyel pedig a magyar nyelv használatát a magánélet területére korlátozzák — emelte ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Szerinte a magyarság üldöztetésnek van kitéve az élet minden területén. Nincs olyan alapítvány, szervezet, amely ellen ne folyna eljárás szeparatizmus vádjával. A magyar kormány támogatása azonban reménnyel tölti el az ottani közösséget. Ott is sikeres a gazdaságfejlesztési program, mintegy 5400 vállalkozó kapott támogatást. Kijev nyomozást indított az alapítvány ellen, ennek ellenére a program folytatódik. Az ukrán választások kapcsán Brenzovics kiemelte, hogy ellehetetlenítették a magyarokat, hiszen a tömbben élő közösséget három külön választókörzetbe osztották, ezzel pedig Ukrajna a saját alaptörvényét sértette meg. Mint mondta, szeparatizmussal vádolják az egyetlen hetilapukat is, mert annak címlapján piros, fehér és zöld színek voltak. A médium ellen nyomozást indított a titkosszolgálat, valószínűleg ezt is be fogják zárni.

 

A Felvidéken betiltották a magyar himnuszt és a nemzeti jelképeket  

A Felvidéken tiltottá vált más országok himnusza — mondta Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnöke. Mint hangsúlyozta, nyilvánvaló, hogy ez a döntés a magyar himnusz ellen irányult. Egy törvénymódosítási javaslattal elérték azt, hogy énekelni lehessen, de felvételről már tilos lejátszani, és más típusú nemzeti jelképek használatát is tiltják. Őry arra is rámutatott, hogy az állam nyelve a felülrendeltség szerepébe került, a nemzeti közösségeké pedig alárendelt lett. A kisebbségek nyelvhasználata az egyénhez kötött jogként jelenik meg, és nem közösségiként, ami újabb gondokat vet fel, hiszen a szlovák jogrend a kollektív jogokat a negatív dekrétumokon kívül nem ismeri el.

A Felvidéken 1521 vállalkozó kapott segítséget a gazdaságélénkítő csomagban — emelte ki Menyhárt József. A Magyar Közösség Pártjának elnöke szerint a felvidéki közösséget a gazdasági megerősítés vitte tovább. Kiemelte, hogy az EP-választáson való sikertelenség megmutatta, hogy a jövőben a két felvidéki magyar vonatkozású politikai tömörülésnek nem egymás ellen, hanem egymás erőit összevetve kell fellépnie.

 

Erdélyben önkéntesen távolítják el a nemzeti szimbólumokat 

Romániában soha nem látott szintre emelkedett a zsigeri magyarellenesség. A románok nemzeti kockázatként tekintenek a magyar kérdésre — emelte ki Tánczos Barna. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora szerint az erdélyi gazdaságfejlesztési program a legjobb példája a nemzetben való gondolkodásnak.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke arról beszélt, hogy Románia integrációja úgy zárult le, hogy nincsenek olyan, az erdélyi magyar közösség számára fontos, kézzelfogható eredmények, amelyek ma ne volnának veszélyben. Mint mondta, a magyarellenesség nem újdonság. A bukaresti politikai elit csődbe viszi Romániát, a kudarcos kormányzásnak a legnyilvánvalóbb figyelemelterelő kommunikációs eszköze a magyarellenesség felerősítése.

Románia nem jogállam — hangsúlyozta Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke A magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében című előadáson. Felidézte, hogy egy éve a bukaresti legfelsőbb bíróság Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, a HVIM székelyföldi aktivistáit terrorizmus vádjával öt év letöltendő börtönre ítélte, bizonyítékok hiányában. Ezzel a bélyeggel nemcsak őket, hanem az egész erdélyi magyar közösséget is rossz színben tüntették fel a román közvélemény előtt. A székely zászló miatt 100 000 eurós büntetést róttak ki egy erdélyi polgármesterre, ezért egyre több helyen önkéntesen távolítják el a magyar feliratokat, zászlókat és szimbólumokat. További negatív példa az úzvölgyi katonatemetőben bekövetkezett incidens is.

 

Horvátországban és Szlovéniában javul a magyarok helyzete  

A nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen a horvátországi és a szlovéniai magyarság kedvező helyzetéről is beszámoltak. Horvátországban mintegy 400 magyar részesült a gazdaságfejlesztési támogatásból — mondta Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke. Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy a gazdaságfejlesztési programnak köszönhetően száz év után érzik azt, hogy jó magyarnak lenni, hogy érdemes magyarnak lenni, és hogy ez nem feltétlenül egy hátrányos helyzet.

 

Az anyaország támogatja az identitásmegőrzést 

2009-ben csupán 9, most viszont már évi 130 milliárd forintot fordít a magyar kormány a nemzetpolitikára, a külhoni magyarság támogatására — emelte ki Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese. Egy másik előadáson Grezsa István, a Nemzetpolitikai Államtitkárság miniszteri biztosa pedig arról beszélt, hogy ez az összeg jóval több, hiszen nem csak az állam folyósít támogatásokat, más források is vannak, így ezek összege meghaladhatja akár a 200 milliárd forintot is. Szerinte azonban a mindenkori kormány, politikai színezettől függetlenül, a magyar GDP 1 százalékát a határon túli magyar közösségekre kellene hogy fordítsa, ami évi szinten mintegy 380 milliárd forint támogatás lenne.

A magyar országgyűlés 2020-at a nemzeti összetartozás évének nyilvánította. Ez nem csupán az elszakított nemzetrészek és Magyarország összekapcsolódásában merül ki, hanem az elcsatolt nemzetrészek egymással való összefogását is eredményezné. A vesztes XX. század után az emlékév ahhoz is hozzájárulhat, hogy a XXI. század egy nyertes évszázad legyen számunkra — emelte ki Tusványoson Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

Mindezek fényében mi, vajdasági magyarok, helyzetünket értékelve megbecsülhetnénk azt a felbecsülhetetlen szabadságot, amely Szerbiában áll rendelkezésünkre. Persze itt sem rózsás a helyzet, a Magyarország és Szerbia közötti jó kapcsolat mögött minden bizonnyal hátsó szándékok is vannak, de mindaddig, amíg ezek a szándékok az egymásra támaszkodó gazdasági erősödésen és a kölcsönös tiszteleten alapulnak, addig közösségünk ki kell hogy használjon minden olyan lehetőséget, amely ennek a viszonyrendszernek köszönhetően adatik meg.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Média rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Megbecsülni a felbecsülhetetlent
Média
  • MTVA
  • 2019.10.07.
  • LXXIV. évfolyam 40. szám
Megbecsülni a felbecsülhetetlent
Média
  • MTVA
  • 2019.10.03.
  • LXXIV. évfolyam 40. szám
Facebook

Támogatóink