Még több alapfokú bíróság kellene

Még több alapfokú bíróság kellene

Több napig tartó parlamenti vita után a szerb törvényhozás elfogadta az igazságügyi törvénycsomagot. Az újonnan jóváhagyott jogszabályok — a többi közt — a bírósági hálózatok bővítését teszik lehetővé: az eddigi 34-ről 66-ra fog növekedni az alapfokú bíróságok száma. A Vajdasági Magyar Szövetség nem szavazta meg az igazságügyi törvénycsomagot. Az okokról Varga Lászlót, a VMSZ parlamenti képviselőjét kérdeztük.

Az elfogadott igazságügyi törvénycsomag közvetlenül érinti a vajdasági magyarságot. A várt (valódi) áttörés, a bíróságok tényleges decentralizációja, vagy legalábbis az egykori kedvezőbb helyzet visszaállítása azonban elmaradt.

— A jelenlegi parlamenti szavazás kapcsán érdemes visszatekinteni a kö-zelmúltba. 2008-ban az előző kormány tevékenységének legelején volt egy ehhez hasonló igazságügyi reform. A VMSZ már akkor sem értett egyet a reformcsomagnak a bíróságok átalakítására vonatkozó részeivel. Akkor egyébkén 138-ról 34-re csökkentették az alapfokú bíróságok számát, és ezzel egyidejűleg 102 helyen bírósági egységek, illetve bírósági tagozatok működtek tovább. Mi azért nem értettünk egyet a döntéssel, mert a vajdasági magyarlakta településeket sokkal drasztikusabban érintette a reform, mint az ország más településeit. Továbbá a leépítések következményeként napjainkra csaknem 1 millióval nőtt az ügyhátralék, avagy a megoldatlan bírósági esetek száma, a jelenlegi kormánynak tehát lépnie kellett. Ezért tűzte most újra napirendre az igazságügyi törvénycsomag megvitatását. Az új koncepció lényege, hogy a jövő év elejétől megkétszereződik az alapfokú bíróságok száma, ugyanakkor drasztikusan csökken a bírósági egységeké: 102 helyett mindössze 29 fog működni, ezáltal körülbelül 40 olyan község lesz országszerte, amelyben semmiféle igazságszolgáltatási intézmény nem működik majd. Mivel ezek között számos magyarlakta település van, mi — a többi közt — ezért sem fogadhattuk el a törvényjavaslatot. Jónak tarjuk, hogy Óbecsére és Zentára visszakerült az alapfokú bíróság — az igazságügyi minisztériummal folytatott hosszú tárgyalásainknak hála —, azt viszont kifogásoljuk, hogy Topolyára meg Magyarkanizsára továbbra sem került vissza, és hogy Temerinben megszűnik a bírósági egység. A jelenlegi igazságügyi törvénycsomag elfogadását tehát csak félsikerként könyvelhetjük el, mivel részben továbbra is folytatódnak a magyarlakta vidékeket érzékenyen érintő igazságügyi folyamatok.

Mivel csak néhány településre került vissza az alapfokú bíróság, a jövőben elképzelhető-e valamilyen kézzelfogható jogi, illetve politikai megoldás a bírósági hálózatok bővítésére más magyarlakta helységben is?

— A bíróságok visszaállítását részben az akadályozza, hogy bizonyos bírósági egységek rendkívül alacsony ügyszámmal tevékenykedtek az elmúlt években. Például Magyarkanizsán havi egy polgári peres eljárásra került sor. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a lakosok nem szerettek volna a magyarkanizsai bírósági egységhez fordulni, hanem azt, hogy inkább más településen levőt kerestek fel. A kormány továbbra sem érti meg, hogy némely faluban a drasztikus ügyszámcsökkenést az alapfokú bíróságok megszüntetése okozta. Valójában a következő években fog kiderülni, hogy hatékonyabb lesz-e a jelenleg átalakított rendszer. Mi továbbra is azért fogunk síkraszállni, hogy a jövőben az említett magyarlakta települések mindegyikén legyen alapfokú bíróság, illetve bírósági egység.

Milyen egyéb fontosabb pontokat tartalmaz a január 1-jétől hatályba lépő igazságügyi törvénycsomag a bírósági hálózat bővítésén, szűkítésén kívül?

— Fontos kiemelni a bíróságok, illetve a bírók és az ügyészek általunk megszavazott jogállását szabályozó határozatokat, mivel úgy ítéltük meg, hogy az új javaslatok jobbak a jelenleg hatályos megoldásoknál. Jó döntésnek tarjuk például azt, hogy az ügyészi, gyakornoki helyek betöltése kapcsán a jövőben az egyetemi tanulmányok átlaga nem válik elsődleges szemponttá. Ez magyar szempontból azért fontos, mert a magyar joghallgatók az első két egyetemi esztendő folyamán jelentős hátrányba kerülnek a szerb hallgatókkal szemben. Mivel ebben az időszakban a szerb jogi terminológiát tanulják, a szerb anyanyelvű hallgatók azt könnyebben elsajátítják, ezáltal jobb tanulmányi eredményt tudnak felmutatni.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Még több alapfokú bíróság kellene
Körkép
  • (Tha)
  • 2011.07.27.
  • LXVI. évfolyam 30. szám
Facebook

Támogatóink