Az est dr. Fábián Borbála előadásával kezdődött, Mátyás király helyi kötődéseiről tartott ismertetőt, a családnak ugyanis birtokai voltak Bács és Bodrog megyékben. Arról is vannak adataink, hogy Mátyás király 1458-ban szeptember 11-én Zentán tartózkodott. A 84. szám borítóján a bácsi vár áll, és az előadásból azt is megtudhattuk, hogy Mátyás uralkodása alatt három érsek volt a birtokosa, Várady István, Handó György és Váradi Péter.

Dr. Fábián Borbála és Németh Ferenc (a szerző felvételei)

A továbbiakban Németh Ferenc, a Bácsország főszerkesztője mondta el a beszédét, melyben hangsúlyozta, hogy a folyóirat a tematikus számmal jelölte meg a magyar történelem egyik legismertebb és máig legnépszerűbb uralkodójának kettős jubileumát, illetve Mátyás alakját nemcsak a történetírás őrzi, hanem a mondáink is. „Főképpen annak okán és jogán, hogy többször megfordult itt a történelmi Magyarország peremvidékén, Péterváradon, Bácson, Zentán, Futakon és egyebütt. Tény, hogy kultikus uralkodónk alakja a Kárpát-medencei népeket is összeköti, hiszen nemcsak a magyarok, hanem a szlovákok és a románok is saját igazságos királyuknak tartják, amellett gyakran bukkan fel dicsőített személyként a térségi népek folklórjában. E tematikus szám borítójára azért került a bácsi vár, azaz a lakótorony képe, mert Bács, pontosabban Váradi Péter kanonok, jeles humanista író, egy ideig Mátyás király bizalmasa és királyi titkára téglából épített, neves bácsi vára volt a magyar humanizmus és reneszánsz legdélibb központja. Váradi volt az, aki pompás, értékes és gazdag könyvtárat rendezett be a bácsi várban, melyet lakályos humanista központtá alakított.”

Raffai Judit

A közönség nagy örömére Raffai Judit néprajzkutató az egyedülálló jelenségként számontartott Mátyás-folklórról beszélt. Mint elhangzott, valójában egy nemzetközi témáról van szó, hiszen szlovén, szerb, bolgár, román, ukrán és német nyelvterületen is felbukkan. A néprajzkutató sokakat meglepett azzal az állításával, hogy a királyról szóló mondákat a történetírói találták ki, valamint több vándortörténetbe is az ő nevét rakták be. Ezek a mesék folyamatosan vándoroltak az írásbeliségtől a szóbeliségig, és fordítva. Nem meglepő, hogy a két világháború között nem folyt gyűjtés, később pedig Penavin Olga irányításával indult meg. Raffai elmondta még, hogy a történelmi kultusz kialakításában nagy szerepe van a szobroknak és a képeknek, melyek megléte Mátyás királyt illetően nem jellemző a vidékünkre. Ennek ellenére mégis létezik nálunk Mátyás-kultusz, ami valószínűleg a török hódoltság utáni betelepítésnek tudható be, illetve annak, hogy a király az uralkodása idején vallási és etnikai szabadságot adott az embereknek.

A lapszámbemutatót Hulló István, a Bácsország Vajdasági Honismereti Társaság elnöke zárta, amikor is megköszönte a közreműködőknek a munkát, és elmondta, úgy véli, hogy a neves szerzők által a Bácsország ezúttal is méltó a hírnevéhez.