A KORMÁNY ELVETETTE A JAVASLATOT. Az Észak-Bácskában nagy politikai vihart kavart frekvenciaügynek a múlt hétfőn újabb fejleménye volt. Belgrádban a szerbiai kormány elvetette a VMSZ-nek azt a kezdeményezését (amelyet a párt június 19-én nyújtott be), hogy sürgősségi eljárással tűzzék a szerbiai parlament napirendjére a műsorszórási törvény módosítását. A VMSZ kezdeményezésének és törvénymódosítási javaslatának a lényege: azokat a helyi vagy regionális rádiókat és televíziókat, amelyek kisebbségi nyelven is sugároznak műsort, ki kell vonni a kötelező érvényű privatizáció alól. A módosítási javaslat értelmében azokat a rádiókat és televíziókat, amelyek az elmúlt évben legalább heti 800 perces műsort sugároztak egy vagy több kisebbségi nyelven, mentesíteni kell a magánosítástól, közvállalatoknak kell maradniuk. A kormány válasza erre: NEM. Törvénymódosítás nem lesz, viszont az elkövetkező néhány hónapban meg kell fogalmazni az érintett médiumok helyzetének a rendezését szolgáló megoldást, a törvénymódosítás pedig ,,ráér az év végéig - a privatizációra előírt határidő lejárta előtt még van rá idő. Ezeket a médiumokat ,,elhamarkodottan kivenni a kötelező privatizációra váró zsákból ,,veszélybe sodorná az elektronikus médiumok törvényben előírt privatizációs eljárásának a végrehajtását. A VMSZ beadványára írt válaszlevélben - amelyet Božidar Đelić kormányalelnök írt alá - a kormány elismeri: tudatában van annak, hogy kényes kérdésről van szó, de átfogó megoldást kell találni a kisebbségi nyelveken sugárzó médiumok számára. A kormány indoklása szerint a VMSZ által javasolt módosítás nem ilyen, sőt: ha elfogadnák, akkor ,,megváltozna a törvény lényege, vagyis a médiumok ezentúl a költségvetésből nem finanszírozhatók.
A VMSZ NEM HISZ AZ ÍGÉRETEKBEN. ,,Ez egy újabb rossz jelzés a kormány részéről a kisebbségeknek. Világos, hogy a kormányt alkotó pártok csak a retorika szintjén állnak ki a kisebbségi jogok mellett, hiszen a fent említett kormányígéretek már számtalanszor elhangzottak az utóbbi néhány évben. Eredmény nélkül, ezért nem hiszünk bennünk - nyilatkozta napilapunknak a történtek kapcsán Varga László, a VMSZ parlamenti képviselője. Elmondta: következő lépésként a párt delegációja ismét ellátogat a szerbiai művelődési minisztériumba, ahol követelni fogja annak a megígért szakmai beszélgetésnek a megtartását, amelyen elfogadható törvénymódosítási javaslat születhet. Az említett minisztérium még 2004 decemberében vállalta a feladatot, hogy megfogalmazza a műsorszórási törvény módosítását, ami nem történt meg. A kormány hozzáállását pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az ígéretek ellenére megkezdődött a Szabadkai Rádió privatizációja.
FELÜLVIZSGÁLNI! A szerbiai parlament nemzetiség viszonyügyi bizottsága a múlt héten megtartott ülésén úgy döntött: egy az illetékes minisztériummal és a műsorszórási ügynökség képviselőivel tartott együttes ülésen részletesen tájékozódik majd a frekvencia odaítélésének feltételeiről, s ha kell, azok felülvizsgálatát javasolja. A bizottság egyik tagja, a DP listáján szereplő Petar Kuntić, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének elnöke elmondta: azzal, hogy a Szabadkai Rádió nem jutott regionális frekvenciához, csorbultak a horvát és a német nemzetiségű vajdaságiak jogai, mivel nem hallgathatnak anyanyelvűkön rádiót. Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta: csak üdvözölni tudja a Képviselőház nemzeti viszonyügyi bizottságának azt a döntését, hogy napirendre tűzte a kisebbségi tájékoztatás problémáját. ,,Ahhoz, hogy egy kisebbségi nyelven sugárzó médium működni tudjon, frekvenciára van szüksége és önkormányzati alapításra' - mondta, s hozzátette: nincs kizárva, hogy a törvénymódosítási javaslatukat csak azért vetik el, mert a VMSZ-től származik.
ÚJ NEMZETPOLITIKA! Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a napokban tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a magyar kormány tavaly kezdte megújítani addigi nemzetpolitikáját. Az új kihívások, a tény, hogy a magyarság 90 százaléka ugyanazon politikai, jogi, gazdasági keretek között él az Európai Unión belül, újfajta válaszokat, az egyes magyar közösségek helyzete pedig differenciált megközelítést igényel. Kiemelt figyelmet kell fordítani az Unión kívül rekedt Kárpátalja és Vajdaság magyarlakta területeire. Az új nemzetpolitika sok tekintetben átalakul, és része lesz a megújult támogatáspolitika. ,,A támogatáspolitika meghatározó eleme a kisebbségi létből eredő hátrányok csökkentése - fogalmazott Gémesi Ferenc, kiemelve, hogy a Szülőföld Alap kereteiből érkező támogatás csak kiegészítés lehet az egyes országok saját forrásai mellett. A fejlesztéspolitikáról szólva az államtitkár kiemelte: a kormány fontosnak tartja, hogy a kisebbségi létből eredő hátrányokat a megfelelő információk és tudás átadásával, az új helyzet kínálta lehetőségekről és eszközökről való részletes tájékoztatással csökkentse. Ennek eszköze az információs napok sorozata. Ismételten kiemelte, mennyire fontos erősíteni az egymás felé forduló régiók kohézióját. Elmondta: a Magyarország és Szerbia közötti, határ menti együttműködési program keretében 2007 és 2013 között uniós forrásokból 50,1 millió eurót lehet felhasználni. Ezen eszközök lehívásának fontos kitétele, hogy kizárólag közös célok érdekében lehet őket megpályázni.
Gémesi Ferenc a tájékoztatón bemutatta a szakállamtitkárság most indult új honlapját, amelynek segítségével az érdeklődők tájékozódhatnak az intézményrendszer felépítéséről, a külhoni magyarság és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek intézményeiről, szervezeteiről. Közvetlenül lehet a honlapról tájékozódni a támogatási adatokról, a fejlesztéspolitikával kapcsolatos információkról stb. A portál a http://nemzetpolitika.gov.hu címen érhető el.
MEGADHATNÁ! ,,Magyarország megadhatná a kettős állampolgárságot a délvidéki magyaroknak, a régió ugyanis a közeljövőben nem lesz az EU tagja, így a kettős állampolgárság jelentheti a vajdaságiak számára a kapcsolattartást Magyarországgal - mondta Sólyom László államfő a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorának adott interjúban. A köztársasági elnök szerint ő erről már korábban is beszélt, de úgy látja, ennek a véleményének nem volt igazán hírértéke. Az államfő fontos feladatának nevezte, hogy elnöksége idején majdnem minden határon túli régióban járt már, Kárpátalja kivételével. Jövő tavasszal azonban elutazik Ukrajnába is. Sólyom László köztársasági elnökként a tisztességet szeretné visszahozni a közéletbe. ,,Botrányokkal van tele a magyar közélet, és ez azt mutatja, hogy a normakövetés egyre lazább - fogalmazott Sólyom, emlékeztetve arra is, hogy az államfőnek nincs közjogi lehetősége arra, hogy új parlamenti választásokat írjon ki, hogy lemondassa a miniszterelnököt.