A körmenet hátterében a kétszintes kapucinus templom

Ezzel a mottóval tartották 25-26-án a Gödöllő melletti Máriabesnyőn az ősi Mária-kegyhely Sarlós Boldogasszony búcsúját. Az országban egyedülálló kétszintes barokk kegytemplom ünnepe immár második éve egyúttal a Kárpát-medence összmagyarságának a búcsúja is. A nemzeti egység nyílt megvallásával ellensúlyozható ugyanis a balliberálisok gyalázatos kampányától terhelt 2004. december 5-i népszavazás visszataszító kimenetele. Második éve érkeznek tehát zarándokok a Kapucinus templomhoz Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról, a Vajdaságból és az anyaországból, hogy a megtépázott nemzettest ismét együtt kérje Mária közbenjárását Jézus kegyelméért.
A besnyői kápolnát, az alsó- és felsőtemplomot, valamint a kapucinus szerzetesek részére épített kolostort gróf Grassalkovich Antal és felesége, Klobusitzky Terézia alapította 1761-1771 között Besnyőpusztán egy kis domb tetején, a premontrei templommaradványok helyén. Az altemplom egyben a kegyúri család sírboltja is.
Az ország legkisebb kegyszobra is itt látható. 11 cm magas, csontból készült és a XI-XII. századból való. Máriát ábrázolja, amint a szívét nyújtja bal kezével gyermekének. Szíve teljes odaadásával szolgálta Istent egész életében - ezt fejezi ki a kis szobor. Mindkettőjük fejét korona, a Szűzanya derekát pedig díszes öv ékesíti. A csodás körülmények között megtalált kegyszobornak gyorsan híre ment, és Máriabesnyő, az ország egyik leghíresebb zarándokhelyévé vált. Két éve az anyaországi, a nemzeti egységre igent mondó kétmilliónyi szavazóhoz csatlakozik a határon kívül rekedt ötmillió magyar, akik zarándokaik által együttesen kérik a Szent Szűz anyai pártfogását.
- Mária Erzsébetnél tett látogatásának napját egyházunkban VI. Orbán pápa tette általános ünneppé. S mert mi magyarok ezekben a napokban kezdjük az aratást, találóan kapta tehát elődeinktől ez az ünnep a Sarlós Boldogasszony megnevezést - kezdte szentbeszédét MAJNEK Antal munkácsi püspök. Mint mondta, napjainkban a köszönésformulák változása is tükrözi az élet- és világszemléletünk csorbulását. Míg fél évszázaddal ezelőtt még általában Dicsértessék a Jézus Krisztus! köszöntéssel üdvözölték az idősebbeket, addig mostanában ennek esetleg csak rövidült formáját hallhatjuk, legtöbbször azonban kimarad Isten megvallása a mindennapokból, vagy épp a káromlása válik egyre gyakoribbá.
- Az igazi, a láthatatlan valóság helyett mindjobban a látható árnyékvilágban lelik örömüket az emberek, holott a pusztulásból láthatnák annak véges mivoltát. Az országok alkotmányaiban rendre első helyen szerepel az ember élethez való jogának az elismerése, a gyakorlatban viszont ettől eltekintenek, amikor a magzat élethez való jogát kellene védeni. Az istenfélelem kiveszésével kezdetét veszi az istentagadás, éppen ezért a keresztvetés nemcsak hitvallás, hanem tanúságtétel is - mondta az ünnepi szentmisét bemutató kárpátaljai püspök, majd a zarándokok énekes körmeneten vettek részt.
A kapucinusok 1763-ban telepedtek le Máriabesnyőn, a kétszintes kegytemplomot és a tizennyolc szerzetes beköltözésére alkalmas kolostort pedig 1771. március 17-én Slabeck Károly váci püspök szentelte föl. A környék leglátogatottabb templomához az 1943-ban faragott és báró Apor Vilmos szentéletű vértanú püspök által felszentelt Székelykapun át jutunk. A templom bejáratától balra található az a ritkaságnak számító tízméteres kapucinus kereszt, melynek érdekessége, hogy a kínszenvedés eszközeivel van körülvéve. A kereszt előtt épült fel 2000 nyarán a négy evangélista jelképeivel díszített Máriakút. Itt áll az abortusz áldozatainak emelt emlékmű a prágai kis Jézus szobrával, melyet 1996. június 16-án szenteltek fel. A templom melletti gyalogút pedig a kapucinustemetőhöz vezet, ahol gróf Teleki Pál tragikus sorsú miniszterelnökünk nyugszik. Az a miniszterelnök, akinek szobrát Budapesten napjainkban sem engedték felállítani, és akinek neve hallatán a Népszabadság online oldalán véleményt mondóknak hányingerük támad. A tiszta erkölcsű miniszterelnök sírjánál a zarándokok 24-én, szombaton éjfélkor áhítatott tartottak.
,,Ismerjék el és imádják, kedves utódaim e megfoghatatlan isteni gondviselést, és annak áldását esdjék, mert nélküle minden fáradozás haszontalan" - írta saját kezűleg imakönyvébe gróf Grassalkovich Antal. A feljegyzés üzenete nemcsak a hozzátartozó utódok számára, hanem az egységes nemzet számára is hírértékű.