Budapest, Fiumei úti sírkert — 2022. február 15.

1844. szeptember 17-én született Pesten. „Nagyapja székely földbirtokos volt, afféle mulatós kedvű, akinek a keze alatt a családi vagyon romlásnak indult. A megmaradt birtokért kapott pénz apja, ditrói Puskás Ferenc hajózási vállalkozó kezén úszott el” — olvasható a neves feltalálónk életét és munkásságát méltató szócikk nyitányában. „Tanulmányai idején meghalt édesapja, és a tőle örökölt kevés pénzen Angliába utazott, hogy ott folytassa tanulmányait. […] Hamar és nagy akaraterővel megtanult angolul, s hogy magát a tanulásra kényszerítse, fél fejéről leborotváltatta a haját — ezzel kényszerítette magát az otthonmaradásra — ennek érdekében. A tanulmányai mellett egy angol lordnál vállalt nevelői állást, ebből tartotta fenn magát. Idővel a jó sorsa Erdélybe vezette vissza…” Majd jött az Újvilág, benne a megannyi új és rendhagyó szak- és üzletemberrel való találkozással/közelebbi ismeretséggel. Mindennek eredményeképp 1893-ban Budapesten, a világon először, beindult egy telefonokból álló, központi egység köré szervezett találmány: a Telefonhírmondó. Puskás Tivadar hivatalosan is szabadalmaztatott találmánya. Ez volt az addig ismert első elektronikus hír- és műsorszolgáltató közeg a világon, a rádió és az internet őse.

Puskás Tivadarnak és öccsének, Puskás Ferenc hadmérnöknek (Pest, 1848. március 30. — Budapest, 1884. március 22.), az első budapesti telefonközpont megépítőjének és igazgatójának emléktábláját a magyar távbeszélés 50 éves fennállásának tiszteletére helyeztette fel a Magyar Királyi Posta 1931-ben. Helyszínileg a hajdani józsefvárosi József telefonközpont épületének homlokzatára.

Budapest, Józsefváros — 2023. szeptember 27.

Az első magyarországi telefonhálózat alapkoncepcióját Puskás Tivadar öccse, Ferenc dolgozta ki, aki — magát túlhajtva — megbetegedett, és mindössze harmincöt évesen elhunyt. A telefonengedélyt még a halála előtt, 1883-ban átírták bátyjára. A kezdetek kezdetén (1879-ben) a legelső próba a mai Gyulai Pál utcában lévő lakóház második emeleti és egy földszinti lakás között történt. A pesti közönség megcsodálta a bemutatót, furcsa játékszernek nézte a telefont, de nem látta meg a gyakorlati jelentőségét. Három évvel később viszont, dátumra pontosan 1882. február 1-jén, már az első telefonkönyv is napvilágot látott Budapesten. 238 számot tartalmazott. (Külső hivatkozás: Wikipédia)