Voltak, akik elfogadták Aleksandar Vučić köztársasági elnök meghívását, hogy a leendő kormány összetételéről tárgyaljanak, és voltak, akik nem. Az ellenzék szerint felesleges tárgyalni, úgysem akarnak a hatalmi koalíció részévé válni, míg ez az indoklás például az albán kisebbség esetében nem állja meg a helyét.

A december 17-ei választások után tíz lista jutott be a 250 tagú parlamentbe. A legtöbb képviselője (129) a Szerb Haladó Pártnak lett, így annak már meg is van a kellő többsége ahhoz, hogy megszavazza a napirendi pontokat. Ám a Szerb Haladó Párt ezúttal sem kíván egyedül kormányozni, folynak a koalíciós tárgyalások, de csak a háttérben, így nem tudhatjuk pontosan, ki is kerül be a kormányba. Az viszont már látszik, hogy mely pártok, illetve listák vennének részt a kormányzásban, és melyek nem.

Dr. Pásztor Bálint Facebook-oldala (A VMSZ fotója)

Albánok

Az albán kisebbségnek egyetlen politikusa jutott be a parlamentbe. Shaip Kamberi az utóbbi években élesen bírálta a kormányt, és ezúttal sem készül kormányzati szerepre, viszont leült tárgyalni az államfővel, hogy az albán kisebbség szükségleteiről és gondjairól tájékoztassa Aleksandar Vučićot. Szerinte az albánok jobb integrációjára és az általuk lakott országrészek gazdasági fejlesztésére van szükség. Kiemelte emellett a részarányos foglalkoztatás fontosságát is. Shaip Kamberi volt az egyetlen olyan politikus, aki annak ellenére ült le tárgyalni a köztársasági elnökkel, hogy továbbra is ellenzékből kíván politizálni.

Oroszok

Slobodan Nikolić szintén egyetlenként képviselheti az általa rokonszenvesnek tartott kisebbséget. Az Orosz Párt vezetője ugyan nem orosz, de szívügyének tartja a szerb—orosz kapcsolatokat, és az államfővel folytatott megbeszélésen elmondta, hogy az általa vezetett lista nem kér miniszteri vagy államtitkári helyeket, inkább csak az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokért felelős parlamenti bizottságokat és küldöttségeket vezetné. Slobodan Nikolić támogatja azt az elképzelést, hogy Szerbia továbbra se alkalmazzon szankciókat Oroszországgal szemben.

Fotók forrása: Tanjug

Bosnyákok és horvátok

Usame Zukorlić, az Igazság és Megbékélés Pártjának vezetője reményének adott hangot, hogy pártja ezúttal is része lesz a kormánykoalíciónak, és hogy a számukra fontos minisztériumokban helyet kapnak, hogy folytassák a korábban megkezdett munkát. Hasonlóan vélekedett Tomislav Žigmanov is. A Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének elnöke szerint minél több nemzeti kisebbségnek kellene részt vennie a kormányzati tevékenységben, hogy az ország multikulturális mivolta a kormányon is tükröződjön.

A másik bosnyák párt, a Szandzsáki Demokratikus Akciópárt azzal az indoklással utasította el a meghívást, hogy jobb lett volna a konzultációkat csak azután megkezdeni, hogy az alkotmánybíróság döntést hozott a december 17-ei választások legitimitásáról.

Magyarok

A Vajdasági Magyar Szövetség is részt vett az egyeztetésen a köztársasági elnökkel. Dr. Pásztor Bálint pártelnök közölte, Aleksandar Vučićtyal ugyan nem beszéltek a funkciókról, de a VMSZ továbbra is folytatná a koalíciós együttműködést a haladókkal, ahogyan az az elmúlt tíz évben is történt, és államtitkári szinten venne részt a kormányzásban. A VMSZ-nek hat képviselője került be a parlamentbe, és eddig nyolc államtitkára volt. „Arról beszélgettünk, hogyan látjuk mi Szerbia fejlesztését, természetesen azoknak a részeknek az előtérbe helyezésével, amelyek a magyarok által is lakottak” — hangsúlyozta Pásztor Bálint. Hozzátette: reményei szerint hamarosan folytatódik a parlamenti munka, valamint aláírják a koalíciós szerződést a Szerb Haladó Párttal, és néhány héten belül megalakul a kormány.

Szerbek

A többségi nemzet pártjai közül csak a Szerbiai Szocialista Párt mutatkozott késznek a tárgyalásokra. Ivica Dačić pártelnök leszögezte: a szocialisták folytatni kívánják a 2012-ben megkezdett koalíciós kormányzást a haladókkal.

A Szerbia az Erőszak Ellen nevű lista vezetői teljes mértékben elutasították a találkozót Aleksandar Vučićtyal. Közleményben válaszoltak az államfő meghívására, és színjátéknak nevezték a konzultációkat. Azt írták, nincs miről tárgyalniuk egy olyan emberrel, aki „magához ragadta a hatalmat, elcsalta a választásokat, és brutálisan felülírta a választói akaratot”. A Szerbia az Erőszak Ellen lista szerint új választásokat kellene tartani, ahol jobb és demokratikusabb körülmények között szavazhatnának az állampolgárok.

Más indoklással, de a Remény koalíció is elutasította az egyeztetéseket. Ez a lista is színjátéknak nevezte az államfővel való konzultációt. Vojislav Mihailović, a Mozgalom a Szerb Királyság Megújításáért vezetője szerint Aleksandar Vučić csak azért hívta megbeszélésre a pártokat, mert ezt írja elő számára az alkotmány, „de ugyanebben a jogi aktusban az is olvasható, hogy Koszovó Szerbia része, ezt viszont semmibe veszi, és alkalmazza az alkotmányellenes francia—német megállapodást”.

A Mi — A Nép egy Hangja nevű lista belső feszültségek miatt feloszlott vagy átalakult, egyes politikusai támogatnák az új kormánykoalíciót, más képviselői viszont nem. Ez ebben a pillanatban még nem egyértelmű. Ahogyan az sem, hogy a választáson nagyot bukott Fogadalomtevők Szerb Pártjának vezetője, Milica Đurđević Stamenkovski kap-e valamilyen kormányzati szerepet, merthogy a kampányban még ellenzéki elképzeléseket fogalmazott meg, de a választások óta eltelt időszakban több olyan hír is szárnyra kapott, hogy támogatná a Szerb Haladó Párt vezette kormányt, illetve részt is venne annak munkájában.

Mi várható még?

A parlament megalakult a törvényes határidőn belül, február 6-án. Ám akkor a képviselők csak az esküjüket tették le, nem választottak sem házelnököt, sem elnökhelyetteseket, sem a parlament főtitkárát, és nem alakultak meg a különféle bizottságok, illetve küldöttségek. A várakozások szerint a parlament alakuló ülése március elején folytatódik, ezzel párhuzamosan pedig folynak a koalíciós tárgyalások a Szerb Haladó Párt és a többi párt között. Miután Aleksandar Vučić a parlamentbe bejutott mindegyik lista képviselőivel tárgyal, felkér valakit kormányalakításra. Ez a miniszterelnök-jelölt bemutatja tervezett kormányának összetételét a képviselőházban, a politikusok pedig szavaznak a leendő kabinetről. A jogszabályok értelmében az új kormánynak legkésőbb május 6-áig kell megalakulnia.