Ezen a napon született 1733-ban a Fejér vármegyei Tordas községben tordasi és kálozi Sajnovics János jezsuita szerzetes, a finnugor nyelvrokonság korai kutatója, nyelvész, matematikus és csillagász.
Győr — 2023. július 20.
Sajnovics volt az első magyar kutató, aki megvetette a magyar nyelv rokonságának tudományos alapjait. „Nem volt nyelvész, jezsuita szerzetesként tagja volt annak az expedíciónak, amely 1769-ben VII. Keresztély dán király kezdeményezésére, Mária Terézia megbízásából, Hell Miksa [1720. május 15. — 1792. április 18.; csillagász, matematikus, fizikus] vezetésével Észak-Norvégia partjainál, Vardø szigetén végzett méréseket és megfigyeléseket az 1769. június 3-áról 4-ére virradóan: a Vénusz bolygó átvonulása a napkorong előtt. A tudósnak a mérések mellett az is a feladata volt, hogy tanulmányozza a szigeten élő lappok anyanyelvét is. Sajnovics elsőként a két nyelv hangzásának, hanglejtésének hasonlóságára figyelt fel. Majd a nyelvek szókészlettani, hangtani és alaktani egyezéseit kutatta” — olvasható az életét és munkásságát méltató világhálós szócikkben. Nyelvészeti tapasztalatait az 1770-es, Demonstratio Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse című, röviden csak Demonstratióként ismert művében foglalta össze. Az eredetileg latin nyelvű tanulmányt idővel dán, finn, német és angol nyelvre is lefordították. Magyarul csak 1994-ben jelent meg. (Külső hivatkozás: rubicon.hu)
Sajnovicsot Hell Miksával együtt 1770-ben a dán királyi akadémia tagjává választotta. Az örökkévalóság küszöbét 1785. május 4-én lépte át Budán. Porhüvelyét a Farkasréti temetőkert fogadta be annak idején.
Csillagászattal kapcsolatos munkássága elismeréseképp a Nemzetközi Csillagászati Unió 2010-ben róla nevezte el a 114659 Sajnovics kisbolygót.
Fényképezte: Martinek Imre
