Az eredmények, legyenek azok kicsik vagy nagyok, mindig beszédesebbek a szavaknál — hangsúlyozta Aleksandar Vučić. Hozzátette: Szerbia és Magyarország az utóbbi években olyan jó kapcsolatot alakított ki, amilyenre korábban nem volt példa, és a jövőben is arra fognak törekedni, hogy még jobbá tegyék ezt a viszonyt, és közösen győzzenek le minden akadályt, nehézséget.

Az államfő emlékeztett arra, hogy néhány évvel ezelőtt Szerbiának Magyarország csak a hetedik legnagyobb kereskedelmi partnere volt az európai uniós országok közül, mostanra viszont a második helyre került. Ez azt bizonyítja, hogy megvan a kölcsönös bizalom, tisztelet és érdek is — magyarázta.

Amikor csak kellett, Magyarország mindig Szerbia mellett állt, és mindig védte Szerbia érdekeit is — nyomatékosította az elnök. Kiemelte, hogy legutóbb Brüsszelben a magyar külgazdasági és külügyminiszter is Szerbia mellett szólalt fel, és ezeket a gesztusokat a Szerbiában élőknek sohasem szabad elfelejteniük.

Nagyon nehéz tél vár az egész világra — közölte Vučić, majd hozzátette, mindebből Szerbiában még semmit nem lehet tapasztalni, mert az országnak mindene megvan. „A valódi válság még nem látszik” — figyelmeztetett, majd arról is tájékoztatott, hogy megkérdezte a magyar miniszterelnöktől, tárolhatná-e Szerbia Magyarországon a beszerzett energiahordozókat, hiszen az országnak alacsonyak a tárolókapacitásai. „A magyar miniszterelnök egy másodperc alatt mondott igent, és közölte, semmi probléma, a jövő héten már hivatalosan is megegyezhetünk erről” — ismertette a négyszemközti tárgyalások egyik eredményét a szerb államfő. Ezután arra is figyelmeztetett, hogy ha elhúzódik az ukrajnai háború, akkor a világ egynegyede hiányt szenved majd alapélelmiszerekből. Hozzátette azonban, hogy Magyarország és Szerbia arról is megállapodott, szükség esetén kölcsönösen kisegítik egymást. „Bármire szüksége lesz Magyarországnak, Szerbia készen áll azt megadni, és fordítva” — mondta Vučić. „Ha együttműködünk, akkor mindannyiunk számára könnyebb lesz” — tette hozzá.

Hasonló hangnemben tartotta megnyitóbeszédét Orbán Viktor magyar miniszterelnök is. Mint hangsúlyozta, Magyarország és Szerbia biztonságban van, „legyen szó gázról vagy éppen élelmiszeripari termékekről”, a két ország számíthat egymásra. Mindkét államnak erős mezőgazdasága van, „tulajdonképpen Európa fontos élelmiszer-tartalékát jelenti Szerbia és Magyarország”.

Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy ő maga, valamint a szerb elnök is választást nyert a közelmúltban, és ilyenkor a „mézesheteiket” kellene élniük, gondtalan pihenés járna nekik, ám látva a vágtató inflációt, a növekvő árakat, a fenyegető éhínséget a világ számos pontján, valamint a katonai összecsapásokat Ukrajna területén, nincs idő pihenésre.

A magyar miniszterelnök arra is kitért, hogy az ukrajnai háború Magyarországot és Szerbiát is nehéz helyzetbe hozta. Szerbiának azért nehéz, mert nem tagja az Európai Uniónak, Magyarországnak pedig azért, mert tagja az EU-nak. „Nehéz itt okosnak lenni, de akárhogy is alakul, egy dolog biztos, hogy a két ország számíthat egymásra, és akármilyen viták lesznek unión belül vagy kívül, mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy egyeztessük az álláspontjainkat, és segítsük egymást nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi fórumokon is” — szögezte le.

Orbán Viktor rámutatott, hogy jól haladnak a közös, magyar—szerb kiemelt projektumok, például a Belgrád—Budapest vasútvonal kiépítése. Emlékeztetett arra, hogy márciusban ő maga vett részt a szerb elnökkel a Belgrád és Újvidék közötti szakaszon elindult gyorsvonat, a Sólyom első útján. „Érdemes elgondolkodni azon, hogy hányan kritizálták ezt a beruházást, hogy van-e értelme. Most pedig, hogy az Ukrajnán keresztüli szállítás teljesen bizonytalanná vált, felértékelődik az a korábbi döntésünk, hogy a görög kikötőkből Európa felé haladó vasútvonal a legfontosabb útvonallá vált egész Európa számára” — mondta. Hozzátette: „Ilyen a politika, vannak döntések, amelyek az adott pillanatban kétségesek, de eltelik néhány év, és kiderül, hogy azoknak igenis megvolt a maguk értelme, és ilyen ez a beruházás is.”

A mezőgazdasághoz kapcsolódóan közölte, hogy 2020-ban és 2021-ben az ápolók és az orvosok voltak a hősök, a most előttünk álló időszaknak, az idei évnek és a következő esztendőnek pedig a mezőgazdászok lesznek a hősei. „Azoknak, akik nagyon nehéz körülmények között kell hogy dolgozzanak, helytálljanak, gyorsan változó körülményekhez kell alkalmazkodniuk, és rajtuk múlik, hogy lesz-e kenyér az asztalon, lesz-e éhínség a világban, vagy képesek vagyunk-e ellátni az embereket.”

Mint mondta, a szerbeknek és a magyaroknak is az az érdekük, hogy a világban mindenkit el tudjanak látni kenyérrel, mert „ha ez nem sikerül, akkor óriási tömegek indulnak meg majd Európa felé, immár nemcsak a jobb élet reményében, mint ahogy most tapasztaljuk, hanem a túlélés reményében”. Orbán Viktor szerint ha ez megtörténik, akkor az eddigi migráció csak „gyerekmese” lesz ahhoz képest, ami ezután következik, és az nem fogja kímélni sem Szerbiát, sem Magyarországot. „Ha a gyökerénél akarjuk orvosolni a bajt, akkor ezeket az országokat, az ott élő embereket helyben kell tartani, és annak első számú feltétele, hogy legyen mit enniük” — szögezte le. „Éppen ezért Magyarország nem fogad el olyan brüsszeli döntéseket, amelyek gazdaságilag észszerűtlenek. Magyarország egy tízmilliós ország, de ha jól gazdálkodunk, akkor húszmillió embert tudunk élelemmel ellátni” — hangsúlyozta Orbán Viktor, majd hozzátette, hogy minden átgondolatlan intézkedés, minden olyan szankció Oroszország ellen, amely tönkreteszi a magyar gazdaságot, „egy atombombával ér fel”. Ha ezzel megterhelik a magyar gazdaságot, akkor az nemcsak Magyarországot nem tudja majd ellátni, hanem azokat sem, akik később migránsokként megjelennek a határon — húzta alá.

Orbán Viktor azzal zárta szavait, hogy ősi törvény az, hogyha van föld, akkor azt meg kell művelni. „Föld műveletlenül nem maradhat, gyümölcsös ápolatlanul nem maradhat, a munkát mindig el kell végezni, veszélyek közepette is.”

Az Újvidéki Mezőgazdasági Vásáron az idén 21 ország 1100 kiállítója vesz részt. A díszvendég hazájából, Magyarországról 53 kiállító érkezett az egyhetes agrárszemlére. A magyar vállalatok három helyszínen, több mint 1200 négyzetméteres területen tudnak bemutatkozni.

Nemcsak külföldi vendégek vannak azonban a mezőgazdasági vásáron, egy teljes csarnok jutott a szerbiai mezőgazdászoknak, azon belül pedig a vajdasági termelőknek. Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője a helyszínen a Hét Napnak elmondta, hogy a vásáron Vajdaság is méltó módon tud bemutatkozni gazdasági és kulturális szempontból is. Hozzátette, a rendezvényen részt vesz a Prosperitati Alapítvány, és hozta magával azokat „a kézműves-, de nagyon jó minőségű termékkel bíró termelőinket, akikre büszkék vagyunk”. Mint mondta, ez egy szelete annak a 14 000 sikeres pályázatnak, amelyet az elmúlt hat évben támogattak, és akikre végtelenül büszkék, mert méltó módon mutatják be a vajdasági gazdaságot és élelmiszeripart, illetve azt, hogy a vajdasági magyarok képesek akár kis családi gazdaságokból kiindulva is nagy eredményeket elérni.

Juhász Attila, a Vajdasági Magyar Szövetség mezőgazdasági államtitkára pedig arról beszélt lapunknak, hogy az újvidéki vásár Délkelet-Európa legfontosabb mezőgazdasági rendezvénye. Mint mondta, az előző évekhez hasonlóan a mezőgazdasági minisztérium most is részt vesz a vásáron, ez ugyanis lehetőséget teremt arra, hogy a tárca dolgozói találkozzanak a termelőkkel, és felmérjék, pontosan mire is van szükségük, így a következő stratégiákat, terveket, valamint a költségvetést már ezek tükrében tudják alakítani.

A mezőgazdasági vállalatok pultjainak meglátogatása mellett népzenei és néptáncbemutatón, fotókiállításon, színházi előadáson és szakmai tanácskozáson is részt vehetnek, illetve megismerhetik a magyar gasztronómia különlegességeit azok, akik május 27-éig ellátogatnak az újvidéki vásárcsarnokba.