Magyar szellemiséggel Európába

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Magyar szellemiséggel Európába

A találkozó részvevői Tóth Tibor fotójaA Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete (VMÚE) közös szervezésében tartották meg Szegeden az anyaországon kívüli magyar újságírók első találkozóját, amelyen mintegy hetvenen vettek részt a Kárpátaljáról,...

A találkozó részvevői Tóth Tibor fotója

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete (VMÚE) közös szervezésében tartották meg Szegeden az anyaországon kívüli magyar újságírók első találkozóját, amelyen mintegy hetvenen vettek részt a Kárpátaljáról, a Felvidékről, Horvátországból, a Muravidékről és természetesen Romániából meg a Vajdaságból. Az esemény helyszíne az EKOPARK volt, védnöke a Nemzeti Civil Alapprogram, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyar Televízió. Meghívott vendégként köszöntötte a megjelenteket dr. Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke, Tripolszky László, a Sajtószakszervezet társelnöke és Szikora József, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke is.
Az ismerkedés és az elhangzott szakmai előadások mellett, amelyek az anyaországon kívüli régiók magyar sajtójának a helyzetéről szóltak, a rendezvény legfontosabb hozadéka az volt, hogy megalakult a Külhoni Magyar Újságíróe-egyesületek Konvenciója (KMÚEK), amelynek célja többek között a kisebbségi közösségek anyanyelvű tájékoztatásában tapasztalt azonos vagy hasonló gondok közös orvoslása, a kölcsönös tájékoztatás, a hatékonyabb érdekképviselet, az európai színvonalú és magyar szellemiségű újságírás megvalósítása, a szakma becsületének sikeresebb védelme. Tevékenységét a Konzultatív Tanács koordinálja, amely döntéseit konszenzussal hozza meg. A KMÚEK Lakmusz néven hírportált hoz létre és működtet, valamint kiadja a Kárpáti Sajtókör című, kéthavonta megjelenő tájékoztatót. Saját költségvetési forrásokat vesz igénybe, pályázatokat nyújt be az Európai Unióhoz, illetve alapítványokhoz, valamint más bevételi lehetőségekre is támaszkodik. A keretegyezményt a MÚRE (Ambrus Attila elnök), a VMÚE (Gyarmati József elnök), a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége (Kőszeghy Elemér elnök) és a Horvátországi Magyar Független Újságírók Egyesülete (Kalapis Rókus elnök) írta alá, de nyitva áll a felvidéki és a muravidéki újságírók előtt is.
Arra kértünk néhány résztvevőt, hogy értékeljék a találkozót és az újonnan megalakult, határokon átívelő szakmai és érdekvédelmi képviseletet.
Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke:
- Nagyon nehéz volt eldönteni, milyen nevet javasoljunk a társulásnak. Úgy érzem, a határon túli kifejezés a Magyarországon kívül élő magyarok számára sértő, hiszen kirekesztést jelent. Nem titkolom, azt is próbáltuk jelezni, hogy egy egészen másfajta kapcsolat épül december 5-e után, olyan, amelyben két egyenrangú fél folytat párbeszédet. Optimista vagyok, úgy érzem, december 5-ének a tanulsága éppen az, hogy a magyar-magyar párbeszédet, amelyre van lehetőség, újra kell gondolnunk. Ebben a dialógusban fontos szerep hárul az anyaországon kívüli magyar régiók sajtójára. Ha mi egységesen jelentkezünk, az anyaországnak is könnyebb lesz megtalálni azt a hangot, amely már-már elveszettnek tűnik. Azt szeretnénk, ha erre az akcióra egy olyan reakció lenne a válasz, amely kimondatja az anyaországbeli barátainkkal azt, amit mi is szerettünk volna, hogy egységes szervezetet kell létrehozni, egy olyan szövetséget, amelyben mindenki megőrzi a saját identitását, de bizonyos kérdésekben egyet tudunk érteni, együtt tudunk működni. Szükség van erre a szerveződésre, de az is biztos, hogy ugyanilyen fontos lenne a magyar újságírók szövetsége, vagy a magyar újságíró kamara létrehozására, amely egyesít minden magyar nyelven író, rádiózó vagy tévéző újságírót határon innen és túl.
Kőszeghy Elemér, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője, a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségének elnöke:
- Nagyon hasznosnak tartom és örülök ennek a kezdeményezésnek, ami a legtöbb határon túli magyar újságíró fejében megfogalmazódott már. Mi is beszéltünk erről legutóbb egy más jellegű tanácskozáson Dudás Károly kollégámmal. A határon túli magyar sajtósok nem nagyon ismerik egymást, többnyire Budapesten futnak össze a különböző rendezvényeken. Szerencsésebbnek tartottam volna, ha ezt a találkozót valamelyik határon túli magyar régióban rendezik meg. Tudom, hogy az sokkal bonyolultabb, talán majd legközelebb. A legfontosabb azonban az, hogy milyen tartalommal tudjuk majd feltölteni. Attól tartok, ismét szétszaladunk és mindenki a saját dolgával foglalkozik tovább. Jó lenne csatlakozni a nemzetközi újságíró-szövetséghez, valamint javasoltam az újságírócserét és egy közös internetes újság beindítását. A világháló korában ez nem lehet gond és az is teljesen mindegy, hol lesz a székhelye. Gyorsan hozzájutnánk az egymással kapcsolatos eseményekhez, virtuálisan bejárhatnánk a történelmi Magyarországot. Ha ez sikerül, megtörténik a magyar-magyar újraegyesülés, legalábbis a hír és az információ világában.
Lovász Attila a pozsonyi Vasárnap című hetilap főszerkesztője, aki Szegeden magánszemélyként, ahogyan ő fogalmazott: szlovákiai magyar újságíróként volt jelen.
- Minden találkozónak akkor van értelme, ha a résztvevők valami újjal mennek haza. Ha csak barátságok köttetnek, az is megéri, de azért még nem kell új szervezetet létrehozni. A Kárpát-medencei magyar újságírásban vannak közös munkavállalói, újságírói és szakmai érdekek, ha ezeket képesek vagyunk megfogalmazni és akár nemzetközi fórumokon is védeni, vagy elérni azt, hogy védjék nálunk erősebb szervezetek, akár úgy, hogy kollektív tagokká is válhatunk, akkor van értelme. Ha összehozunk egy szövetséget azért, hogy évente két-három alkalommal találkozzunk és elsírjuk egymásnak, milyen rosszul élünk, akkor nincs semmi értelme. Az egyik ilyen közös érdek, hogy hagyjanak minket írni. Van egy szlovák mondás, csak szó szerint tudom lefordítani, valahogy így hangzik: Szabadságot a szólásnak, de szabadságot a szólás után is.
A szakmai társulás egyelőre konvencióként működik, tehát azzal, hogy nem hoztak létre jogi személyt, átmenetileg sikerült áthidalni a bejegyeztetés adminisztratív és jogi vonzatait. A nemzetközi pályázatokon viszont a jogi személyként is bejegyzett újságíró-egyesületek átadhatják a projektumaikat. A vitában el kellett dönteni azt is, kik kapcsolódhatnak be: szervezetek vagy egyének. A munkatestület az előző mellett tette le voksát, azzal a megjegyzéssel, hogy azok az újságírók, akiknek az országában nincs magyar újságíró-egyesület, betagosodhatnak akár a romániaiba, a vajdaságiba, a kárpátaljaiba vagy a horvátországiba.
A Konvenció megalakulását levélben üdvözölte Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke, aki felvetette, hogy a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának soron következő, szeptemberi ülésén megfigyelőként részt vehetnének a KMÚEK képviselői is.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Magyar szellemiséggel Európába
Zene
Magyar szellemiséggel Európába
Nemzetpolitika
  • Hét Nap
  • 2018.11.05.
  • LXXIII. évfolyam 44. szám
Facebook

Támogatóink