Több ezer hektárnyi termőterület van víz alatt, illetve maradt megműveletlen a magyarkanizsai határban. A kanizsa—adorjáni réten a legsúlyosabb a helyzet. Itt a magas talajvíz miatt az ősszel nemcsak a kukorica és a napraforgó maradt talpon, de a termelők a cukorrépát sem tudták betakarítani. Az állattenyésztők is gondban vannak, a lucernaültetvényeiket ugyanis elöntötte a víz, ezért akadnak olyan parcellák, ahol a második kaszálást sem tudták biztonságba helyezni.
A helyi vezetők mindent megtesznek, hogy segítsenek a bajba jutott gazdákon, egyelőre azonban csak ígéreteket kaptak a tartományi és a köztársasági illetékesektől. További gondot okoz a következő időszak csapadékos időjárása. Tavaly egyébként csaknem 900 mm csapadék hullott Magyarkanizsára és környékére, ami az átlagos mennyiség másfélszerese.
A helyzetet csak tetézte a szokatlanul esős szeptember, amikor a gazdáknak a tavaszi vetésű növényeket kellett volna betakarítaniuk. A termelők akkor még remélték, hogy a csapadékos időjárást száraz időszak követi majd, és be tudják fejezni az aratást, el tudják végezni az őszi vetést, illetve a mélyszántást. Ez azonban nem így történt. Ezért a termelőknek nem maradt más hátra, minthogy tétlenül szemléljék, hogyan veszik lassan kárba az egész évi munkájuk.
A kukoricának jelentős hányada — mintegy 70 százaléka —, a napraforgónak pedig csaknem 20 százaléka még most is talpon van. Az édesgyökér egy részét — amennyi éppen fedezi a termelési költségeket — sikerült betakarítani, a termelőknek hasznot hozó gyökér azonban még most is víz alatt van. A helyzet a lucernaültetvényeken sem jobb. A tavalyi esőzések miatt a gazdák helyenként még a második kaszálást sem tudták elvégezni, akinek pedig ez sikerült, az nem tudta elhordani a szénát a parcelláról. A kanizsai réten akkora a belvízszint, hogy a magyarkanizsai község illetékesei a termelőkkel karöltve a DTD zentai körzeti részlegéhez fordultak segítségért. Többszöri megbeszélés és terepszemle után a DTD megtette a szükséges lépéseket. Ezt azért fontos kiemelni, mert az évi tervükben a csatornahálózat tisztítása és karbantartása szerepel, nem pedig a parcellákon rekedt víz elvezetése. A DTD zentai részlegének munkásai — a szűkös anyagi keretek ellenére — megtettek minden tőlük telhetőt, hogy enyhítsenek a kialakult állapoton — nyilatkozta lapunknak Halász Mónika, a Magyarkanizsai községi tanács mezőgazdasággal és vízgazdálkodással megbízott tagja.
De nemcsak a belvíz okozott gondot, hanem a termelők által elzárt csatornák is. A földművesek ugyanis a csatornákon keresztül átjárókat alakítottak ki, leegyszerűsítve ezzel parcelláik megközelítését. — Ez a bajnak csak az egyik forrása, a nagyobb gond az, hogy a csatornák iszapolásából eredő hordalék — ahelyett, hogy az illetékesek azt elszállították volna — a csatorna szélén marad, sok esetben elzárva a víz természetes elfolyását, mintegy medencét képezve ezzel az egyébként is alacsony fekvésű területeken. Jelenleg — más-más kataszteri községekben — mintegy négyezer hektárnyi termőterület van víz alatt. Többször tárgyaltunk a Vajdaság Vizei Közvállalattal, illetve a Tartományi Mezőgazdasági Titkársággal, hogy mentesítsék a bajba jutott termelőket a vízlecsapolási illeték megfizettetése alól — nemcsak az elmúlt, de az idei, illetve a jövő esztendőre nézve is. Erre azért van szükség, mert ha ősszel nem művelik meg a réti agyagos földeket, akkor azokat később, ha kiszáradnak, szinte lehetetlen felszántani. Kérésünket azonban a tartományi illetékesek — a hatáskör hiányára hivatkozva — elutasították, mondván: fizetés alóli mentesítésről csak a köztársasági kormány dönthet, az adóhivatalon keresztül pontosan meghatározva, hogy mely községekben nem kell vízlecsapolási illetéket fizetni, és meddig. A legfrissebb információim szerint az adóhivatal eddig egyetlen termelőnek sem kézbesített ilyen számlát, annál is inkább, mivel nem csak Magyarkanizsát és környékét érinti a kérdés. Úgy gondolom, a szerb kormány előbb megvárja, hogy a helyzet stabilizálódjon, és csak ezután fog dönteni. A kivárás véleményem szerint arra is utalhat, hogy el fogják törölni a bajba jutott községek termelőinek a 2014. évi vízlecsapolási illetékét, már csak azért is, mert a májusi árvíz után a kormány ezt egyszer már megtette, húsz vajdasági községet mentett fel a fizetség alól — mondta bizakodóan Halász Mónika.
Molnár Áron felvétele
Kispiacon korábban csak a szántóföldeken lehetett belvizet látni, az utóbbi napokban azonban már a település házai is veszélybe kerültek. A lakosság és a horgosi vízművek elvégezte a kispiaci csatornahálózat tisztítását. Ezek az intézkedések várhatóan mérséklik majd a víz továbbterjedését. A helyzet enyhítése érdekében a Körös egyik szakaszának tisztítására is szükség volt. Noha a Köröst a Bogarzóval összekötő rész nem a DTD-csatornához tartozik, a vállalat — az árvízvédelmi intézkedések keretében — engedélyt kapott a Vajdaság Vizei Közvállalattól, hogy elvégezze a munkát, illetve intézkedjen a kritikus helyeken.
A vízügyi szakemberek szerint a munkálatoknak köszönhetően Kispiacról és környékéről sikerül majd elvezetni a belvíz nagy részét. A magyarkanizsai községi tanács mezőgazdasággal és vízgazdálkodással megbízott tagja elmondta, hogy jelentősen javult a kommunikáció a DTD zentai részlegének vezetői és a magyarkanizsai termelők, illetve az önkormányzat között. — Ezt azért fontos kiemelni, mert a DTD zentai részlege az előző néhány évben nehéz helyzetben volt. Az ott dolgozóknak nem igazán volt munkájuk, ezért nem is meglepő, hogy a terepen sem voltak láthatóak, illetve hogy a munkájuk hatékonysága sem volt kielégítő. Ezen a téren most jelentős előrehaladás tapasztalható. A csatornázási vállalat körzeti munkatársa a magyarkanizsai önkormányzat épületében három napon át fogadta a bajba jutott termelőket. A bejelentések, illetve a DTD munkásainak terepszemléje után feltérképezték a helyet, illetve meghatározták a szükséges intézkedések sorrendjét. A termelőkkel és a DTD vezetőivel beszélgetve megállapítottuk, hogy elsőként a talpon maradt kukoricáról és a vetésekről kell elvezetni a vizet. A kanizsai réten már javában folynak a lecsapolási munkálatok. Próbáljuk menteni a menthetőt — emelte ki Halász.
A bejelentések nemcsak a DTD-nek nyújtanak jó alapot a 2015. évi terv elkészítéséhez, de az önkormányzatnak is segítenek annak eldöntésében, hogy az idén milyen eszközökre pályázzon. Az önkormányzat — meghallgatva a bajba jutott cukorrépa-termesztőket — átiratot intézett a cukorgyárhoz, és arra kérte a feldolgozót, hogy írja le vagy ütemezze át a termelők inputanyagokból származó adósságát, elsősorban azokét, akik már a szedés idején sem tudták megközelíteni a parcellájukat. A cukorgyárak ugyanis az édesgyökér leszállítása után fizettetik meg a termelési anyagot, ezért a répatermesztők most nagy bajban vannak, hiszen vagy a hasznuk veszett oda, vagy pedig az egész évi munkájuk. A kialakult helyzet miatt a magyarkanizsai állattartók számára súlyos gonddá vált a szálastakarmányról való gondoskodás. Most van az őszi kalászosok fejtrágyázásának ideje. Lassan el kellene kezdeni a tavaszi vetés előkészítését. Erre azonban ilyen körülmények között sajnos nincs lehetőség. Ha a vetésekről nem sikerül idejében elvezetni a vizet, akkor a növény ki fog rohadni, de még ha elvezetik is, a termelők akkor sem örülhetnek, mert a belvíz mindenképpen hozamkiesést fog eredményezni. Magyarkanizsa önkormányzata felhívja a termelők figyelmét, hogy a helyzet minél pontosabb feltérképezése érdekében jelentsék, ha belvíz fenyegeti a termőterületüket. A bejelentéseket Ördög Rudolf, a DTD körzeti munkatársa fogadja a 063/610-580-as telefonszámon.