Madéfalva üzenete

Madéfalva üzenete

Háromnapos, kiemelt jelentőségű rendezvénysorozatot szervezett a székelyföldi Madéfalva (Siculeni) község január első hetében. Az esemény nyitánya volt a székelymészárlás 250. évfordulója alkalmából meghirdetett Siculicidium emlékévnek, melynek keretében gyalogtúrával, kiállításokkal, tudományos tanácskozással és táncszínházi előadással is emlékeztek a vértanúkra, valamint a zsarnoki erőfitogtatás kreálta, 1764. január 7-ei eseményre.

Mottó: „Minél jobban ismerjük a múltunkat, annál inkább eligazodunk a jelenben. Sőt, van biztos helyünk a jövőben is!” (Csiki Béla)

Háromnapos, kiemelt jelentőségű rendezvénysorozatot szervezett a székelyföldi Madéfalva (Siculeni) község január első hetében. Az esemény nyitánya volt a székelymészárlás 250. évfordulója alkalmából meghirdetett Siculicidium emlékévnek, melynek keretében gyalogtúrával, kiállításokkal, tudományos tanácskozással és táncszínházi előadással is emlékeztek a vértanúkra, valamint a zsarnoki erőfitogtatás kreálta, 1764. január 7-ei eseményre. A tragédia negyed évezred távlatából is sajátos jelképe maradt az alkotmányos kiváltságaihoz mindenáron ragaszkodó székelységnek. A rendezvénysorozat kiemelkedő programpontja a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének évi közgyűlése volt, melyre az al-dunai székelység harmincnyolc főt delegált Székelykeve, Sándoregyháza, Hertelendyfalva és Pancsova (székely)magyar egyesületeinek soraiból.

Január 7-e egyébként a bukovinai székelység születésnapjának is tekinthető. Annak a székely népcsoporténak, amely közvetlenül a madéfalvi veszedelem után Moldvában keresett és talált menedéket. Bukovinában gróf futaki Hadik András közbenjárására telepedtek le, létrehozva Andrásfalvát, Józseffalvát, Hadikfalvát, Istensegítset és Fo-gadjistent. Noha a 19. század végén kezdődő kirajzásuk következtében mára ezekben a bukovinai falvakban már egyetlen magyar lélek sem maradt, a vándorlás még napjainkban sem ért véget. A ragaszkodás láthatatlan szálai azonban továbbra is hazavezetnek. Ezt az üzenetet hirdette az a kopjafa, amely a madéfalvi Siculicidium-emlékműnél tartott központi megemlékezés keretében lett állítva („Mü magunkval hoztuk a szokást, hogy egyik a másért legyünk”), továbbá a bonyhádi Völgységi Múzeumnak az Emelt fővel — Bukovinai Székelyek Magyarországon 1941—2011. elnevezésű alkalmi tárlata az (újjá)épülő emlékpark tőszomszédságában, Szentes Gábor madéfalvi fafaragó mester, nyugalmazott vasutas és helytörténész rendhagyó Vándorbot-kiállítása a falu közbirtokossági székházában...

Vízkereszt napjának utolsó perceiben több székelyföldi településen is megkondultak a lélekharangok, emléket állítva a több száz áldozatot követelő madéfalvi vérengzés mártírjainak. Mi több, a Csíki-medence települése fölött pirotechnikai eszközökkel utánzott ágyúrobaj hullámzott végig a hajnali órákban, megteremtve ezáltal a veszedelem miliőjét. A falu templomában, a püspöki szentmise befejezéseként a helyi iskolások színre vitték a történteket. A szertartás után — melyet Tamás József, a Gyulafehérvári Egyházmegye madéfalvi születésű segédpüspöke és paptestvérei celebráltak — a gyülekezet a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar kíséretében vonult végig a ködfátylas főutcán az emlékműhöz. A nyitányt jelentő Mikor Csíkból kiindultam kezdetű népéneket Győrfi Erzsébet, az erdélyi magyar táncházmozgalom egyik oszlopos tagja adta elő, majd Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere szólt az egybegyűltekhez. Eleik békés, ám mindvégig határozott szándékait követendő példának állítva további összefogásra szólította fel nemcsak az általa vezetett köz(ös)séget, hanem minden jelenlevőt — pártszíni, felekezeti és földrajzi hovatartozástól függetlenül.

A koszorúzás előtt Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke és Kelemen Hunor, a RMDSZ elnöke mondott alkalmi beszédet. A központi ünnepségen az emlékparkban leleplezték a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége által készíttetett kopjafát is, majd a tövében a tagegyesületek képviselői elhelyezték koszorúikat és örökmécseseiket. Mindehhez Csibi Krisztina elnök asszony mondott felvezető méltatást. Utána Potápi Árpád János Bonyhád város polgármestere, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke szólt az egybegyűltekhez.

Noha a helyszíni jegyzetek nyomán készült összefoglalóból nevek, helyszínek, események és nyilatkozatok sora maradt ki, a madéfalvi rendezvénysorozat minden szegmense egyértelműen megfogalmazott üzenettel bír(t): a tisztességes és emberi megélhetés jogának, a magyar nyelvhez, a magyar szülőföldhöz, a magyar múlthoz és jövőhöz való jognak nincs alternatívája!

Martinek Imre felvételei

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Barangoló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink