1. Alapítása óta a Dankó Rádió többször költözött, egy időben Budapest belvárosában, a Nagymező utcai látványstúdióban készült a műsor. Jelenleg, 2018 óta a hatodik helyszínről, az MTVA Kunigunda úti székházában berendezett modern stúdióból szól naponta az adás.

2. A stúdióban – akkor is, ha épp nincs élő stúdiókoncert – mindig áll egy cimbalom és egy elektromos zongora.

3. A Dankó Rádió több éven át jelentkezett élőben egy könnyűzenei fesztiválról, ahol Nóta karaoke várta a kilátogatókat. Tordai Zoltán és zenekara szolgáltatta a zenét, és mint egy karaoke klubban, a vállalkozó kedvűek megkapták a nóták és operettslágerek dalszövegeit az énekléshez. A kezdeményezést mindig hatalmas érdeklődés és siker fogadta.

4. Idén Bicskén lépett színpadra a Dankó Klub történetének legszebb kort megélt fellépője, a velünk élő legenda, a 88 éves Madarász Katalin énekesnő. Az előadáson ikonikus nótája, a Nem tudom, az életemet hol rontottam én el is elhangzott, amelyet a művésznő erre az alkalomra egy új versszakkal egészített ki. (Az előadásáról készült koncertvideó premierje december 16-án 19 órakor kezdődik a Dankó Rádió hivatalos Facebook-oldalán.)

A mellékelt fotón Madarász Katalin nótaénekesnő és népdalénekes énekel a Dankó klub előadásán Bicskén, a Petőfi Művelődési Központ színpadán. Bicske, 2022. november 11. MTVA Fotó: Zih Zsolt

5. A Dankó Klub előadásainak eddigi legfiatalabb fellépője egy hétéves kisfiú, Szűcs Palika volt, aki 2018-ban szintén a Nem tudom, az életemet hol rontottam én el című nótát, a Dankó Klub legidősebb előadójának művét énekelte el Siófokon.

6. A Dankó Rádió stábja 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben a Muzsikáló Magyarország program részeként az ország különböző településein kereste fel a szórakozóhelyeken élőben muzsikáló cigányzenekarokat, hogy megörökítsék előadásaikat. A programnak köszönhetően összesen 82 óra 30 percnyi hasznos anyag készült, a felvételek azóta is rendszeresen hallhatóak a rádió műsoraiban. A 3 év alatt csaknem 70 helyszínen, 69 zenekarral rögzítették az előadásokat, a stáb összesen 6987 km-t utazott.

7. A Dankó Rádió valóban összeköti a világ magyarságát. A Jó ebédhez szól a nóta című műsor minden hónap első csütörtökén élő stúdiókoncerttel jelentkezik, amit a rádióban és a Dankó Rádió hivatalos Facebook-oldalán is élőben követhetnek a hallgatók. Volt olyan koncert, amit az internet segítségével egyszerre hallgattak Dél-Amerikában és Ausztráliában is az ottélő magyarok. A Szív küldi szívnek szívesen című kívánságműsort is világszerte követik, de talán a legtávolabbi üzenet 2022 augusztusában érkezett, amikor a Madocsai Falunapokról szólt a Dankó Rádió élő adása. A műsornak írtak Németországból és az Amerikai Egyesült Államokból is, valamint üzenetet küldött egy hivatásos katona és madocsai születésű felesége is, akik a nyugat-afrikai Maliban hallgatták a Dankó Rádiót.

8. A Dankó Rádió saját szervezésű, ingyenes koncertsorozata, a Dankó Klub kilenc éve viszi „házhoz” az élő zenét; a magyar nótákat, operett- és örökzöld slágereket határainkon innen és túl. Az első Dankó Klubot 2013. december 18-án rendezte meg a rádió csapata Budapesten, és azóta több mint 60 nagy sikerű koncertet tartottak. A két legtávolabbi esemény helyszíne Csíkszereda és Kézdivásárhely volt.

9. A Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetői között több népszerű, sikeres előadóművész is van: Budai Beatrix, Nádas György, Tarnai Kiss László, Czikora László – de a stáb több tagja is állt már fellépőként színpadon zenei vagy színházi produkciókban. A népzenei szekció műsorkészítői szinte kivétel nélkül kiváló muzsikusok, énekesek.

10. A Dankó Rádió az elmúlt tíz évben számos külső helyszínről jelentkezett élő adással, úgynevezett kitelepüléssel. Szólt már az adás falunapokról, fesztiválokról, de disznóvágásról, pincesorról is. 2019 szeptemberében Cserkeszőlőn egy lovaskocsiról szólt a Szív küldi szívnek szívesen című kívánságműsor élőben. Mivel a lovaskocsin nem volt áram, Gorzsás Gábor hangmérnök magával vitt egy teherautó akkumulátort, amire rácsatlakoztatott egy invertert és így vált elérhetővé a 220 Volt, amivel üzemeltetni lehetett a közvetítéshez szükséges eszközöket, például a keverőpultot és a hangfalakat. Nehezítette a stáb dolgát, hogy adás közben folyamatosan mozgásban voltak, de az élő adás így is sikeresen lezajlott.