Lovagavatáson
2020.01.18.
LXXV. évf. 3. szám

A Kultúra Lovagja címeket adtak át 2020. január 18-án a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepi gálán. A budapesti Honvéd Kulturális Központban nyolc országból érkezett 36 lovagot avattak, Vajdaságból ötöt.  Az idei gála díszvendége Bácska volt.

Lovagavatáson

 „Olyan kiváló emberek kapják a Kultúra Lovagja elismerést, akik nemcsak az egyetemes és magyar kultúrát őrizték, ápolták évtizedeken keresztül, hanem rengeteget tettek a közösségünkért egy emberöltőn át, alázatos és következetes munkával” — mondta beszédében Fülöp Péter, az Emmi művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkára.


Szalai Attila/Hét Nap Online felvételei

A magyar kultúra napja alkalmából immár 24. alkalommal megrendezett gála két fővédnöke Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Fekete Péter, az Emmi kultúráért felelős államtitkára volt. Az utóbbi nevében megszólaló Fülöp Péter kiemelte: minél jobban ismerjük az egyetemes vagy a származásunk szerinti kultúrát, annál gazdagabban érezhetjük magunkat a kultúra adta és jelentette biztonságban.

A honvédelmi tárca vezetése nevében felszólaló Erdélyi Lajos, a HM humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: a közös kultúra lényegében egy nyelv, egy titkos szövetség szimbólumrendszere, amit csak mi értünk, ez az ember legértékesebb tulajdona.

„A katonák is hozzájárultak a magyarság kulturális fejlődéséhez, a magyar kultúra napja gálát megálmodó és létrehozó két szervezetet, a Honvéd Kulturális Egyesületet és a Falvak Kultúrájáért Alapítványt is katonák alapították és jelenleg is vezetik. A katonakultúra és a katonák által képviselt művészeti tevékenység gyorsan és egyértelműen a közművelődés részévé válik” — fogalmazott Erdélyi Lajos.

A magyar kultúra napja gála 24 éves múltra visszatekintő esemény, amely az anyaországban, a Kárpát-medencében és a diaszpórában működő civil szervezetek együttműködésével valósul meg. A rendezvény keretében egy vajdasági, egy felvidéki és egy magyarországi ifjúsági közösség Örökség serleg elismerésben részesül. Az idei gála díszvendége Bácska volt.

A Kultúra Lovagja elismerést azok kapják, akik határon innen és túl, szűkebb vagy tágabb közösségükben önzetlenül, áldozatos munkával, magas színvonalon szolgálják a magyar kultúrát. A címre minden évben pályázat útján civil szervezetek és önkormányzatok állítanak jelölteket. Az elismertek oklevelet, kitűzőt és nyakdíszt kapnak, nevüket beírják a Kultúra Lovagjainak aranykönyvébe. Az avatás a történelmi díszőrség által őrzött Szent Korona másolatának jelenlétében történik.

A szombaton avatott lovagok között öt vajdasági is van: Léphaft Pál nagybecskereki grafikus, újságíró, dr. Silling István bácskertesi egyetemi tanár, Sziveri Szabolcs csókai karnagy, Micsik Béla törökbecsei hitoktató, népzenész és dr. Csáky S. Piroska újvidéki tanár (ő az Egyetemes Kultúra Lovagja címet kapta).

A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Szatmárcsekén a Himnuszt.
 


 

 

 



A vajdasági lovagok

A Magyar Kultúra Lovagja

Léphaft Pál (Nagybecskerek, Szerbia) grafikus, újságíró

Lovagias tettek: Autószerelőnek tanult, darukezelőként dolgozott, majd az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv- és irodalom szakán folytatta tanulmányait. 1977-től az Újvidéki Televízió magyar szerkesztőségében újságíró, riporter. 1987-től máig az újvidéki Magyar Szó napilapnál karikaturista, újságíró és szerkesztő, 1994-től az újság Grimasz melléklet szerkesztője. Rajzait és írásait az elmúlt négy évtizedben több délvidéki és kárpát-medencei, valamint délszláv lap közölte, többek között a szabadkai Napló, a Brassói Lapok, a csíkszeredai Hargita Népe, a budapesti Magyar Nemzet és Heti Válasz, valamint a Bécsi Napló. Számtalan illusztráció mellett öt karikatúra kötetet jelent meg. Közel félszáz egyéni kiállításon mutatkozott be. Küldetését így fogalmazta meg: „Életem során grafikusként, újságíróként, karikaturistaként, nem tettem semmi különöset, Újvidéken, Délvidéken, a Kárpát-medencében, csupán véges emberi létem alatt megpróbáltam a rám bízott talentumokat másokkal is megosztani.”

„A képzőművészeti és újságírói életművéért”

 

Dr. Silling István (Bácskertes Szerbia) egyetemi tanár

Lovagias tettek: Az Újvidéki Egyetemen szerzett magyartanári oklevelet. Több iskolában tanította a magyar és szerbhorvát nyelvet. 1986-1995 között a zombori Történelmi Levéltár levéltárosa volt, majd a zombori tanítóképző kar egyetemi rendkívüli tanára, a Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék vezetője. Megalapításától tanszékvezető egyetemi tanára a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karnak. 2012 decemberétől nyugalmazott egyetemi rendes tanár. A Lakiteleki Népfőiskola által szervezett tudományos néprajzi projekt szakmai vezetője. A délvidéki Nyugat-Bácskában lévő palóc település – Bácskertes/Kupuszina – néprajzkutatója. A népi értékek, éneke, balladák, hagyományok gyűjtője és népszerűsítője. A tájház létrehozója és helyi kiadványok elkészítője. Számos társaság tagja, többek között a MTA köztestülete, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság és a Vajdasági Magyar Közművelődési Tanács tagja. Számos tanulmánykötet szerzője, több egyetem vendégtanára.

„Határon túli néprajzi örökség érdekében kifejtett életművéért”


 

Sziveri Szabolcs (Csóka, Szerbia) karnagy

Lovagias tettek: A csókai II. Rákóczi Ferenc Magyar Művelődési Egyesület elnöke, művészeti vezetője az 1996-ban megalakult a kórusnak, amely először a Móra Ferenc Művelődési

Egyesületen belül működtek, majd önálló Egyesületet alakítottak. A férfikórus

híve ápolja a nagyságos fejedelem emlékét, kultuszát. Sikeres pályázatnak köszönhetően 2014. június 12-én a Vajdaságban elsőként állítottak egész alakos emléket a nagyságos fejedelemnek, a Szent háromság római katolikus templom kertjében. A kórus Sziveri Szabolcs vezetésével minden évben részt vesz a Vajdaságban megrendezett „ Durindón” valamint a KÓTA által meghirdetett minősítő versenyeken is. Valamennyi nívós díj birtokosai, többek között többszörös „ Aranypáva Nagydíjjal” is büszkélkedhetnek, amelyet már hat alkalommal nyertek el. Ebben az évben első ízben adták át a Dr. Olsvai Imre népzene kutató emlékére alapított díjat, amelyet szintén a kórus kapott meg elsőként. Repertoárjukban elsősorban népdalok, kuruc nóták, katonadalok, a Rákóczi induló, valamint a Rákóczi búcsúja is szerepel. Sziveri Szabolcs által vezetett férfikórus mindent megtesz a magyar kultúra megmaradásáért, továbbadásáért, a magyar nemzetünk egységesítéséért.

„A határontúli magyar kultúra ápolásáért”


 

Micsik Béla(Törökbecse, Szerbia) hitoktató, népzenész

Lovagias tettek: Népművészet Ifjú Mestere, citeraoktató, tudását népzenei táborokban adja át. Szinte valamennyi hajdani tanítványa ma sikeres oktató. 25 éve játszik tekerőn, oktatja és hangszeres kíséretet ad tánccsoportoknak. Citerakészítő és tudatos hagyományőrző, négyszázötven hangszerét Európában és Észak-Amerikában is használják. Hangszerbemutatóin 13 népi hangszerével járja Vajdaság óvodáit, iskoláit, művelődési intézményeit. 2001-től 2012-ig tagja volt a Durindó és Gyöngyösbokréta népzenei és néptáncfesztivál Tanácsának. Lelki közösségének felkérésére 2004 óta kántor a törökbecsei Szent István király plébánián. Kisegít az Assisi Szent Klára-templomban Törökbecsén és a töröktopolyai Nagyboldogasszony-templomban is. 1994 óta élteti a betlehemjárást. .

2013-ban hitoktatói diplomát szerzett, kilenc településen mintegy 3000 magyar bevonásával oktat. 2006-tól a Magyar Kultúra Apródja. Szükség szerint idegenvezetősködik, és részt vesz a falusi turizmus szervezésében, valamint bemutatja az Árpád-kori aracsi Pusztatemplomot. 2015-ben a visegrádi Szent György Lovagrend lovagjává választotta, 2019 júniusában mesteri fokozatot szerzett hittantanár-nevelőtanár szakon. szeptemberben a Történelmi Vitézi Rend vitézzé avatta.

„A magyar kultúra hagyományainak határon túli ápolásáért”


 

Az Egyetemes Kultúra Lovagja – alapító lovag

Mészáros Ilonka (Újvidék, Szerbia) elhunyta miatt a Falvak Kultúrájáért Alapítvány dr. Csáky S. Piroska (Újvidék, Szerbia) tanárnak Egyetemes Kultúra Lovagja címet adományoz és felruházza az alapító lovag jogosítványaival.


Ez volt a XXIV. Magyar Kultúra Napja Gála programja:
11.00 Lovagi virrasztás: a díszvendég 1. programja (versösszeállítás)
11.20 A gála megnyitása:
Rendezői köszöntő: Nick Ferenc 
Díszvendég köszöntő: Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke
Védnöki köszöntők: Erdélyi Lajos HM humánpolitikáért felelős államtitkár, dr. Fülöp Péter EMMI művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkár 
11.40 Díszvendég 2. programja, a két férfikar összevont dalcsokra 
11.50 Kultúra Lovagja címek átadása
12.25 Díszvendég 3. programja
Csermely zenekar, óbecsei vonós banda
12.35 Örökség Serlegek átadása
12.40 Díszvendég 4. programja
Kupuszinai néptánc kísérő zenekarral
12.50 Csonka Ferenc és zenekara
13.00 Szalagtűzés a Kultúra Lovagrendje zászlajára


Még több kép!▼

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Múzsaidéző rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..