home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Levetkezve az előítéleteket...
Martinek Imre
2013.01.23.
LXVIII. évf. 4. szám
Levetkezve az előítéleteket...

Rendhagyó jegyzetünkhöz egy újabb elhivatott amatőr helytörténészi szándék szolgáltatta a kiindulópontot. Még szinte fel sem ocsúdott a legutóbbi, Otthon — édes otthon című könyvét ért olvasói dicséretek özönéből, a torontálvásárhelyi Tatár Erzsébet máris egy újabb projektumon dolgozik: egykori falubelije, Krausz Koósz László (anyakönyvezett nevén Kraus Ladislav) elsüllyesztett verseit kívánja újból sajtó alá rendezni.

Kárpótlásul azért, hogy az 1994-ben megjelent Őseink nyomában című verseskötetbe e szerzőnek, sajnálatos módon, egyetlen költeménye sem kerül(hetet)t bele. Az ún. krauszi életúttal egyébként a 2003-ban kiadott falumonográfia (372. oldal) is foglalkozik. Utólagos engedéllyel az őt méltató biográfiát és a fotót is ebből a kötetből kölcsönöztük. Köszönjük a lehetőséget!
„Krausz Koósz László Debelyacsán született 1907-ben (más bejegyzések szerint 1906-ban — a szerző megjegyzése), Becskereken érettségizett, utána Bécsben folytatta tanulmányait. Leginkább irodalmi téren fejtett ki értékes kultúrmunkát. Egyik buzgó propagálója volt a jugoszláv—magyar kulturális együttműködésnek. Branislav Nušić több színdarabját fordította le magyar nyelvre, amelyek közül A gyászoló családot szép sikerrel adták elő Petrovgradban meg Zentán is. Több magyar lap és folyóirat munkatársa volt. Versei megjelentek a jugoszláviai magyar sajtóban.”
A monográfia szerzőinek kutatómunkája során bukkant elő a fiatalember első, a Félrevernék minden harangot című verseskötete „Küzdő, szenvedő embertestvéreimnek” ajánlással ellátva. Ennek nyomtatását 1934-ben a szabadkai Minerva vállalta. A második, immár Koósz alkotói néven publikált kötetének hollétét mindmáig homály fedi. Földi porhüvelyét katonatársai Macedóniában, Stipnél, a 15. mérföldkőnél temették el 1941-ben. Itt emeltetett később az édesanyja síremléket neki — csendes mementóul a felejtésre oly hajlamos utókor számára. Pedig értéket hagyott maga után. Versei megjelentek a két világháború közötti SZHSZ Királyság magyar sajtójában, érdekes költeményeit előadták irodalmi esteken, és szövegírója több zeneszámnak, amelyhez egyes visszaemlékezők szerint maga Vitkay Gyula kántortanító szerezte a dallamot.
„Amikor kitört a II. világháború, 1941-ben Krausz László mint tüzérfőhadnagy vonult be a Jugoszláv Hadseregbe. Hat nap múlva fegyverletételi parancsot kaptak. Krausz nem akart német fogságba kerülni (zsidó volt), elengedte katonáit, ő pedig a felelősség terhe alatt főbe lőtte magát.”
— A zárójelbe tétetett két szónak mindmáig súlya van. A hallgatásba burkolózó múlt nehéz fátylait, bizony, ma sem könnyű levetkezniük a túlélőknek. Pedig nincs okuk bármiért is szégyenkezni. Hiszen sokban az ő érdemük is falunk újabb lendületű felvirágoztatása a tizenkilencedik század végén, illetve a huszadik század elején — nyilatkozta lapunknak Erzsi néni. Nemcsak gazdag fényképdokumentációval, hanem saját, illetve férjének, Józsi bácsinak személyes tapasztalataival is alátámasztva érveit és értékmentő elképzeléseit.
Egy végérvényesen letűnt világ reliktumainak utolsó őrzői ők. Utolsók, de szerencsére nem a legutolsók, és ami ugyancsak reményt keltő, messzemenően nem tétlen szemlélői a globalizáció és e kór(ság) hordalékaiként jelentkező, mindent bezúzó folyamatnak. Az előítéleteket levetkezve azt igyekszenek továbbmenteni, amiről — enyhe pátosszal fogalmazva — a tizenkettedik óra utolsó minutáiban valóban vétek lenne megalkuvóan továbbra is hallgatni.
„Torontálvásárhelyen a XIX. század második felében már létezett zsidó közösség. A zsinagógát 1905-ben szentelték fel, és Talmud Tora vallási iskola működött, ahol 12 gyerek is tanult. (...) A Nőegylet (...) színielőadásokat is szervezett. A ’20-as években a Spárta helyi sportegylet keretében zsidó női Hazena kézilabda-társaság is létezett. (...) A holokauszt olyannyira megsemmisítette a [helybéli] zsidóságot, hogy a hitközséget fel sem újították.” (Hosszú a jegyenyesor — Debelyacsa monográfiája; 2003; 211. oldal)
 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..