Legyen a nemzetstratégia része!

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Legyen a nemzetstratégia része!

TÓTH Tibor fotójaA Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK) a Határon Túli Magyarok Hivatalának védnökségével május 19-e és 21-e között Szegeden tartotta meg második értekezletét. A tanácskozás központi témája a határon túli magyar újságíróképzés és -továbbképzés volt, de meg...

TÓTH Tibor fotója

A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK) a Határon Túli Magyarok Hivatalának védnökségével május 19-e és 21-e között Szegeden tartotta meg második értekezletét. A tanácskozás központi témája a határon túli magyar újságíróképzés és -továbbképzés volt, de megvitatták - ha átbeszélni nem tudták is, hiszen a tárgy kimeríthetetlen -- a sajtószabadság kérdését a Kárpát-medencében.
Felvetődött az a dilemma, hogy az újságírók oktatását mindenki a saját közösségén belül szervezze-e meg, figyelembe véve az otthoni sajátosságokat, vagy bízza magyarországi iskolákra, egyetemekre, intézményekre, esetleg fogjanak össze a határon túli magyarok közül azok, akiknél már megvan ennek a háttere, és fogadják a környező régiókból is az érdeklődőket. Mindegyiknek van előnye és hátránya, de a kettőnek a vegyítése lenne a megfelelő - vélekedett Komlós Attila, a HTMH elnöke, aki munkatársaival részt vett az eseményen. Ez nem lehetetlen vállalkozás, csak ki kell találni a módját és a pénzelését. Ugyanilyen fontos azonban az újságírók továbbképzése is.
- A nemzethez való kötődés érzelmileg, morálisan, politikailag köti az újságírót. Úgy kell objektívnek és kitárulkozónak, érdeklődőnek, kérdezőnek lennie, a dolgok mélyére ásnia, hogy közben tudja, tele van fékekkel és gátakkal, mert arra kell vigyáznia, hogy a saját kisebbsége érdekeit ne sértse meg a többséggel szemben. A tankönyvekben viszont az áll, hogy ezt nem szabad megtennie. Hogyan lehet úgy Marosvásárhelyen, Brassóban, Bukarestben, Kassán, Ungváron, Lendván, Eszéken, Zágrábban, Pozsonyban, Újvidéken objektív, jó újságot, tévé- és rádióműsort készíteni, hogy közben elkötelezett legyen egy ügy iránt? Ezeknek az újságíróknak, vagyis Önöknek, arra kell figyelniük, hogy le is írják azt, amit hallottak és láttak, de a kisebbségi érdekeik ne korlátozódjanak kifelé, hogy a belső kisebbségi feszültségek, torzsalkodások, pártoskodások, az egymás gyilkolászása ne okozzon problémát, de mégis legyen róla szó. Óriási kihívás a határon túli magyar újságírást jól művelni, amire fel kell készíteni a jövendő nemzedéket is - fejtette ki a nézetét Komlós Attila.
Klemm József, az Újvidéki Rádió szerkesztője, a Pro Media vajdasági magyar újságíró-iskola vezetője, a dilemmákat és a megoldási lehetőségeket próbálta felvázolni. Az addig elhangzottak alapján reményét fejezte ki: megvan a szándék, hogy az anyaország és a határon túli magyarság bizonyos kérdésekben ismét egymásra találjon. Hangsúlyozta, hogy a szakmai képzésnek és az etikai nevelésnek szorosan össze kell fonódnia, a kisebbségi sajtótól viszont a magyar szellemiségű, de európai szintű tájékoztatást kell követelni, vagyis egyértelműen fel kell vállalniuk a magyar kisebbség problémáit.
A rendezvény végén a HTMH elnökével folytatott előzetes nézetegyeztetés, valamint az értekezleten elhangzott észrevételek és javaslatok alapján az erdélyi, a vajdasági, a kárpátaljai, a horvátországi és a muravidéki magyar újságírók képviselői zárónyilatkozatot hoztak, melynek az első pontjában szorgalmazzák, hogy az anyaországban és a külhoni magyar közösségekben egyaránt nemzetstratégiai ügyként kezeljék a kisebbségi magyar újságíróképzést. A fiatal, kellő elméleti és gyakorlati tudással felvértezett újságíró-nemzedék kinevelése, valamint a sajtóban már dolgozó szakmabeliek állandó továbbképzése nélkül ugyanis rövid időn belül végveszélybe kerülhet a külhoni magyar közösségek megmaradását szavatoló kisebbségi magyar média. A dokumentum folytatásában leszögezik: a külhoni magyar média számára létfontosságú, hogy a kisebbségi tömegtájékoztatás sajátosságait szem előtt tartva az újságírók képzése lehetőleg azokban a közösségekben történjék, amelyekben az oktatási folyamat befejeztével a képzett fiatalok kifejtik majd tevékenységüket, ezért a külhoni magyar újságíró-iskolák, illetve újságíróműhelyek létrehozása és működtetése elsődleges fontosságú. Az ilyen iskolákban ugyanis külön figyelmet szentelhetnek a kisebbségi újságírás sajátosságainak, ami az anyaországi stúdiumokon nem képezi a tanulmányozás tárgyát. A külhoni magyar újságíró-iskolák eddigi tevékenységét elemezve arra a megállapításra jutottak, hogy a már meglévő ilyen jellegű intézmények munkaterveit a most megfogalmazott stratégiai céllal kell összehangolni, a sikeresebb munka érdekében pedig az eddiginél szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni az újságíró-iskolák és a szerkesztőségek között. Az összejövetel résztvevői támogatják a HTMH kezdeményezését, hogy az Erdélyben és a Vajdaságban már működő újságíró-iskolák a szükséges szakmai és szervezeti felkészülés után vállalják fel az újságíróképzést azokban a külhoni magyar közösségekben is, ahol még nem sikerült intézményesített szinten megoldani ezt a feladatot, és elvben megállapodtak az erre vonatkozó tevékenységi tervek sürgős kidolgozásában.
A fejlett demokráciákban már régóta meghonosodott gyakorlattal összhangban a KMÚEK tagszervezetei nyomatékosan szorgalmazzák, hogy a külhoni magyar közösségekben is váljék kötelező érvényűvé a hivatásos újságírók folyamatos szakmai továbbképzése. ?????????????????????Ennek kivitelezésében az anyaországi szakmai szervezetek és rokonszerkesztőségek tevékeny segítségére is igényt tartanak. Csak ez szavatolhatja azt, hogy a kisebbségi magyar média szakmai és minőségi szempontból is fel tudja venni a versenyt a többségi nyelven megjelenő sajtószervekkel. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az újságíróképzéssel és -továbbképzéssel egyidejűleg a kisebbségi magyar közösségekben feltételeket kell teremteni a befogadó közeg médiakultúrájának a javítására is. Ezért javaslattal fordulnak az illetékes külhoni oktatási intézményekhez, hogy a középiskolai tantervekben biztosítsanak helyet a Médiaismeret nevű tantárgynak. Az újságíró-iskolák hajlandók tevékenyen közreműködni az említett tantárgyat oktató tanárok szakmai felkészítésében. Mivel ez a kérdés nagyon fontos, olyan döntés született, hogy a következő találkozókra meghívják a külhoni újságíró-iskolák diákjait is, meghallgatják a véleményüket, megismerik az elvárásaikat.
A Konvencióban jelentősnek tartják, hogy a nemzetstratégiai kérdések rendszeresen és hangsúlyosan jelenjenek meg a sajtóban. A határon túli magyar közösségek megmaradásáért a vészes népességfogyás mérséklésében és megállításában, valamint az autonómiatörekvések sikerre vitelében a médiának a maga eszközeivel hatékonyan és folyamatosan cselekednie kell.
A KMÚEK második szegedi találkozójának résztvevői a zárónyilatkozatunkban is üdvözölték a Határon Túli Magyarok Hivatalának a kérdéshez való tevékeny és segítőkész hozzáállását. Meggyőződésünk, hogy az anyaország és a külhoni magyar szervezetek ilyen példaértékű együttműködése, amikor a határon túli szervezetek vállalják a kezdeményező, a tervező és a megvalósító, az anyaország pedig a tanácsadó, a koordináló és a támogató szerepét, olyan hatékony programok előkészítését és kivitelezését szavatolhatja, amelyek nem csupán egy-egy szűkebb magyar közösség, hanem az összmagyarság érdekeit szolgálják.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink