A szervezők elmondása szerint a fotópályázat alatt átlagosan tizenhat és fél percenként töltötték fel képeiket (összesen 2606-ot) a jelentkezők az Indafotón található gyűjteménybe. Az alkotók három kategória közül választhattak, de a zsűri nem kategóriánként hirdetett eredményt. A szerzők által közölt adatokat a bírálók hitelesnek tekintették. A zsűri tagjai az alábbi személyek voltak: Benkő Imre World Press Photo díjas fotográfus, Csizek Gabriella, a Mai Manó Ház művészeti munkatársa, Ferincz István, a Focus Medical Lézeres Látásjavító Központ ügyvezetője, Féner Tamás Kossuth-díjas fotográfus és Kalas Györgyi, az Index.hu újságírója.

A zsűri gondolatai a pályamunkákról:

„»A fotográfia a legbonyolultabb dolog a földön, de egyben oly gyermeteg, mint egy zsenge palánta« — Edward Steichen múlt század eleji gondolata jutott eszembe, amikor a pályázatra beküldött képeket nézegettem. A fény-árnyék, rész-egész, látás-nem látás hálásnak, könnyűnek tűnő témák. Rengeteg fotó érkezett, így a képek tengeréből válogattunk. Találkozhattunk érdekes, kreatív és évtizedek óta visszatérő formai-technikai közhelyekkel, szép emlékű családi, utazási fényképekkel, valamint a pályázati kiírásra, a témára fittyet hányó részvevőkkel is. A zsűrizés végjátszmájában mégis több elismerésre méltó alkotásból kellett kiválogatnunk a tizenegy szerencsés díjazottat. A technikai fejlődésnek köszönhetően a fényképezés játékká, népszórakozássá vált, de a minden eddiginél több fénykép nem feltétlenül jár együtt a vizuális látás fejlődésével is. Az alkotó fotográfia lényegének megértése egy gyakorlaton alapuló tanulmányút” (Benkő Imre).

„Örömmel tapasztalom, hogy az eddigi pályázatokhoz képest kevesebb olyan fotót töltöttek fel, amely köszönőviszonyban sincs a témával, a kategóriákkal. Mindenkit, aki elgondolkodott, dolgozott, képet készített és a pályázaton részt vett, köszönet illet. Azokat, akik bátrak voltak új összefüggésbe helyezni és képben megmutatni a kategóriákban megfogalmazottakat, és azokat is, akik a máshogy megmutatást választották” (Csizek Gabriella).

„Hatalmas élmény volt számomra a pályázat anyagának zsűrizése. Sokan nem vették komolyan a kiírást, és látszott, hogy többen gondolták úgy, hogy a fény-árnyék kettőssége témában bármilyen fekete-fehér fotó megfelelő. A válogatás során személy szerint külön értékeltem, ha látszott, hogy valaki a pályázati kiírás kedvéért elgondolkodott, és külön erre a pályázatra készítette el fotóját. Még nagyobb öröm volt, ha ez a kép jól is sikerült, noha erre sajnos kevés példa akadt. Az is fontos, hogy a képnek legyen egy olyan különleges hangulata, amellyel megfogja a nézőt, és elhiteti vele, hogy valóban egy megismételhetetlen hangulatot élhet át” (Kalas Györgyi).

A díjazottak:

I. hely: Tóth-Kovalik Ádám Dániel, II. hely: Szerda Zsófia, III. hely: Bottka Rebeka, IV. hely: Farkas Norbert, V. hely: Jakobovits Lili, VI. hely: Spingár-Westerlund Anita, VII. hely: Lex Mihály, VIII. hely: Juhász Norbert, IX. hely: Hajnal Adrienn, X. hely: (holtverseny) Nagy István és Sarusi István.