Lakatlan torony

Jól ismert tézis, hogy minden, amit a szocializmusban gyártottak, nagy volt, rossz szagú és nem működött, vagy általában nem úgy működött, ahogyan kellett volna. A rendszer és főként annak irányítói azonban folyamatosan bizonyítani akarták, hogy semmi sem lehetetlen, és hogy le lehet körözni a nyugati imperialisták által kiötlött dolgokat.

Az előreütemezett kidolgozatlan tervek egy ékes példáját Pécsett találhatjuk meg már évtizedek óta. Nehéz is lenne nem észrevenni, mivel egy nyolcvan méter magas mesterséges képződményről van szó, amely a „Magasház” nevet viseli. Fő jellemzője tehát, hogy tíz fejjel kimagaslik a többi ház közül, ezenkívül pedig majdnem két évtizede lakatlan.

Története, mondhatni, klasszikus, hiszen a letűntnek vélt rendszer mindennapjaiban számtalanszor fordultak elő kisebb-nagyobb mértékben hasonló esetek. Jött az ukáz, nyílt parancs, felsőbb utasítás arra, hogy meg kell mutatni a világnak, hogy mi ezt tudjuk és megcsináljuk, végül pedig bebizonyítjuk. A bebizonyítás azonban szokás szerint félresikerült. Magyarország akkori kormányának a félresikerült bizonyításban nagy segítséget nyújtottak egyes jugoszláv építészek. Ugyanis az épület vasbeton szerkezetét IMS jugoszláv utófeszített technológiával építették. Ezzel a technológiával azok a házak készültek, melyek előregyártott vasbeton födémlemezekből és vázoszlopokból álltak, és amelyeknek a szerkezeti kapcsolatát utófeszítéssel oldották meg. Abban az időben százasával készültek kisebb emeletes házak, csakhogy a pécsi Magasház 25 emeletesre terveződött. Azonban a feszítőpászmák és a beton közti réseket nem tömítették a rendszer előírása szerinti tömítőpasztával. A feszítőpászmáinak korrodálódása miatt a ház a nyolcvanas évek végére életveszélyessé vált, és a lakókat kiköltöztették onnan.

Azóta díszeleg üresen a város egy részében, mondhatni az egyetemi város környékén, mint egy szocreál múzeumi tárgy. Ahogyan azt „kell”, természetesen ami mozdítható érték volt, azt elvitték, azóta pedig a madarak lakják.

A múlt e darabjának, avagy a 25 szintes panelháznak a legnagyobb érdeme egyébként az volt (talán hogy valami örömet is szerezzen az ott lakóknak), hogy bekerült a Guinness-féle Rekordok könyvébe, mint Közép-Európa legmagasabb lakatlan épülete (korábban egyébként nemcsak a térség, hanem a világ kétes dicsőséget kivívó épülete volt).

Bár ahogyan mondani szokták, ez nem túl nagy dicsőség, inkább használni szerették volna a „csodaépületet”, lakni szerettek volna benne, vagy irodaházként alkalmazni. Évtizedek óta százmilliókat költöttek rá, és a mai napig nem tudták rendbe hozni, értékesíteni vagy lebontani. A lebontás sem lenne egyszerű, mivel megszokott módon arra is „nagyon figyeltek” a kivitelezők. Rendkívül sűrűn lakott a környék, szinte fél várost el kellene mellőle tüntetni.

2002-ben oszlopokkal támasztották meg, mint egy 11 millió forint értékben.

2003-ban az önkormányzat támogatásával 360 millió forint értékben végeztek szerkezeti megerősítési munkálatokat a házon. A város egy osztrák vállalkozásnak eladta az épületet azzal a céllal, hogy az PPP program keretében egyetemi központtá és kollégiummá alakítsa át. A cég azonban 2007-ben visszalépett a megállapodástól. Mondhatni, ahogyan az lenni szokott.

Van valami hasonlóság a két korszak között, csak akkor úgy látszik felépült házakról mondtak le, manapság pedig általában kormányprogramokról.

Tavaly pedig arról volt szó az épület kapcsán, hogy a Zsolnay Porcelángyár egyik jelentős hitelezője szállna be az üzletbe. Ha lemondott volna a mintegy 600 milliós tartozásról, megkaphatta volna a Magasházat, amelyet átalakíthatott, üzemeltethetett vagy eladhatott volna.

Most ismét eladásra kínálja a házat Pécs önkormányzata. Ezenkívül Tasnádi Péter polgármester tárgyal a központi szervekkel az épületben kormányzati, önkormányzati irodai központ kialakításáról. A Budapestre Gyurcsány Ferenc által elképzelt kormányzati negyed mintájára költözne oda Pécs önkormányzata. Ha pedig a kormányzati negyed történetét vesszük figyelembe, akkor könnyedén megtörténhet, hogy a pécsi Magasháznak még sokáig csak a galambok lesznek a lakói.

2008. január 31., (Magyar Szó)

A nyitóképen a bontás alatt álló pécsi magasház 2016. október 7-én (MTI Fotó: Sóki Tamás)