home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Lakást eladni áron alul se lehet
BRENNER János
2013.06.19.
LXVIII. évf. 25. szám

Mielőtt a válságos idők bekövetkeztek volna, majdhogynem az építővállalatok voltak azok, amelyek kedvezményekkel ostromolták a lehetséges vásárlókat. Ennek egy kirívó példája itt játszódott le a szomszédságomban (Szabadka-szerte elszaporodtak ugyanis a magánépítőcégek), s kis híján bérházam többi lakójával együtt magam is belementem egy ilyen üzletbe.

Az a kétemeletes épülettömb, amelynek egy-egy vonulata a Zentai útra, a Šenoa utcára és a Fáradt katona parkjára néz, új résztulajdonost kapott, és megnőtt egy emelettel. Az építkezést nagyon gyorsan lebonyolította, és az én lakótársaimat is megkörnyékezte. Csakhogy aztán gondolkodóba esett: először is azért, mert kiderült, a háborúban ez a terület kapta a legtöbb bombatalálatot, és sok lyuk maradt a felszín alatt, meg aztán a dolgok további alakulása is elvette a kedvét a megkörnyékezésünktől. Az említett épülettömb lakóinak ugyanis 1000-1000 eurót adott, felújította a lépcsőházukat, vadonatúj tetőt ácsolt a fejük fölé, a falak külső részét pedig hőszigeteléssel látta el.

Ami azt illeti: azok közül a hasonló épületek közül, amelyek a közvetlen környezetünkben épültek fel vagy nőttek ki a földből még a hatvanas években, egynek se ártott volna az előbbihez hasonló felújítás, nem beszélve az 1000 eurós adományról, ami a szomszédjaink markát ütötte. Próbáltuk megtalálni a vállalkozó urat, de talán még Szabadkáról is eltűnt. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen a harmadik emeleti lakásoknak a fele se kelt el. Hasonlóképp járt a többi építkező is — kicsi és nagy egyaránt! Mert ha hinni lehet a statisztikának (s ilyen esetben nincs ok a kételkedésre), akkor Szerbiában négy év alatt 30 százalékkal kevesebb új lakást adtak el (2011-ben még 16 770-et, 2013 első harmadában pedig mindössze 5100-at), s az érdeklődés csökkenésének következtében ma 40 százalékkal kevesebb lakást építenek, mint amennyit 2010-ben. S azokra, akik még mindig nem hagyták abba a nem létező vevőnek való építést, bizony gyanakodva néz a környezete: vajon csempészéssel, drog vagy más tiltott áru eladásával szerzett piszkos pénzt akarnak tisztára mosni? Aki pedig így tesz szert vagyonra, annak éppúgy mindegy, meddig állnak üresen a lakásai, mint azoknak a pénzbáróknak, akik valamely „rossz idő”-ben lopkodták össze vagyonukat, és a pénzükkel kezdeni akarnak valamit. Ezek az emberek ugyanis nem hajlandóak az árcsökkentésre, bár akik jobban értenek a számok nyelvén, azt állítják, az ilyesmi ellentmond minden gazdasági logikának. Mert például aki 2008-ban vette meg a telkét, az 2300 eurót fizetett négyzetméteréért, most pedig már 1800 euró alá csúszik az ára, s a különbség tiszta veszteség. Hogy ez mennyire igaz, azt a bankok is bizonyítják, melyek jelenleg 600 jelzálogként birtokba vett lakás tulajdonosai, és eszükbe se jut sem árcsökkentéssel, sem árveréssel pénzzé tenni őket.

Írásomat a magam példájával kezdtem, most egy kedves ismerősöm esetére hivatkozom. Pár évvel ezelőtt egy 90 négyzetméter alapterületű korszerű lakást vett 110 000 euróért. Költözne, mert jól fizető munkához jutott külföldön. A lakására nincs vásárló, pedig már „csak” 95 000 eurót kér érte. Már odáig jutott, hogyha jelentkezne egy komoly vevő, akkor még jobban leengedné az árát, de ilyen még nem akadt. Most négyzetméterenként 1000 euróért is odaadná.

Befejezésül közlök még néhány adatot: pénzromlásunk folytán ugyanannyi lakáskölcsönt felvett ember 2010-ben 286 100, 2011-ben 300 500, 2012-ben 333 400, az idén pedig már 343 150 milliárd dinárral tartozik. Ez is nyomós oka a lakások iránti érdeklődés csökkenésének. S talán az is közrejátszik benne, hogy noha a kormány megígérte, mégsem egyezett meg a bankokkal a lakásépítési hitelek adminisztrálási költségének csökkentéséről, így az ma is megközelítőleg 100 000 dinárba kerül.

Pedig Szerbiának jelenleg legalább 70 000 új lakásra van szüksége, hogy lakosai szolidabb körülmények között éljenek.
 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..