home 2024. május 27., Hella napja
Online előfizetés
Küzdelem Krímért
Összeállította: Talpai Lóránt
2014.03.11.
LXIX. évf. 11. szám
Küzdelem Krímért

Ukrajna jelenéről és jövőjéről tárgyaltak Brüsszelben — Krím Oroszország részévé szeretne válni — Ungvár polgármestere késelés áldozata lett — Május 25-én kerül sor Magyarországon az EP-választásra — Vlagyimir Putyin és a Nobel-békedíj — A Pentagon átalakítaná a földi rakétavédelmi rendszert — Nyomtalanul eltűnt egy Boeing–777-es

Ukrajna jelenéről és jövőjéről tárgyaltak Brüsszelben

Az uniós vezetők Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel tárgyaltak Brüsszelben a kialakult ukrán helyzet kapcsán. „Ukrajna ragaszkodik függetlenségéhez és szuverenitásához, s békés eszközökkel kívánja megoldani a jelenlegi válságot” — nyilatkozta az ukrán miniszterelnök. Az uniós vezetők, többek között David Cameron brit kormányfő, Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár az új kijevi kormány és Moszkva közötti párbeszéd fontosságát hangsúlyozták. Emellett erőteljesen támogatták az Ukrajnának szánt segélycsomagot, valamint felszólították Moszkvát: tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a térségben békésen rendeződjön a helyzet. Barack Obama amerikai elnök, csatlakozva az európai politikusokhoz, annak a véleménynek adott hangot, hogy Oroszországnak vissza kell vonnia erőit, és támogatnia kell a májusi ukrajnai elnökválasztás szabad és igazságos megrendezését.

Krím Oroszország részévé szeretne válni

A krími parlament döntése alapján március 16-án népszavazást fognak tartani a félsziget státusáról. A képviselők tulajdonképpen már el is döntötték azt, hogy a félsziget Oroszország része legyen, egyúttal ragaszkodtak ahhoz is, hogy a régió státusáról népszavazás döntsön. A parlament döntését magyarázva a képviselők kinyilvánították: Ukrajnában „alkotmányellenes államcsíny eredményeként nacionalista erők ragadták magukhoz a hatalmat”, amelyek „durván megsértik Ukrajna alkotmányát és törvényeit, a polgárok elidegeníthetetlen szabadságjogait, beleértve az élethez, a vélemény- és szólásszabadsághoz, valamint az anyanyelv használatához való jogot.” A népszavazás kiírásán kívül az újonnan kinevezett krími kormány első elnökhelyettese megszálló hadseregnek nyilvánította a Krím félszigeten állomásozó ukrán erőket. Szeretné továbbá fizetőeszközként bevezetni az orosz rubelt, és „nemzetivé” tenni az állami tulajdont. „Ez nem népszavazás, ez bohózat, csalás, egy bűntény, melyet az Orosz Föderáció hadserege irányít” — magyarázta a krími parlament döntését Olekszandr Turcsinov ukrán ügyvivő államfő hangsúlyozva, hogy a krími törvényhozás lépése nemcsak törvénytelen, de ellentétben áll az ukrán nép akaratával és a krími lakosok érdekeivel is.

Ungvár polgármestere késelés áldozata lett

Ungváron megkéselték és súlyosan megsebesítették Viktor Scsadej megbízott polgármestert. Az ismeretlen tettes autóval követte a politikust, s amikor Scsadej leparkolt, majd kiszállt a járművéből, a férfi hátulról deréktájon megszúrta. A polgármestert az ungvári városi kórház intenzív osztályára szállították, szerencsére nem szenvedett életveszélyes sérüléseket. Az ungvári városi önkormányzat képviselői egyébként két hete bízták meg a város irányításával Viktor Scsadejt — akit a 2004. évi narancsos forradalom idején játszott szerepéből kifolyólag kárpátaljai Che Guevaraként emlegetnek —, az utóbbi hónapok ungvári tüntetéseinek egyik vezetőjét, miután lemondatták az előző polgármestert. Viktor Baloga, az ukrán parlament kárpátaljai képviselője és az Egységes Centrum párt elnöke a támadással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Viktor Scsadej a kijevi és az ungvári tüntetések egyik legtevékenyebb részvevője, ezért szerinte teljesen nyilvánvaló, hogy a „banditatámadás” politikai indíttatású volt.

Május 25-én kerül sor Magyarországon az EP-választásra

Magyarországon nemcsak országgyűlési, hanem EP-választásra is sor kerül hamarosan. Pontosabban május 25-én fogják megtartani az Európai Parlament magyar képviselőinek megválasztását, mivel Áder János köztársasági elnök erre az időpontra tűzte ki a szavazást. Ez lesz a harmadik alkalom arra, hogy Magyarország polgárai eldöntsék, kik képviseljék majd a következő öt esztendőben a politikai nemzetet az Európai Parlamentben. Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlament tagjait, Magyarország 21 képviselőt küldhet a 751 tagú brüsszeli törvényhozásba. Az idei EP-választástól kezdve tizenkét uniós tagállam, köztük Magyarország is veszít egy-egy mandátumot. Erre azért van szükség, hogy tartani lehessen az EP-nek a lisszaboni szerződésben meghatározott létszámát, és hogy jusson hely a tavaly júliusban uniós taggá vált Horvátország képviselőinek is. Horvátország csatlakozásával a strasbourgi parlament képviselőinek száma ideiglenesen 766-ra nőtt, ezt a létszámot kell 751-re csökkenteni.

Vlagyimir Putyin és a Nobel-békedíj

Újra Nobel-békedíjra jelölték Vlagyimir Putyin orosz államelnököt. Mint ismeretes, az orosz politikust tavaly orosz közéleti személyiségek javasolták a díjra a szíriai vegyi fegyverek ellenőrzés alá vonásában játszott szerepéért. Most azonban egy kissé visszatetszőnek tűnik a jelölés, mivel az idei díjátadón főként az ukrajnai konfliktus kerül majd előtérbe. Putyinnak ebben az évben egyébként olyan jelöltekkel kell megküzdenie, mint Ferenc pápa, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség titkos adatgyűjtési programját kiszivárogtató informatikus, Snowden vagy a fiatal pakisztáni Malala Juszufzai, aki több éve harcol a nők oktatási jogaiért. A jelöléseket egyébként ötven évre titkosították, jelölteket azonban bárki nevezhet világszerte. Többen saját maguk árulják el kedvenceik nevét. A Nobel-bizottság a jelöltek számát huszonöt és negyven között határozta meg. A győztest október második hetében hirdetik ki.

A Pentagon átalakítaná a földi rakétavédelmi rendszert

Az amerikai védelmi minisztérium rakétavédelmi hivatala teljesen átalakítaná a földi rakétavédelmi rendszert, ezáltal javítva megbízhatóságán. James Syring ellentengernagy, a hivatal igazgatója közölte, hogy az amerikai kormány a 2015. évi költségvetés keretében mintegy 300 millió dollár jóváhagyását kéri a kongresszustól a Raytheon cég rakétavédelmi járművének áttervezésére, egy új nagy hatótávolságú radarra és további olyan intézkedésekre, amelyek révén pontosabban tudják azonosítani, követni és megsemmisíteni az ellenséges rakétákat. A védelemre szánt pénzről régóta vitatkoznak az amerikai politikusok. Ez egy cseppet sem véletlen, hiszen ez az egyik legnagyobb tétel a védelmi minisztérium éves költségvetésében. A Republikánus Párt folyamatosan azt nehezményezi, hogy Barack Obama kormánya az utóbbi években fokozatosan csökkentette az erre elkülönített összeget. 

Nyomtalanul eltűnt egy Boeing—777-es

Hiábavalónak bizonyult a Malaysia Airlines eltűnt repülőgépe utáni eddigi keresés. A járaton 239-en voltak, köztük 154 kínai. A gépről negyven órája nincs hír, Pekingben a kínai utasok több mint száz hozzátartozója várja egy szállodában, hogy tájékoztassák. A kínai parti őrség első hajója azonnal a baleset feltételezett helyszínére érkezett, és az első hat órában nagyjából kétszáz négyzetkilométert vizsgált át eredménytelenül. Repülési szakértők a gép műszaki adottságainak ismeretében egyelőre nem találnak elfogadható magyarázatot arra, hogy miként „veszhetett el” nyomtalanul a Boeing—777-es.     

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..